Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem szabad túlzásba vinni a chia-mag fogyasztását!

2017. március 02.

Bár a chia-mag, magyar nevén aztékzsályamag slágerterméknek számít manapság, értékesítésének szigorú feltételei vannak, nem árusítható például ömlesztve, illetve pudingba vagy joghurtba keverve, a napi maximális ajánlott beviteli mennyiség felett pedig emésztési problémákat okozhat - hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). 

Napi 15 g - ennél többet ne fogyasszunk belőle!

A tájékoztatás szerint a chia-mag magas, 18-30 százalékos rosttartalma miatt fontos szerepet játszhat a napi ajánlott rostbevitel biztosításában. Azonban túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat is okozhat, ezért napi 15 grammnál nem lehet többet fogyasztani belőle - hívták fel a figyelmet a közleményben.

Figyeljünk a keresztallergiára!

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalásaiban megemlíti, hogy nem zárható ki az aztékzsályamag allergizáló hatása sem, néhány esetben ugyanis keresztallergiás reakció lépett fel a szezámmagra, illetve a mustárra érzékenyeknél - írták.



Miért ringatjuk inkább bal oldalt a babánkat?

2017. március 02.

Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább bal oldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban.

A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra (a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura) terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News.

“Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy az nem megfelelő, akkor az újszülött jobb agyféltekéje nem aktivizálódik. Márpedig a jobb agyfélteke felelős a társas interakciókért” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a tanulmányban vizsgált mind a tizenegy fajnál megfigyelhető volt ez az “oldalirányú tartás”.

“Úgy sejtjük, hogy ez a pozíció sokkal elterjedtebb és talán az emlősök közös jellegzetessége, néhány kivételt leszámítva” – tette hozzá.

Hogy hallja az anya szívverését

A szakemberek már régen megfigyelték, hogy az emberek és az emberfélék is előszeretettel ringatják bal oldalt az utódjukat, különösen az újszülött életének első pár hetében. A gyakorlatra számos lehetséges magyarázat született, például, hogy a csecsemő így hallani tudja az édesanyja szívverését.



Köhög és nehezen kap levegőt mozgás közben?

2017. március 01.

A fizikai terhelésre jelentkező fulladás, nehézlégzés gyakran az asztma jellegzetes, első tünete. A probléma hátterében azonban egy másik betegség, a hangszalagok rendellenes működése is állhat, melynek orvoslása eltérő típusú kezelést igényel.

Rosszul működő hangszalagok

Az asztma a légutak krónikus gyulladásával járó betegség. A gyakran nehézlégzéssel, köhögéssel jelentkező tünetek kapcsán légzésfunkciós vizsgálattal állapítható meg a betegség diagnózisa. Kevésbé ismert és ritka kórkép a paradox hangszalag működéssel járó megbetegedés, mely szintén okozhat légzési nehézséggel járó tüneteket – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A panaszokat a fizikai megerőltetés mellett stressz is kiválthatja, melyek következtében a hangszalagok megfeszülnek, összeszorulnak és ilyen módon megnehezítik a normál légzést. A ritka elváltozás az Ohio State University Medical Center által elvégzett kutatás nyomán került előtérbe.

Kettős probléma

A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a sportolók néhány százalékát érinti ez a típusú hangszalag mozgási rendellenesség. A kezeletlen elváltozás a teljesítményüket is negatívan befolyásolja. Élsportolók esetében a betegség diagnózisát nehezíti, hogy kiváló kondíciójuk sokszor kompenzálja a tüneteket, így az elváltozás akár hosszabb ideig is lappanghat. A betegség megállapítását tovább bonyolítja, hogy a két betegség gyakran együtt van jelen: az asztmás betegek egy részénél a hangszalagok paradox mozgási rendellenessége is megfigyelhető, a betegek azonban többnyire csak az asztma tünetei ellen részesülnek kezelésben.



Ugye nincs keserenyhiányod?

2017. március 01.

Ha valaki arra figyelmeztet, hogy a szervezetednek nagyon fontos, hogy egyél elég keserenyt (ami egyébként egy, a természetben gyakori fém) mert a hiánya súlyos gondokhoz (szívritmuszavar, magas vérnyomás, szívmegnagyobbodáshoz, vagy akár cukorbetegséghez) is vezethet, akkor az első meglepetésből felocsúdva, nyilván azt googlizod, mi az a kesereny: merthogy Te eddig biztosan nem ettél soha ilyet, emlékeznél rá. És, ha azt mondjuk: egyél elég magnéziumot?

