Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért romlik el? Javítható?

2017. április 25.

Párkapcsolatunk az egyik legfontosabb dolog, amitől életminőségünk, boldogságunk függ. Ha nincs párunk, hiányoljuk, és ki több, ki kevesebb energiával próbál párt találni. Ha megtaláltuk, boldogok vagyunk. És azt hisszük: ha megtaláltuk az Igazit, akkor már örökre boldogok leszünk. Azután meg hagyjuk elromlani.

Tényleg örökre boldog leszel, ha megtaláltad az „igazit”?

Cili és Misi a 20-as éveik végén találkoztak egy vidéki lagziban. Azonnal egymásba szerettek. Eleinte távkapcsolatban éltek, mivel más városban laktak, de minden hét végén együtt voltak. Végül Cilinek sikerült állást találni Pesten, így végre össze is költöztek, és hamarosan megvolt az esküvő is. Minden jel arra mutatott, hogy tökéletesen összeillenek, az isten is egymásnak teremtette őket.

Nem telt el azonban egy év sem, amikor kezdték úgy érezni, mintha eltávolodtak volna egymástól. Misi vezető beosztásban sokat dolgozott, Cili unatkozott, nem voltak Pesten barátnői. Hiányolta az együtt töltött időt, a beszélgetéseket. Misi ilyenkor átölelte, de Cili sértődötten eltolta magától. Egyre kevesebb lett az intimitás, és több a veszekedés. Egyre kevesebbet beszélgettek, és egyre ritkább lett az ölelés, a szex is.



Szorító mellkasi fájdalom – szívinfarktus vagy pánikbetegség?

2017. április 24.

Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.

Nagyon hasonlóak a tünetek

A szívinfarktus és a pánikbetegség tünetei nagyon hasonlítanak, de fontos tudni, hogy mindkét betegség más-más mechanizmussal alakul ki. A pánikbetegség esetében az agy vészjelzéseket küld a szervezetnek egy olyan szituációban, amikor az nem lenne indokolt, adrenalin termelődik, és kialakul egy menekülési reakció. Ezt mellkasi fájdalom, szorongás, heves szívdobogás, légszomj, pánik, félelem kíséri, amikor a páciens úgy érzi, hogy azonnal el kell rohannia a helyszínről. Kiválthatja a zárt tértől való félelem, egy megoldatlan lelki konfliktus, a túl sok stressz, de látszólag minden magyarázat nélkül is megjelenhet.

Mi történik szívinfarktus alkalmával?

Ha valakinek szívinfarktusa van, akkor a szívet tápláló koszorúerek záródnak el, a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt, a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat. Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt, mert a késlekedés az életet veszélyeztetheti. Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus jelentkezhet fájdalom nélkül is, sőt olyan furcsa tünettel is, mint öklendezés – ezek felismerése még nehezebb.



Soha ne rázz meg bébit!

2017. április 24.

A szülők, hozzátartozók, csecsemőgondozók nem mindig tudják, hogy ha (erősen) megrázzák a kisbabát, az súlyos agykárosodásokat okozhat. Annak érdekében, hogy ez a fizikai bántalmazás – mert annak minősül – többé ne történjék meg, feltétlenül hallgatni kell a specialisták figyelmeztetéseire, tanácsaira.

Ezek a leggyakoribb okok a bébik megrázására

Elsősorban akkor rázzák meg a kicsiket, ha a szülő, vagy a baba környezetében lévő más személy nem tolerálja a folyamatos sírást. A leggyakrabban 6 hónap alatti csecsemőknél történik meg a rázogatás, de egészen 2 éves korig is előfordulhat. A baba megrázása az első hat hónapban azért a legveszélyesebb, mert a csecsemő még nem tudja megtartani a fejét, hiszen a nyakizmai nem elég fejlettek. A hirtelen mozgások így az ingó kis fejet előre-hátra-oldalra rázzák. A nyak nem tud ellenállni ennek a sokknak, amit a rázkódás okoz (és erős ütközéssel egyenértékű lehet…) Mindez súlyos, visszafordíthatatlan, olykor végzetes agykárosodásokat okozhat.

A „kiborulás” mechanizmusa

Egy kanadai tanulmány megfejtette annak a folyamatnak a különböző szakaszait, melyek a baba megrázáshoz vezetnek.
1. Első a kérdés. „Mi történik, miért sír a kisbabám, normális ez?”
2. Türelmetlenség a sírással szemben: „Fülsiketítő, ahogy sír a kicsikém!’”
3. Tehetetlenség és reménytelenség: „Nem bírom tovább.’”
4. Üldöztetés érzése: „Miért csinálja ezt velem?”
5. Düh megjelenése, ami a megrázást kiváltja, hiszen a baba „nem felel”: „Elég most már hagyd abba a sírást!”



Milyen karakterű a gyerekem?

2017. április 23.

