Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Okosbábun gyakorolhatják a szülés levezetését a Semmelweis Egyetem hallgatói

2017. június 22.

Farfekvés, szülés utáni vérzés, vállelakadás – csak néhány azok közül a szülési komplikációk közül, amelyeket mostantól az elméleti képzés részeként is be lehet gyakorolni a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új páciens szimulátorán. Az élethű, várandós nőt formázó „okosbábu” többféle pozícióba állítható, valósághű reakciókat ad, és előre ki lehet választani, hogy milyen típusú szülést szeretne gyakorolni a hallgató – a normáltól a szülészeti sürgősségi esetekig számtalan helyzetet ki lehet próbálni rajta. Mindezzel nem a klinikai gyakorlat kiváltása a cél, sokkal inkább arról van szó, hogy a hallgatók tét nélkül gyakorolhassák be a kockázatosabb helyzeteket is – mondja Dr. Borján Eszter adjunktus.

“okosbábu” Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

A szimulátor a fej- és farfekvéses szülés, a méhlepény megszülése, a vállelakadás, a baba nyakára tekeredő köldökzsinór bemutatására egyaránt alkalmas, továbbá az újszülött sírása, állapota, valamint a szülés utáni hüvelyi vérzés is szemléltethető rajta – mondja Dr. Borján Eszter. Az adjunktus kiemelte, hogy nemcsak a szülés, hanem az azt megelőző, illetve az azt követő állapotok modellezésére is tökéletes az új eszköz, amely egy külön erre a célra berendezett szülőszobában kapott helyet, hogy teljesen valósághű körülmények között gyakorolhassanak a hallgatók. A szülésznő hozzátette: a szülészeti szimulátor egyik legnagyobb előnye, hogy segítségével monitorozni lehet az anyai- és magzati paramétereket, bemutatva a normál és kóros állapotokat is.

Farfekvéssel, vállelakadással korábban többnyire csak a tankönyvben találkozhattak a hallgatók az elméleti képzés részeként, így sokan el sem tudták képzelni, hogy milyen lehet mindez a valóságban. Mostantól azonban nemcsak megnézhetik, hanem biztonságos környezetben, kockázat nélkül, oktatói segítséggel be is gyakorolhatják ezeket a helyzeteket – emeli ki Dr. Borján Eszter. A szülésznők és az ápolók képzésében egyaránt a harmadik évben szerepel a szimulációs gyakorlat, amely gyakorlati vizsgával is zárul, ahol a hallgatók egy valósághű szituációban bizonyíthatják tudásukat. A medikusképzés ötödik évébe is beépítették ezt a gyakorlatot.



Mit tegyen, ha 20 perc után sem tud elaludni?

2017. június 22.

Esténként fáradtan zuhan ágyba, de hosszabb idő elteltével még mindig csak álmatlanul forgolódik? Nincs egyedül a problémájával, az alvászavarok egyre több ember életét nehezítik meg. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosának tanácsai segíthetnek.

Este elaludni, reggel felkelni nehéz

Közeleg a lefekvés időpontja, de ahelyett, hogy szép lassan álomba zuhanna, egyre csak forgolódik az ágyban. Közben pedig arra gondol, hogy így mennyivel kevesebbet alhat, másnap megint fáradt és nyúzott lesz. Ezektől persze egyre idegesebb lesz, így még nehezebben alszik el. A jó hír, hogy néhány apró változtatás is elég lehet, hogy gyorsabban elaludjon, de ha ezek sem segítenek, akkor is van megoldás!

  • Lefekvés előtt 4-6 órával már ne igyon koffein tartalmú italt! Kerülje a kávét, a szénsavas üdítőket, energiaitalokat, fekete teát, minden olyan italt, ami serkentőleg hat. A koffeinre nem egyformán reagál a szervezetünk, ha valakit különösen felpörget, annak jobb, ha a nap folyamán legkésőbb ebéd után, délután 1-2 óra körül fogyaszt ilyesmit. Koffeint tartalmazhatnak bizonyos gyógyszerek – fájdalomcsillapítók, fogyasztó tabletták, nátha elleni szerek – is.
  • Az alkohol fogyasztását is jobb a lefekvés időpontjánál legalább 3 órával korábbra időzíteni. Ha a vacsora mellé, este 6-7 körül elfogyasztunk egy pohár bort, abból nem lehet gond, de ha ez közvetlenül a lefekvés előtti időszakban történik, akkor előfordulhat ugyan, hogy az alkohol hatására valóban gyorsabban elnyom az álom, de az éjszaka folyamán gyakoribb ébredésekkel, rémálmokkal és fejfájással is számolhatunk.