A magnézium
Ha kizárólag kémiai, és fizikai szempontok szerint vizsgálnánk a magnéziumot, nem lenne benne semmi különös. Egyrészt a világ 8 leggyakoribb eleme: úton, útfélen belebotlunk. Másrészt egy éghető fém, aminek az a legnagyobb érdekessége, hogy erős, fehér lánggal ég el. Nem készítünk belőle ékszert, nem munkáljuk meg, akkor mi az olyan érdekes a magnéziumban? Mitől értékes? Miért fontos? Legfőképpen azért, mert több mint 300 enzimed működéséhez kell.

A magnézium és te
Képzeljük el egy pillanatra azt, hogy mi történne veled, ha egyáltalán nem lenne magnézium a szervezetedben: illetve inkább ne képzeljük el, mert hamarabb halnánk meg a magnézium teljes hiánya miatt, mint amíg ezt a mondatot elolvasod. Elsősorban azért, mert ha egyáltalán nem lenne magnézium a szervezetedben, azt erősen megsínylenék a csontjaid, a fogaid. De nem ez lenne a legnagyobb gondod, hanem az, hogy szívritmus-zavarod lenne, szívmegnagyobbodásod, és nem élnél túl sokáig. Éppen ezért hatalmas szükséged van rá. De mi történik, ha nincs elég?



Nem elég egészségtudatosak a magyar cukorbetegek

2017. február 26.

A Magyar Diabetes Társaság szerint a cukorbetegek száma másfél évtized alatt kb. 70 százalékkal nőtt, ami igen elgondolkodtató. A szakértők szerint ennek egyik fő oka az egészségtudatosság hiányában rejlik, mind az – egyelőre – egészségesek, mind a már diagnosztizált cukorbetegek részéről. Hogy miért fontos a személyre szabott életmódprogram a diabetes kezelésében, arról dr. Babai Lászlót, az Életmód Orvosi Központ és az Életmód EgészségPontok alapítóját kérdeztük.

Egyre több 2-es típusú cukorbeteg

A népbetegségnek számító 2-es típusú diabetes egyre több embert érint, melynek hátterében az egészségtelen étkezés, a mozgáshiány áll és az ezekből adódó túlsúly áll. A Magyar Diabetes Társaság szerint hogy pontosan hány cukorbeteg él Magyarországon, nem tudni, ugyanis sok a diagnosztizálatlan beteg, mivel az állapot a legtöbb esetben tünetmentes. Így sokszor csak véletlenül derül fény a megemelkedett vércukor értékekre (pl. kórházi tartózkodás során, jogosítvány meghosszabbításakor). Bár a legfontosabb mozzanat a prevenció lenne, ám a legtöbben csak akkor kezdik komolyan venni a megfelelő életmód követését, amikor már bekövetkezett a probléma.

Azonban jó hír, hogy az életmód orvoslás a kialakult cukorbetegségben hatékony és elsődleges része a kezelésnek.



Több nő lesz depressziós, mint férfi

2017. február 26.

A depresszió a felnőtt lakosság 7-7,5 százalékát érinti, előfordulása az átlagnál két és félszer gyakoribb a fogamzóképes korú nőknél - mondta Rihmer Zoltán pszichiáter az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette, a depresszió tavasszal gyakoribb, azonban téli depresszió is van, amely az adott embernél rendre jelentkezik télen.

Nem minden szomorúság depresszió 

Elmondta, ünnepekkor az egyedüllét nem tesz jót a hangulatnak, de önmagában nem provokál orvosi értelemben vett depressziót. A depresszió jóval több, mint a mindennapi életben gyakran tapasztalható szomorúság, rossz közérzet, elkeseredettség - mondta.

Hogy alakul ki?

Az esetek mintegy 50 százalékában spontán alakul ki a betegség, a másik 50 százalékában külső élettörténeti esemény provokálja ki - mondta.
A depresszió a fogamzóképes korú nőknél 2-2,5-ször gyakoribb, ennek egyik oka hormonális-biológiai, a másik ok a nőket érő sokkal nagyobb pszichoszociális terhelés - hangsúlyozta.



Lisztes alternatívák gluténérzékenyeknek

2017. február 25.

Egyre többen térnek át a gluténmentes táplálkozásra, egyesek orvosi javaslatra, míg mások csak az egészséges életmód jegyében. A lisztválasztás sokaknál nagy fejtörést okoz, de ma már számtalan alternatíva közül lehet választani. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa a legnépszerűbb gluténmentes liszteket ismerteti. 

Kukoricaliszt

Az E-vitaminban gazdag kukoricaliszt a gluténmentes táplálkozás egyik fő alapanyaga, hiszen nem tartalmazza a problémát okozó fehérjét. Jól alkalmazható sütemények készítéséhez édeskés ízének köszönhetően, de jellegzetes íze miatt nem mindenki kedveli. Sárga színének köszönhetően nem tűnik fel, ha tojásmentesen készül az ételünk. Hátránya, hogy ha 30-40%-nál több kukoricalisztet tartalmaz egy kenyér, akkor törékennyé, szárazzá válik.

