Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vörösboros meleg rukkolasaláta

2017. június 27.

Az eredeti recept ha jól emlékszem Jamie Olivertől származik, kissé tovább egyszerűsítettem rajta és elérhetőbb alapanyagokat használtam fel hozzá, és nálunk ez most ilyen formában fogyasztjuk.

Könnyű mégis laktató, finom és sok íztől egész ízorgia alakul ki a szájban. Pirítóssal vagy csak magában is fogyasztható. 

Hozzávalók (2 adag):

  • 1/2 csomag rukkolasaláta (kb. 100 g)
  • 5-6 szelet vékony császárszalonna vagy fekete erdei sonka (kb 50-70 g)
  • 1 marék dió (kb. 50 g)
  • 1 nagyobb vagy 2 kisebb fej lilahagyma
  • 1 dl száraz vörösbor
  • só, bors
  • parmezán forgács


A diót apróra vágjuk és száraz serpenyőben megpirítjuk. A császárszalonnából vagy nagyon vékony szeleteket vágunk vagy már leszeletelve vesszük, ugyanerre a célra jó a fekete erdei sonka is. Elvághatjuk kisebb csíkokra és egy kevés zsiradékon megpirítjuk jó ropogósra. Közben megpucoljuk a lilahagymát majd cikkekre vágjuk. Amikor a szalonna megpirult akkor kivesszük a serpenyőből és félretesszük. A lilahagymát elkezdjük pirítani, majd a seprenyőbe beleöntjük a bort, és ízlés szerint megsózzuk, borsozzuk. Hagyjuk hogy egy kissé besűrűsödjön. A rukkolát megmossuk és megszárítjuk, vagy eredetileg is mosottat veszünk. Kiszedjük egy tálkába. Ráöntünk a még meleg lilahagymás – vörösboros mártásból, majd teszünk rá szalonna pörcöt, pirított diót és reszelt parmezánnal vagy permezánforgáccsal és frissen őrölt fekete borssal meghintve tálaljuk még melegen.

Elkészítési idő: 30 perc
Nehézségi fok: könnyű
Tápanyagtartalom (egy adag): 399,5 kcal; 13,6 g szénhidrát; 11,9 g fehérje; 30,5 g zsír

 



Rosacea és pattanás bőratkától?

2017. június 27.

Arcápolás

Sokan kétkedve fogadják, vagy el sem hiszik, van, aki undorral gondol rá, pedig valóban létező élősködő a bőratka. Egyes feltételezések szerint a szőrtüszőkben élő, faggyúval táplálkozó bőratka neve több bőrprobléma kialakulásával is összefüggésbe hozható. Ennek jártunk utána, a közelmúltban megjelent tudományos vizsgálatok eredményeinek segítségével. 

Mi a bőratka?

A bőratkának közel 65 típusát ismerjük, ezek közül kettőről tudjuk, hogy az embereken is él. Érdekes adat, miszerint a bőratka az emberek közel 40 százalékánál kimutatható, ám mégsem mindenkinél okoz tüneteket, pusztán egy, a többi mikroorganizmus közül, amely a bőrünkön megtalálható – magyarázza Peterman Krisztina kozmetikus, a problémás bőrűek kezelésére specializálódott Dermatica szakembere. Kutatások szerint azonban, egyéntől függően a bőratka jelenléte igen komoly tüneteket is okozhat: gyulladásban tartja a bőrt, ami a kutatások szerint szerepet játszhat a rosacea és a pattanások kialakulásában.

 



Gyakran beteg a gyerek?

2017. június 26.

Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez…

Allergiás vagy beteges?

Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”

Allergének a lakásban

Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”



Rekedtség: mikor forduljon orvoshoz?

2017. június 26.

Légúti fertőzés, rossz hangképzés, reflux vagy pajzsmirigybetegség következménye is lehet. Az elhúzódó rekedtség hátterében komolyabb elváltozások állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak.

Banális okok és fertőzések

A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat. Téli időszakban gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is. Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet – figyelmeztet dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés. Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.

Daganatot is jelezhet

A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet. Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz. Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt. Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.

 



Ön is megfogadta, hogy lefogy?

2017. június 25.

Évkezdet a fogyókúrák árnyékában, sikertelen fogadalmak, nem működő divatdiéták, hiteltelen csodabogyók. Vajon hogyan vihetjük sikerre elhatározásunkat, hogy ne jussunk a több millió elhízott sorsára? A szakember vajon mit ajánl a hatékony fogyókúrához? Hogyan vészelhetjük át a holtpontokat? Írásunk ezekről a kérdésekről és arról a szomorú tényről szól, hogy ma már a túlsúly az ötödik helyen áll a vezető halálokok között világszerte. 