 



Tippek, hogy a nyaraláson csak a jókedv legyen fertőző

2017. június 21.

Szerencsés esetben minden nyáron van egy nagy nap, amit legalább annyira várunk, mint gyermekként a Mikulást, és néha jobban, mint az esküvőnk napját. S mikor a nyaralás végre elkezdődik, csak gondtalan, élményekben gazdag pihenésre vágyunk. A forgatókönyvben betegségek, hazatérés utáni láz, fejfájás, hányinger és izomfájdalmak biztosan nem szerepelnek, pedig nem csupán egzotikus utazás, hanem már egy európai túra esetén is számolnunk kell a fertőző betegségekkel.

Ezért érdemes utánajárni, hogy a legkedveltebb nyaralóhelyeken milyen egészségügyi veszélyek leselkednek ránk, mikor van szükség védőoltásokra, laborvizsgálatokra, hogy a nyaralás valóban szép emlék maradjon.

Életre szóló kaland, életre szóló betegség?

A szabadság közeledtével az időjárás-előrejelzések monitorozása napi rutinná válik, papírokat intézünk, fürdőruhát próbálunk és ügyelünk rá, hogy bele is férjünk. S ha minden és mindenki a helyén van, indulhat az életre szóló kaland. Annak érdekében, hogy ez minden szempontból pozitív élmény legyen, a bőröndünkben kapjon helyet egy kis gyógyszeres doboz is.  Fájdalomcsillapítók, megfázás elleni szerek, hasmenés elleni gyógyszer, gyulladáscsökkentő és gombás fertőzés elleni krém mindenképpen legyen nálunk. Ezek megmenthetik a nyaralást, de a veszélyes, fertőző betegségektől nem védenek meg, ezért utazás előtt fontos minél több forrásból információkat gyűjteni arról, hogy a célországban milyen egészségügyi veszélyek vannak.



Nyáron jobban ki vagyunk téve a nemi fertőzéseknek

2017. június 21.

Élete során legalább egyszer szinte mindenki elkap valamilyen szexuális úton terjedő betegséget, a nyári időszak pedig különösen kedvez a fertőzések terjedésének – mondja Dr. Tamási Béla, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján működő Országos STD Centrum klinikai orvosa.

A szakember szerint ilyenkor érezhetően többen keresik fel a nemi betegségekkel foglalkozó központokat. Fontos, hogy mielőbb orvoshoz kerüljünk, ugyanis a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegségek között több olyan is van, amely túlnyomórészt tünetmentes, ám hosszú távon meddőséget okozhat.

A 18 és 25 év közötti korosztály a leginkább veszélyeztetett, de óvszerrel a szexuális úton terjedő fertőzések többsége kivédhető – mondja Dr. Tamási Béla kiemelve, hogy a nemi úton terjedő kórokozók nagyon érzékenyek, a külvilágban gyorsan elpusztulnak, ezért ezeket a közhiedelemmel ellentétben nem lehet strandon, közös törölközőhasználattal vagy wc-n elkapni.

Nagy bajok előzhetőek meg a rendszeres szűréssel

A szakember szerint nyáron felszabadultabbak és kevésbé óvatosak az emberek, gyakoribbak az alkalmi kapcsolatok, ami érzékelhető a szexuális úton terjedő betegségekkel foglalkozó STD Centrumot felkeresők számának szezonális emelkedésében is. Dr. Tamási Béla szerint tünetek esetén, védekezés nélküli vagy rizikósnak gondolt együttlét után mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert az idejében felismert betegség hatékonyabban gyógyítható, mint a komplikációkkal járó esetek. Azt javasolja, hogy azok a szexuálisan aktív felnőttek, akik nem állandó párkapcsolatban élnek, legalább évente egyszer menjenek el szűrésre. A HIV és a szifilisz szűrése térítésmentes, a HPV és a Chlamydia vizsgálata azonban fizetős.



