Így kaphatja vissza a régi életét infarktus után
2017. április 20.
Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.
Ágynyugalom egy életen át?
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori álláspont szerint a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt kiszabva.
Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.
Mit tehetünk a gyomorégés ellen?
2017. április 20.
A legkiválóbb gasztronómiai élményt is el tudja rontani, ha az utolsó falatot lenyelve elkezd égni, fájni a gyomrunk. Sokan inkább nemet mondunk egy jó pohár borra is, csak hogy elkerüljük ezeket a kellemetlenségeket. A gyomorsav-túltengés szinte mindenkinek ismerős, a felnőttek közel fele legalább havonta egyszer küzd ilyen panasszal. Vajon van-e rá megoldás, vagy akinél egyszer jelentkeznek a panaszok, már soha többé nem lakmározhat „bűnhődés” nélkül?
Hazánkban a munkahelyi hiányzások második leggyakoribb okaként a gyomorbántalmakat jelölik meg az influenzás megbetegedések után. A gyomorégés legtöbbször a nem megfelelő étrend és életmód, és persze a stressz hatásaként jelentkezik. Gondoljunk csak bele! Reggel felébredünk, éhgyomorra kávét iszunk, szaladunk munkába, útközben bekapunk egy kis péksüteményt, ebédre sokszor nem is jut időnk a megbeszélések miatt. Késő este pedig bőségesen megvacsorázunk, pótolva az egész napos lemaradást. Szervezetünket az egészségtelen étkezés kimeríti, nem csoda, hogy gyomrunk egyensúlya is felborul.
„A gyomorégés a szegycsont mögötti területen jelentkező égető, fájdalmas érzés, amely akár a nyak, a váll és a lapockák irányába is kisugározhat. A helytelen és rendszertelen táplálkozás, a stressz miatt meggyengül a gyomor természetes védekezőrendszere és reflux, gyomorgyulladás vagy akár fekélybetegség alakulhat ki. Szódabikarbónával, savközömbösítő szerekkel csökkenthetjük ugyan a tüneteket, de ha hetente többször ismétlődnek, mindenképp keressük fel kezelőorvosunkat, mert hosszú távon akár reflux betegség is kialakulhat. A reflux esetében az egyik záróizom rossz működése miatt gyomornedv jut a nyelőcsőbe, ami gyulladáshoz, fekélyesedéshez is vezethet. Ezért sem szabad elhanyagolni ezeket a tüneteket” – mondta Tóth G. Tamás gasztroenterológus főorvos, a Budai Egészségközpont munkatársa.
Az öt szeretetnyelv a jógaórán
2017. április 19.
Dr. Gary Chapman nemrég járt Magyarországon és országszerte izgalmas és mély előadásokkal tanított a kapcsolatainkról, elmélyülésről, valódi szeretetről.
Így vigyázzunk a vesénkre
2017. április 19.
Az egészségtelen életmód az egész szervezetünket, így a veséinket is leterheli. Az elhízás, a dohányzás, a mozgás hiánya közvetve vagy közvetlenül is hozzájárulhat a vesebetegség kialakulásához, amely minden tizedik embert érint Magyarországon. A Vese Világnap megrendezésére 2017. március 9-én, immár tizenkettedik alkalommal került sor. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás, jelmondata pedig: „Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”.
A magyarok jelentős súlytöbbletének és kirívóan rossz egészségi állapotának alapvető oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás. Hazánkban három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt 20 évben megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma, így ma már minden harmadik gyerek küzd súlytöbblettel.
A szakemberek kiemeltem fontosnak tartják a sportra és egészséges életmódra nevelést már gyermekkorban, hiszem az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényezője a vesebetegség kialakulásának.
A vesebetegség rizikófaktorai
Az elhízás közvetve és közvetlenül is krónikus vesebetegséghez vezethet. Drasztikusan növeli a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, amelyek a krónikus vesebetegség fő rizikófaktorai. Emellett közvetlen vesekárosodást is okozhat.
Azoknál az embereknél, akik túlsúlyosak vagy elhízottak, 2-7-szer nagyobb a végstádiumú vesebetegség kialakulásának az esélye, mint a normál testsúlyúaknál.
A rettegés foka – avagy mit tegyünk a mellékhatásokkal?
2017. április 18.
„Nem merem bevenni a gyógyszeremet, miután elolvastam a betegtájékoztatót.” „Hogy engedélyezhetik azt a gyógyszert, ami ilyen súlyos mellékhatást okoz?” „Mire végigolvasom a mellékhatások listáját, meggyógyulok.” Ilyen és ezekhez hasonló mondatokat lehet hallani vagy olvasni sok betegtől. Első pillantásra a kérdés jogosnak is tűnhet, de ne hamarkodjuk el a választ!
Miért jelentkezhet mellékhatás?