Az évkezdet általában a fogadalmakról szól! Egy tavalyi online felmérés szerint az emberek többsége (60%) fogadkozik ilyenkor, közülük pedig minden harmadik egészségesebben szeretne élni (táplálkozás és sport).  Tény, hogy a január a fogyókúrák kezdetének az időszaka, és az is tény, hogy a fogadalmakat és a diétákat nem sikerül maradéktalanul betartanunk. Holott a karcsúság nemcsak egy divatos elvárás, de fontos lenne az egészségünk megőrzése szempontjából is.

A világ belehal a hájba!

Az egészségügy a 25-ös BMI (Body Mass Index, Testtömeg Index) feletti értékkel rendelkező embereket tartja túlsúlyosnak. De mi is ez a BMI, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is használ? A BMI = testtömeg osztva a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. Például egy 60 kg súlyú és 160 cm magas nő BMI-je 23,43 az alábbi képlet alapján: BMI = 60 kg / 1,6 m * 1,6m, azaz BMI = 23,43



Hogyan emlékeznek a kisgyermekek – és hogyan emlékszünk felnőttként a gyermekkorunkra?

2017. június 25.

Ha azt kérik tőlünk, hogy idézzük fel életünk első emlékét, valószínűleg olyan esemény jut eszünkbe, ami három-négy, ritkább esetben kétéves korunk körül történt velünk…
Előfordul, hogy valaki ennél korábbról is emlékszik valamire, ezek az emlékek azonban gyakran töredékesek, homályosak: csak egy-egy villanás, hang vagy valamilyen szavakkal nehezen leírható érzet marad meg. Tovább kutakodva kisgyermekkori emlékeink között (kb. 7-8 éves korig), azt is észrevehetjük, hogy bár van néhány nagyon részletes és élénk emlékünk ebből az időszakból, de ezek száma elenyésző a későbbi, iskolás- és kamaszkoriak mennyiségéhez képest. A jelenség a normális emlékezeti működés jellemzője, tudományos nevén ez a gyermekkori amnézia, ami tehát a csecsemőkori emlékek hiányát és a kisgyermekkori emlékek csekély számát jelöli.

Mi az oka a gyermekkori amnéziának?

Gyermekkori amnéziáról azok tudnak beszámolni, akik már kinőttek a gyermekkorból – tehát ez a felnőttek tapasztalata. Érdekes módon egy 18 éves éppúgy nem – vagy alig – emlékszik a kisgyermekkorára, mint egy 35 éves, tehát nem egyszerűen idővel arányos felejtésről van szó.

Az a magyarázat sem állja meg a helyét, hogy a gyermekek emlékezete még nem vagy nem megfelelően működik. Az emlékezet ugyanis bizonyos személyek vagy helyzeteket felismeréséhez is szükséges, erre pedig már pár hónapos csecsemők is képesek, legyen szó az édesanyjukról vagy éppen az orvosi vizsgálatokról. Időnként a gyerekek memóriája még le is körözi a felnőttekét, például egy-két felolvasás után már szó szerint el tudják mondani az esti mesét, míg szüleiknek jobb esetben csak a mese tartalma marad meg…



A genetikától is függ, hogy kinél alakul ki laktózintolerancia?

2017. június 24.

Egyre több laktózmentes termék sorakozik a boltok polcain: felvágottak, tejek, sajtok és más tejtermékek csomagolása hirdeti, hogy az adott készítményt bátran fogyaszthatja az is, akinél korábban panaszokat okoztak a laktóz tartalmú ételek. Mitől függ, hogy kinél jelentkeznek idővel a tünetek, milyen okok állhatnak a laktózintolerancia kialakulásának hátterében? Erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.

Ez a laktózintolerancia két leggyakoribb típusa

Hasfájás, puffadás, görcsök, hasmenés – a laktózintolerancia, más néven tejcukor-érzékenység jellegzetes tünetei. A laktózérzékenység lehet múló, ezt másodlagosnak (szekunder) nevezik, mivel valamilyen betegség következtében jön létre. Azonban lehet genetikailag meghatározott, végleges elváltozás is. Az elsődleges (primer) laktózintoleranciát nem előzi meg betegség, az életkor előrehaladásával, rendszerint 12 éves kor felett alakul ki arra hajlamos egyénekben jelentkezik.