Ők a legjobb védőnők

2017. június 20.

A Magyar Védőnők Egyesülete évek óta díjazza a védőnőket áldozatos munkájuk elismeréseként. Idén is az édesanyák és édesapák jelölhették segítőiket az „Év Védőnője” díjra.Íme, ők a legjobbak!  

Minden évben szakmai zsűri ítéli oda öt kategóriában a díjakat, idén először azonban a közönség is megválaszthatta kedvencét. Összesen több mint 76.000 voks érkezett a kezdeményezés főtámogatója, a Sudocrem Magyarország Facebook oldalára.

A Védőnők Napja rendezvényen 2017. június 13-án, ünnepélyes keretek közt adták át az „Év Védőnője 2017 a Sudocrem támogatásával” díjakat.

A védőnők elhivatott, családokat támogató munkáját idén összesen 5+1 kategóriában ismerték el.

Az Év Védőnője 2017 közönségdíjasa.

A díjjal a Magyar Védőnők Egyesülete a hazánkban 102 éve működő, speciálisan magyar foglalkozás fontosságára hívja fel a figyelmet évről évre. A védőnők feladata nem merül ki csupán tanácsadásban és a kisbabák gondozásában, sokszor szinte családtagként vesznek részt az anyák és a gyermek mindennapjaiban, már egészen a várandósság korai szakaszától. Illetve az sem ritka, hogy segítségükkel még az édesapákat is jobban be lehet vonni a kisdeddel kapcsolatos teendőkbe.

„A kezdeményezés elindításával az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet hazánk védőnőinek elhivatottságára. A családok otthonaiban, zárt ajtók mögött zajló munkát szeretnénk megismertetni a szélesebb közönséggel” – kezdte Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. „Aktív védőnői éveimre visszatekintve látom, hogy a mindennapi munkához mekkora erőt adott a sok mosolygós, hálás tekintet, az, amikor a tanácsom segítségével egy-egy nehezebb helyzetet sikerült megoldani a szülőkkel közösen. Az egyesület elnökeként örömmel tölt el a díjazottak meghatottsága, akik hatalmas lelkesedéssel fogadják az elismerést, hiszen a mindennapi rohanásban sokszor nem nyílik rá lehetőség, hogy ilyen szinten köszönetet mondhassunk a védőnőknek áldozatos munkájukért. Az elismerés a díjazottakon keresztül minden kolléganőnek szól” – mondta el Csordás Ágnes Katalin.



Itt a vakáció, figyeljünk az asztmás gyerekekre!

2017. június 20.

A vakáció idején, táborokban és a nyaralás alatt sokan elfeledkeznek az asztmás gyerekek rendszeres gyógyszerszedéséről, amivel a súlyos asztmás roham kialakulását kockáztatják.

A gyógyszer biztosítja a tünetmentességet

Ha az asztmás beteg már hosszabb ideje jól érzi magát, a betegség tünetei – zihálás, köhögés, nehézlégzés – már nem jelentkeznek, hajlamos megfeledkezni a fenntartó kezelésről – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető betegség, ahhoz azonban, hogy a tünetek ne jelentkezzenek, a gyógyszereket a kezelőorvos tudta nélkül nem szabad elhagyni!

Gyerekek szülői felügyelet nélkül

A gyermekek esetében a szülőktől távol töltött idő jelenti a veszélyt, a táborokban, nagyobbak a fesztiválok idején gyakran elfelejtik a megszokott időben bevenni a gyógyszereiket. Az odafigyelésre pedig nagy szükség van, hiszen az új helyzetben több lehet az asztmás rohamot provokáló tényező – például magasabb pollenterhelés, nagyobb fizikai aktivitás – is. A nyári időszakban ezért jellemzően megemelkedik a sürgősségi ellátást igénylő asztmás esetek száma, különösen gyermekek és fiatalok körében.

Mit tegyünk, ha kimaradt a gyógyszer?