Egy régi mondás úgy tartja, hogy aminek nincs mellékhatása, annak hatása sincs. Ez valóban így is van, hiszen a gyógyszer egy olyan anyag, amely a szervezetre hatva (farmakológiai-gyógyszertani, immunológiai vagy metabolikus hatás révén) alkalmas az ember valamely élettani működésének helyreállítására vagy javítására. Ugyanakkor, ha a gyógyszer hatása nem annyira célzott, hogy csak a rosszul működő részt befolyásolja, akkor a más, nem beteg szervekben kiváltott hatást mellékhatásnak éljük meg.
Az alábbi példa ezt mutatja be: a szívben és a hörgőben is úgynevezett béta receptor van. A túl szapora szívverés lassítható a béta receptor gátlásával – ez egy előnyös hatás, csökken a szívdobogás. Ugyanakkor a hörgőben lévő béta receptor gátlása hörgőszűkületet, légzési nehézséget okoz. Ezt a hatást már nem kívánjuk, mellékhatásként kezeljük.
Az allergia kissé más. Gyakorlatilag a világon mindenre ismerünk allergiát, így a gyógyszerekre is.
Már azt is tudjuk, hogy egyes gének jelenléte gyakrabban vezet bizonyos mellékhatásokhoz.
Nagyon vegyes a kép: egyes mellékhatások elkerülhetetlenek, mások csak bizonyos embereknél jelentkeznek, megint másokat megelőzhetünk vagy lényegesen csökkenthetünk.
A szakdolgozók szerepe
2017. április 18.
Dr. Balogh Zoltánnal, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökével beszélgettünk a feladatokról, eredményekről, célkitűzésekről.
A szakdolgozói köztestület (MESZK) elsődleges feladata hivatásunk képviselete, amire 2004-ben egy jelmondatot is kigondoltunk. Hivatásunk képviseletével az egészségért és a betegségért.
Ebben benne van a primer prevenció, az egészség megtartása, de a szekunder, tercier prevenció is. De nemcsak az egészségért, hanem a betegekért is működünk, minden cselekedetünkkel a biztonságos betegellátásért.
Felméréseket, kutatásokat végzünk különböző témákban, hogy megelőzzünk bizonyos nem várt eseményeket, illetve szövődményeket. Mindezt a biztonságos betegellátásért és munkavégzésért tesszük. Szakmai kamaraként valahol az a küldetésünk, hogy hivatásunkat képviseljük, és megismertessük a társadalommal, mit is jelent az, hogy egészségügyi szakdolgozó. Mert a nyugat-európai vagy az angolszász országokban vagy a tengerentúlon egy nem orvos-, nem gyógyszerész-végzettségű szakember jelenléte az egészségügy struktúrájában sokkal jobban körülírt, kifejezett, és a kompetenciák is pontosan determináltak.
Nálunk nagyon hierarchikus, sőt feudalisztikus szemléletű rendszerben szocializálódott több évtizeden keresztül ez az ágazat.
Mennyi folyadékra van szükséged, ha nő vagy?
2017. április 17.
Lassan köztudottá válik, hogy a felnőtt nőknek 2 liter, a férfiaknak pedig 2,5 liter az átlagos napi folyadékbeviteli szükséglete, amit döntő részben italokból és 20-30%-ban szilárd táplálékból kellene fedezni. Mégis érdemes a folyadékpótlás kapcsán néhány módosító tényezőre felhívni a figyelmet a hölgyekre vonatkozóan – javasolják az Európai Hidratációs Intézet szakértői –, hiszen a női test az élet során jelentős változásokon megy keresztül.
Hormonális változások
A különböző női életciklusokban jelentősen módosul a tápanyag- és folyadékszükséglet. Ez leginkább a babavárás időszakában változik meg számottevően.
- A várandósság alatt kb. napi 3 dl-rel, a szoptatás alatt pedig akár 1 literrel is megnő a kismamák folyadékigénye.
- Érdemes a havi ciklus idején is egy pohár folyadékkal megnövelni a napi folyadékbevitelt, hiszen ilyenkor a hormonális változások, a kissé megemelkedett testhőmérséklet és a szervezet nagyobb folyadékvisszatartó ereje indokolttá teszik ezt.
- A menopauza idején pedig sorra jönnek elő a problémák: a bőr rugalmasságának csökkenése, a ráncok, szemölcsök, pigmentfoltok megjelenése, az érzékszervek romlása. A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel ezeknek az enyhítésében, ill. késleltetésében is nagy segítség lehet.
Várandósok émelygése
2017. április 17.
Míg egyes kismamák sosem találkoznak a reggeli rosszulléttel, hányás és émelygés nélkül telnek terhességük hetei, másoknak napi rutinná válhat ez – kiváltképp az első trimeszterben.
Statisztikák szerint a várandós nők mintegy 70%-a szembesül a kellemetlenség enyhébb vagy súlyosabb változatával. Tapasztalataim alapján a terhesség alatt bármitől lehet hányni, és látszólag semmi nem képes a hányást felfüggeszteni. Az idő múlása többé-kevésbé ezt a problémát is megoldja, azonban hónapos időtávokban kell gondolkodni.