Egyre többen kérik a genetikai vizsgálatot

Az utóbbi időben észrevehetően többen érdeklődnek a tejcukor-érzékenység genetikai vizsgálatával kapcsolatban, csecsemők, kisgyermekek részére szeretnék elvégeztetni – számolt be tapasztalatairól dr. Polgár Marianne, aki a tavalyi évben a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Budai Allergiaközpont Év Kiváló Orvosa díjat. A szülők alapvetően jó nyomon járnak, hiszen ebben az életkorban a hasi panaszok, hasfájás, görcsök, esetleg hasmenés hátterében valóban valamilyen ételérzékenység, allergia vagy tejcukor-érzékenység mutatható ki. Ám ha valóban laktózintolerancia okozza a panaszokat, akkor annak hátterében csecsemők és kisgyermekek esetében még nem a genetikai eltérés, hanem valamilyen betegség következményeként kialakult laktózfelszívódási zavar áll. A genetikai vizsgálat elvégzése tehát csak bizonyos életkor felett indokolt.



Izombénulás, sugárzó fájdalom – A szakorvossal keressük az okokat!

2017. június 24.

Izombénulás, sugárzó fájdalom kíséri az isiászt, gerincsérvet és piriformisz szindrómát is, s bár tüneteik nagyjából ugyanolyanok, mégis más típusú kezelést alkalmaznak az ortopéd szakorvosok a porckorongsérv, az isiász és a piriformisz szindróma esetében. Mindháromnál segíthetnek a konzervatív gyógymódok és csak súlyos esetben kell sebészkés alá feküdni.

Három nagyon hasonló mozgásszervi, idegeket is érintő panaszegyüttesről van szó, amelyek felismerését csak képalkotó vizsgálatokkal, röntgennel és MR-rel lehet pontosan megállapítani. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd és gerincgyógyász szakorvosa szerint a porckorongsérv (köznapi nevén a gerincsérv), az isiász (ülőideg-zsába) és a piriformisz szindróma (körte képű izom alagút-szindróma) esetében is a végtagokban jelentkezik a fájdalom. Átsugárzik a derékba, combba, térdbe, lábszárba, bokába, a lábujjakba, az idegekben működésbeli zavar jelentkezik. Izombénulás és sorvadás, zsibbadás, végtag elgyengülés kísérheti mindhárom betegséget.



A tökéletes gardrób titka

2017. június 23.

Az év eleje remek alkalom arra, hogy új célokat tűzzünk ki magunk elé, változtassunk az életünkön, és nem utolsó sorban felfrissítsük ruhatárunkat! Biztosan te is gondolkodtál már azon, mi a titka a mindig stílusos megjelenésű embereknek. A fashiondays.hu stylistjai segítenek kialakítani a tökéletes gardróbot, hogy te is könnyedén megtaláld minden alkalomra a megfelelő öltözéket. Jó hír, hogy ez nem pénzkérdés, a titok nyitja csupán a megfelelő alapdarabokra épített ruhatár!

Az év eleji leárazások éppen kapóra jönnek, hogy beruházz a múló divattrendeken átívelő, évszaktól és szezontól független, minőségi alapdarabokra. Most összegyűjtöttük a legfontosabbakat, melyek egyetlen divatrajongó gardróbjából sem hiányozhatnak.

Tökéletes farmernadrág
Minden stílusos ruhatár egy jó farmerrel indul! Bármilyen alkattal is áldott meg a sors, egészen biztosan megtalálod az adottságaidhoz leginkább passzoló fazont. Érdemes töretlenül próbálgatni, figyelni a zsebek és díszek elhelyezkedésére, hogy a kiválasztott farmer valóban az előnyös részeinket emelje ki.

 



Csecsemőkori reflux – ilyen tünetei vannak

2017. június 23.

Meddig tekinthetjük normális jelenségnek a csecsemőkori bukásokat és mikor gyanakodjunk refluxra? Erről, és a betegség egyéb tüneteiről is kérdeztük dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól. Ha azonban valóban reflux áll a gyakori bukások hátterében, azt fontos mielőbb felismerni és kezeltetni, mert ellenkező esetben súlyos szövődményeket – súlygyarapodás elmaradása és nyelőcsőszűkület  – is okozhat!

1. Hányás

Evés közben a csecsemők sok levegőt is nyelnek, ezért fontos étkezések után függőleges helyzetben büfiztetni a babát, hogy ez a levegő távozni tudjon. Aggodalomra ad okot, ha a bukások ennek ellenére is az átlagosnál gyakrabban jelentkeznek, vagy mellette hányás is rendszeresen előfordul.

2. Zöldes-sárgás bukás

A bukások színe normál esetben fehér. Reflux esetén azonban a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, ill. az extrém ritkán jelentkező nyálkahártya felmaródás esetén jelentkező friss vér okozhatja.

3. Tiltakozás az evés ellen

A nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést. A reflux jele lehet, ha sokszor hátrafeszíti a nyakát és hátát, mert így megnyúlik a nyelőcső, ami enyhíti a kellemetlen érzést.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...617618619...643
hírek, aktualitások

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.