– Ha elfelejtettük használni a fenntartó kezelés során egyébként rendszeresen szedett gyógyszereinket, akkor amint ezt észrevettük figyeljünk rá, hogy álljunk vissza a korábbi adagolásra. Ne pótoljuk a kimaradt mennyiséget, de ügyeljünk rá, hogy ezt követően az előírt adagban alkalmazzuk. Erre azért van szükség, mert ezek a készítmények csökkentik a légutak gyulladását és így előzik meg az asztmás roham kialakulását.

– Az ezt követő időszakban még fokozottabban figyeljünk a tüneteinkre, használjuk rendszeresen a csúcsáramlásmérő készüléket! Ha az így mért értékeknél rosszabbodást látunk, akkor kövessük az asztma akciótervben leírtakat.

– A rohamoldó szereket nem kell minden nap, rendszeresen alkalmazni, csak ha a mért értékek vagy a tüneteink alapján szükség van rá. Azonban ha a fenntartó gyógyszerek kihagyását követően a szokásosnál is több alkalommal van rá szükségünk, akkor javasolt kezelőorvosunkkal egyeztetni, mert a gyógyszeres kezelés módosítására lehet szükség.



Viszketés, korpa és hámlás – ne szégyenkezzen tovább!

2017. június 19.

Nyáron, amikor mindenki a legjobb formáját szeretné hozni, nagyon kellemetlen lehet a korpás haj és az emiatt felmerülő gyakori vakarózás. Peterman Krisztina, a Dermatica kozmetikus mestere, gyógykozmetikus, trichológus a professzionális megoldási lehetőségekről beszélt. 

A trichológia a haj és a fejbőr tudománya

A trichológia szó a latin tricho szóból eredeztethető, ami hajat, szőrt jelent. A hajgyógyász maga a hajas vagy haj nélküli fejbőr (skalp) problémáinak feltérképezésével, ápolásával foglalkozik. Mint sok más esetben, a hajon, a fejbőrön jelentkező tünetek is multifaktoriális okokra vezethetők vissza, és míg a genetikai és hormonális okokat orvossal kell kezeltetni, addig a hajas fejbőr kozmetikai kezelése a trichológus feladata.

  • Tulajdonképpen a fejbőr három rétegével foglalkozunk: a legfelső, vagyis a hámréteggel, az irharéteggel és az irha aljával, az epidermával. Ebben a három rétegben helyezkedik el a hajszál, így ezeket a rétegeket, valamint a haj gyökerét és a hajszál belsejét vizsgáljuk – hangsúlyozza Peterman Krisztina, a Dermatica kozmetikus mestere, gyógykozmetikus, trichológus. - A probléma okának feltárása után pedig számos eszköz van a kezünkben, hogy javítani tudjunk az állapoton, esetleg meg is szüntessük a gondot, illetve, hogy bőrgyógyász bevonásával komplex kezelést biztosítsunk.


Így tanítsd a gyereket rendesen fogat mosni!

2017. június 19.

Babakortól kezdve szájápolásra kell nevelnünk a kicsit, mert könnyedén megtagadhatja a fogmosást, ha nem vagyunk következetesek!  

 

- Anya! Utálok fogat mosni! Nem mosok fogat és kész! - mondja Marci és a győztesek mosolyával vonul ki a fürdőszobából. Az óvodában könnyen le lehet bliccelni a fogmosást, már ahol odafigyelnek arra, hogy a gyerekek az étkezések után megfelelően ápolják a fogaikat. A családban pedig igen nehéz dolga van a szülőnek, ha konzekvens akar maradni. Amint megjelennek az első fogak, meg kell kezdeni azok rendszeres tisztítását. A fogmosás célja a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzése. A tejfogak szuvasodása ártalmas a kisgyermek általános egészségi állapotára, károsan befolyásolja a rágást és a beszédet. 

Mikor bújnak ki az első fogak?

A kisbaba fogainak fejlődése már a születés előtt megkezdődik: mind a 20 tejfog csírája megtalálható az állcsontokban. Elsőként legtöbbször az alsó két metszőfog tör elő, körülbelül a születés utáni hatodik hónapban. A fogzás ideje alatt az íny érzékenyebbé válhat, hiszen a fogak előretörése duzzanattal, fájdalommal jár. Néhány apró "gyógymóddal" segíthet kisbabája rossz közérzetén, ha ínyét ujjára csavart tiszta, nedves gézzel masszírozza. Hűtött rágóka is segíthet enyhíteni a baba fájdalmait, mivel nyugtatja az érzékeny ínyt. 