A megoldásközpontú módszertant alkalmazó gyermekneveléssel nagyon gyorsan érhetünk el robbanásszerű és látványos eredményeket a gyermekek viselkedésében otthon, illetve csoportokban egyaránt. A pozitív megerősítéseken alapuló nevelési technika számos kreatív gyakorlati lehetőséget tartogat a felnőtt-gyermek kommunikáció és együttműködés javítására, azonban minden gyermek más és más karakterjegyekkel rendelkezik. A gyermekkarakterek vizsgálata így kiemelkedően fontos szempont a hatékony nevelési stratégia kialakításához.

A különböző személyiségjegyek elemzésekor archetípusokat különböztethetünk meg. Az archetípusok alapján a gyermekeket négy csoportba oszthatjuk:

• Tűz típusú gyermekek
Erős egyéniségek, az óvodában mindig Ők mennek elől, a többiek pedig Őket követik. Az iskolában a csoportmunkában, vagy a csapatversenyekben Ők osztják szét a feladatokat, Ők a csapatkapitányok. Talpraesettek, de sokszor fejjel mennek a falnak. Nem tudnak várni, minden azonnal kell nekik. Kifejezetten kedvelik az újdonságokat. A tűz típusú gyermekek szeretetnyelve a dicséret, a biztatás, és ha kritizálják Őket, akkor bezárnak. Általában a Kos, az Oroszlán, vagy a Nyilas csillagjegyeket viselik. 



Ami az immunrendszerünket edzi

2017. április 23.

Tudta, hogy közel 1 kg súlyú mikroorganizmus él a szervezetünkben? És hogy állandóan edzésben tartják az immunrendszerünket? E fontos szerepük miatt vigyáznunk kell rájuk.

A szervezetünk tömegének mintegy 10%-át a velünk élő mikroorganizmusok teszik ki. Ezek elsősorban a bőrön, nyálkahártyáinkon (bélben, légutakban, húgyutakban), a nemi szerveken találhatók.

Baktériumok, amelyek a hasznunkra vannak

A hasznos baktériumok a bélrendszerben találhatók, a normál bélflóra részei. Fontos szerepük van egészségünk megőrzésében, ezen belül a normál bélműködés fenntartásában is. 
Fő feladatuk, hogy folytonosan edzésben tartsák az immunrendszert, és megvédjenek bennünket a megbetegítő kórokozóktól. Ezenkívül segítenek az emésztésben és egyes vitaminok termelésében is.

Ha sérül a bélflóra

Károsodásuk jelentős immungyengeséghez, krónikus fertőzésekhez, gyulladásokhoz, allergiákhoz, bőrproblémákhoz vezet. Ezért rendkívül fontos a védelmük és a regenerálásuk.

Mivel télen sokan szednek antibiotikumokat, melyek radikálisan roncsolják a normál baktériumflórát, ezért ilyenkor még nagyobb gondossággal érdemes ezek pótlása.

Antibiotikum-kúrák után gyakori, hogy hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik, mivel a készítmények a betegséget kiváltó kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is eltávolítják a szervezetből. Ilyen esetekben – a megfelelő diéta mellett – a probiotikumoknak is nagy jelentőségük van. Hasmenéses panaszok esetén emellett javasolt pár napra a tej kihagyása, de száraz sajtot ehet az illető. A beteg diétája ne szorítkozzon kizárólag főtt krumplira és teára, kekszre. A menü kiegészíthető rizs, banán, alma, sárgarépa és zöldségleves fogyasztásával is.



Aludj baba, aludjál…

2017. április 22.

Alszik a baba, alszik…De nem gyakran és még csak véletlenül sem akkor, amikor kellene. Mind a baba kialvatlanság, mind pedig a rendszertelen alvások szülőkre gyakorolt hatása, igen komoly gondokat tud okozni az egész családnak. 

Egyszer megkeresett egy meggyötört édesanya, aki elpanaszolta, hogy kétéves leánya egyáltalán nem alszik. A kialvatlan anyuka fáradt és kétségbeesett volt, szemben vidám és eleven kislányával. Miután részletesen megbeszéltük, mennyit alszik a kislány, kiderült, hogy kilenc órát naponta. Igaz viszont, hogy négyet nappal, két részletben, a maradék ötöt éjszaka, de éjfél és négy óra között többnyire ébren van (és vele együtt a kialvatlan család). A kilenc óra alvás nem sok ebben a korban, de úgy tűnik, hogy ennek a kislánynak elegendő. Csakhogy a szülőknek nem lehet elég négy óra alvás! – meséli tapasztalatait Dr. Boross Gábor gyermekgyógyász.

Fáradt szülők

Az alvászavar meglehetősen általános probléma ebben az életkorban. A cambridge-i egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint a 14 hónapos gyermekek szülei a rendszeres éjszakai felébredést tartják a legnagyobb problémának. Egy részletes felmérés során – szintén Nagy-Britanniából – a megkérdezett édesanyák 35%-a számolt be arról, hogy az éjszaka egy részében ébren volt. Harmincöt százalék! Ennyi fáradt szülőt!