Mi áll a háttérben?
A terhesség 6-7. hetétől tapasztalt és akár a 16. hétig tartó émelygés és hányás pontos kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg hormonális változások állnak a háttérben, és felelőssé tehető a HCG, az ösztrogén vagy a progeszteron a problémáért. Egyes orvosok gyomor- és bélrendszeri okokat valószínűsítenek, mások pszichoszociális faktorokat emlegetnek, és úgy vélik, hogy esetleg a kismama nehezen barátkozik meg a terhesség gondolatával, és ez vezet hányáshoz. Megfigyelték, hogy akiknél korábban a migrén, a tengeri vagy légi utak, vagy akár hosszabb autóutak hányingert okoztak, azoknál gyakoribb a terhesség alatti rosszullét is. Családon belüli halmozódás is kimutatható.
Ha ezt érzed, nem a gyomrod rontottad el
A terhességi hányás különbözik a gyomorrontás okozta hányástól:
• Várandósság alatt intenzíven jelentkezhet émelygés bizonyos szagok, ízek kapcsán.
• Érdekes módon az ízérzet megváltozhat, nyelés során egyes ételeket például keserűnek érezhet a kismama.
• Fokozott mértékű nyálelválasztás teszi még kellemetlenebbé a helyzetet.
• Láz, hasmenés és hasi fájdalom, hasi görcsök azonban normál esetben nem társulnak a terhességi hányáshoz. Ha mégis, fel kell keresni a kezelőorvost. A terhességi hányás súlyos változata, a hyperemesis gravidarum a nők mintegy 5%-át érinti, esetükben a napi akár 10-szeri hányás következményeként súlyvesztés következik be, és fennáll a kiszáradás veszélye. Ők kórházi kezelésre szorulnak, cukor- és sópótlásra, infúziós kezelésre lehet szükség. A súlyos hányás velejárója a vizeletben megjelenő aceton.
Bébiket, kicsiket és nagyokat is érint a Crohn-betegség
2017. április 16.
A korábban csak felnőtteket érintő, gyógyíthatatlan Crohn-betegség évente már 150 gyermeknél jelentkezik Magyarországon, a fekélyes bélbetegséget valószínűleg a feldolgozott élelmiszerekben lévő adalékanyagok okozzák – mondta Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese.
Veres Gábor tájékoztatása szerint a betegség főként a vékony-, illetve vastagbelet érinti, tünetei a hasmenés, véres széklet, hirtelen nagymértékű fogyás, hasfájás, de az ízületi vagy májgyulladás is erre utaló panasz lehet. Ha egy gyermeknek csak kicsit fáj a hasa és nem növekszik rendesen, akár egy év is eltelhet, mire diagnosztizálják a betegséget, pedig a súlyos szövődmények – bélszűkület, sipoly – elkerüléséért fontos minél előbb elkezdeni a kezelést – figyelmeztetett.
Cukorbeteg? Ezeket a vizsgálatokat ne hagyja ki!
2017. április 16.
A cukorbetegség egy igen gyakori és veszélyes szövődménye a diabeteszes láb, mely elhanyagolt esetben akár járásképtelenséget, sőt, amputációt is okozhat. Hogy ez elkerülhető legyen, fontos, hogy a beteg rendszeresen vegyen részt szűréseken, melyek során kiderülhet, hogy vajon milyen szinten károsodtak az idegek. A vizsgálatokat dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa ismerteti.
Bizsergés, bőrszárazság és csökkent fájdalomérzet – a diabéteszes láb
A cukorbetegség egy olyan állapot, mely komoly hatást gyakorol a testben lévő erekre és idegekre. Probléma gyakran a lábaknál jelentkezik és kialakul az ún. diabeteszes láb. Ez a kezdetekben komoly panaszokat nem okoz, viszont az illető pl. észreveheti, hogy a talpán a bőr kiszárad, berepedezik. Ennek oka, hogy ekkor a láb statikája megváltozik, máshová kerül a súlypont és a járás kissé bizonytalanná válik. A dehidratácó elsősorban a verejtékmirigyek csökkent működése miatt alakul ki, ezért a bőr kiszárad. A diabeteszes lábbal küzdőknek a lábuk sokszor bizsereg és zsibbad, és olyan, mintha egy láthatatlan zoknit viselne. Ezen kívül előfordulhat, hogy a beteg bőre fokozottan érzékennyé válik a kissé szélsőségesebb hőmérsékletre, illetve csökken a fájdalomérzete. Ez utóbbi komoly gondokat okozhat, ugyanis ezáltal jelentősen megnő a sérülésveszély és az illető van, hogy észre sem veszi a keletkezett sebeket, ami a fertőzéseknek kiváló táptalajt szolgáltat.