Anyukák, fontos: vizsgáltassuk meg a kicsik hallását!

2017. június 18.

A halláskárosodás az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. A probléma időben történő felismerésével és a megfelelő kezeléssel sokat tehetünk azért, hogy a gyermek meg tudja értetni magát és beilleszkedjen a társadalomba. Nézzük, hogy mely esetekben kell még inkább odafigyelni és milyen módszerekkel lehet megvizsgálni az újszülöttek hallását.

A halláscsökkenés az egyik leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenesség, ami nemzetközi felmérések szerint ezer csecsemőből akár hatot is érinthet. Az esetek egy része genetikai okokra vezethető vissza, de szerzett károsodásról is lehet szó. Ma már kötelező minden újszülött esetében az objektív hallásvizsgálat, amellyel a halláscsökkenés és a hallóideg veleszületett károsodása kizárható.

„A halláscsökkenés előfordulásának kockázatát növelheti, ha a családban már előfordult a probléma. Rizikófaktornak számít a fül és a koponya fejlődési rendellenessége és a 1500 grammnál kisebb születési súly is, de a magzat méhen belüli fertőzése és a terhesség alatt szedett gyógyszerek miatt is kialakulhat a rendellenesség” – sorolta Dr. Fülöp Györgyi, a Czeizel Intézet fül-orr gégész, audiológus főorvosa, aki hangsúlyozta, hogy az újszülötteknek egy hónapos korukig át kell esniük a hallásszűrésen.

A csecsemő halláskárosodását különféle vizsgálati módszerekkel lehet megállapítani. „Régebben csak szubjektív módon, az ún. lármadobbal tették próbára az újszülöttet és azt figyelték, hogy reagál-e a hangra. Ez azonban elavult, pontatlan, ill. nem ad információt arról, hogy milyen mértékű a halláskárosodás és hogy az csak az egyik- vagy mindkét fület érinti-e” – mondta el Dr. Fülöp Györgyi, aki hozzátette, hogy szerencsére ma már modern, objektív eszközökkel tudják megvizsgálni a kicsik hallását, ahol nincs szükség a baba visszajelzésére.

„Az objektív diagnosztikai módszerekkel a páciens együttműködése nélkül, műszerek segítségével tudjuk vizsgálni a hallást. Az egyik ilyen az otoakusztikus emissziós szűrés (OAE), melynek során egy puhavégű szondán át klikk-hangingereket juttatunk a hallójáratba és így kapunk gyors, pontos információt a szőrsejtek működéséről a belső fülben” – magyarázza a Czeizel Intézet szakorvosa.



Betegségeid forrása: A székrekedés

2017. június 18.

Korunk vezető népbetegségei a szív és érrendszeri megbetegedések, az elhízás, a magas vérnyomás, vércukor, testzsír és a koleszterin szint mellé felzárkózik a sorba a székrekedés is, mely egy igazán alattomos probléma, korunkban pedig nagy betegségnek számít, ha tisztában vagyunk a mellékhatásaival.  

 

A székrekedés egyike a leggyakoribb panaszoknak, amely igen sok embert érint. Nem is olyan régen ezek a tünetek is különösen az idősebbek körére voltak jellemzőek...  Franciaországban tízmillió ember szenved székrekedésben, Németországban a lakosság 30%-a. Az elmúlt években a statisztikusok szerint növekedett a székrekedésben szenvedő emberek száma.

Naponta egyszer székletet kell üríteni, ez a nézet már az ókor óta meggyőződése az embereknek. Néhány teljesen egészséges ember is székrekedés elleni szereket kezd szedni, mert nincs naponta széklete, és függővé válik a hashajtóktól. A székletürítés normál gyakorisága még egészséges emberek körében is tág határok között mozog. A naponkénti egyszeri székletürítés nem feltétlen garanciája a megfelelő bélműködésnek. Ma már széles körben elfogadott, hogy a naponta háromszori székletürítés ugyanúgy normális lehet, mint a heti háromszori.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...618619620...643
hírek, aktualitások

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.