Ezért fájdul meg a torkunk

2017. április 22.

A torokfájás viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. Vírus és baktérium egyaránt okozhatja a kellemetlen tüneteket – mondja Dr. Kerekes Judit. 

Az orr-garat gyulladás a közönséges nátha különféle vírus okozta fertőzés eredménye, mely többnyire láztalanul zajló, néhány napos betegség. Tünetileg a hátsó garatfal légzésre, orrfújásra és nyelésre erős fájdalmat jelez. Sajnos gyakran felülfertőződik, láz és gennyes orrváladék jelenik meg, ami az orrmandulák és az arcüreg érintettségét jelzi.

Egyszerű megfázásnak tűnő torokfájással kezdődik sok vírus okozta fertőző betegség (kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő, mumpsz).

Számos baktérium okozhat torokfájással járó légúti megbetegedést

Leggyakrabban a streptococcus (15-30%) okozta mandulagyulladással találkozunk, mely torok- és fejfájással, lázzal, nyelési nehézséggel, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókkal, gennyes pöttyökkel (tüszőkkel) tűzdelt, duzzadt mandulákkal (esetleg kiütéssel – ez a skarlát) és általános rossz közérzettel jár.

A mandulák a légzőrendszerbe bejutott idegen anyagokat, vírusokat, baktériumokat blokkolják, a szervezet védekezősejtjeit mozgósítják. Ha a gyulladás gyakran ismétlődik, a mandulák tartósan megduzzadnak, szivacsos állományuk gennygóccá válik, a garat beszűkül, a beteg nehezen nyel, hangosan lélegzik, horkolva alszik.



Milyen a magyarok egészségi állapota?

2017. április 21.

2017-ben 74 szakmai szervezet összefogásával tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amely 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálta és vizsgálja a hazai lakosság egészségügyi állapotát. A program hét év alatt 1315 helyszínen több, mint 5 millió vizsgálatot végzett, 400 ezer látogatót fogadott, ugyanakkor a kitöltött kérdőívek száma meghaladta a 10 milliót. 

Az elkészült szűrések eredményei jellemző képet mutatnak a magyar lakosság egészségügyi állapotáról. Az elmúlt hét évben modellértékűen működő Program mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos megelőzés szempontjából sikeresnek mondható, amelynek célja a magyar állampolgárok egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek két évvel történő meghosszabbítása valamint az egészségtudatos magatartás elősegítése.

Korán halunk

A legfrissebb szűrések eredménye jellemző képet mutat a magyar lakosság egészségügyi állapotáról.

  • A magyarok átlag életkora elmarad az Európai Uniós átlagtól.
  • Mint ismeretes minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg.
  • Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40 %-a túlsúlyos.
  • Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak.
  • Az összes halálozás 54 százalékát teszik ki a szív- és érrendszeri betegségek, míg 27 százalékban a daganatos betegségek felelnek a halálozásért.


Magabiztos NŐ a volán mögött – tévhiteink és a valóság

2017. április 21.

Bár egyre több a női autóvezető, még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy a nők kevésbé ügyes sofőrök, mint a férfiak. Pedig – és erre emlékezzünk nőnapon! – ezt a tényt a baleseti statisztikák adatai nem igazolják: a nők és férfiak egyenlő arányban jó és rossz vezetők. Az azonban kétségtelen, hogy más típusú balesetek, másféle vezetési magatartás és stílus köthető a női vezetőkhöz, sőt magával az autóval való kapcsolatuk is más. Molnár-Sefcsik Yvette pszichológus írását ajánljuk figyelmükbe!

A hölgyek alapvetően óvatosabb vezetők

Kevesebb nő vezet agresszíven, a sebességi korlátozást áthágva, nagyobb kockázatot vállalva. A biztosító társaságok adatai szerint a tipikusan női balesetek inkább a parkolás közben és tolatáskor bekövetkező kisebb-nagyobb törések, illetve az olyan – jellemzően országúton előforduló – helyzetek, amikor egy váratlan szituációra, gyorsan és magabiztosan kellene reagálni, pánikba esés helyett.

Minderre magyarázat lehet, hogy a nők térlátása általában gyengébb, lassabban hoznak döntést egy-egy helyzetben, s esetükben gyakoribb lehet a leblokkolás. Ugyanakkor a nők általában jobbak abban, hogy több dologra figyeljenek, egyszerre elemezzék a több irányból érkező ingereket és információkat.  A megfontoltabb döntési mechanizmusuk, a magasabb tolerancia és empátiaszintjük miatt több közlekedési balesetet előznek meg vagy kerülnek el.



Így kaphatja vissza a régi életét infarktus után

2017. április 20.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.

Ágynyugalom egy életen át?
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori álláspont szerint a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt kiszabva.

Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...630631632...643
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.