Rizsliszt

A finomra őrölt rizsből készült liszt egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gluténmentes diétát követők körében. Nem csak kenyerek és különféle tészták készítéséhez alkalmas, hanem sűrítőanyagként is kiváló. Viszonylag jól alkalmazható a búzaliszt helyettesítésére, de kevés tojás és margarin tartalmú süteményeknél érdemes magasabb zsiradék tartalmú lisztekkel keverni! Magasabb rosttartalmú változata a barna rizsliszt, mely ugyanúgy használható, mint a fehér változat- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.



Méhnyakrák elleni védelem – A férfiak is segíthetnek!

2017. február 25.

Gondoskodásukkal, odafigyelésükkel a férfiak is sokat tehetnek azért, hogy kedvesüknek, közeli hozzátartozójuknak ne kelljen szembenéznie a Humán Papillomavírus (HPV) súlyos következményeivel. Erre figyelmeztetett szombati eseményén a Mályvavirág Alapítvány.

Magyarországon évente több, mint 1000 nővel közli a lesújtó hírt az orvosa, hogy méhnyakrákja van. Közel 400 család válik csonkává a feleség, az édesanya vagy a lánytestvér elvesztésével méhnyakrák miatt.

A méhnyakrák kialakulásáért is felelős HPV világszerte mintegy 32 millió férfit és nőt érint, többféle súlyos betegségért felel: rosszindulatú daganatok, végbélrák, fej-nyaki daganatok megjelenéséért. Bár a HPV-nek nincs ellenszere, de a HPV okozta megbetegedések nagy részének – a méhnyakráknak, a végbélráknak és a nemi szervi szemölcsöknek – a megelőzésére ma már rendelkezésre állnak védőoltások. A védőoltás és a rendszeres szűrés együttesen biztosítja a legnagyobb védelmet a méhnyakrák ellen.

A méhnyakrák szinte 100%ban megelőzhető

Ezért a méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a betegség megelőzéséért dolgozó Mályvavirág Alapítvány arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a betegség ma már közel 100 százalékban megelőzhető.



Savanyú káposzta – ne csak télen fogyasszuk!

2017. január 22.

Savanyú káposzta

Noha a tejsavas erjesztéssel készült zöldségek (pl. uborka, káposzta, cékla, répa, bab, tökfélék, zöld paradicsom, paprika, hagyma, fokhagyma, gomba, cukkini) már régóta szerepelnek étrendünkben, a savanyú káposztát még mindig viszonylag ritkán fogyasztjuk. Kár lenne megfeledkezni róla, mert bővelkedik tápanyagokban és vitaminokban. 

A savanyú káposzta C-vitamin tartalma kiemelkedően magas (20 mg/100 g), melyet erjesztés után nem veszít el, ahogy tápanyagait sem nélkülözi. A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot és nátriumot is magában foglal. Víztartalma magas (92,5 g/100 g), így napi folyadékszükségletünk kielégítéséhez is hozzájárulhat. Védi az érrendszert, továbbá immunerősítő hatású. Kiváló forrása a probiotikumoknak, melyek segítenek helyreállítani bélflóránk megfelelő állapotát, és jótékony hatással vannak immunrendszerünkre.  A savanyú káposzta tehát jó alternatívája a probiotikus hatású tablettáknak, vagy az erjesztett tejtermékeknek. Enzimekben gazdag, jól emészthető. Könnyű étel készíthető belőle (30 Cal/100g), laktató, mert ha ropogósan fogyasztjuk, kénytelenek vagyunk jól megrágni, és lassabban enni...



„Télen csak úgy rakódnak rám a kilók...” - 3. rész

2017. január 22.

Cikkünk előző részeiben beszéltünk arról, miért könnyebb télen néhány plusz kilót felszednünk, s miért olyan nehéz ezektől megszabadulnunk a jó idő beálltával. Most, az eddigiek mellé, adunk még néhány használható tippet, hogy ne rakódjanak ránk azok a kilók télen! 

5. Nevessünk gyakrabban!

Mi lenne hatékonyabb orvosság a szürke, borús időre, mint a jókedv? Ritkán jut eszünkbe, de tanácsos elgondolkodnunk azon, kik tudnak megnevettetni minket. Szervezzünk velük baráti összejöveteleket, játsszunk vidám fejtörőket családtagjainkkal! Stresszoldó hatása mellett – egy amerikai tanulmány szerint - az őszinte, nagyfokú nevetés10-20%-kal növeli az energiafogyasztásunkat, és gyorsítja a szívritmust. Emellett csökkenti a vércukor-szintet, így korlátozva az inzulin-termelődést, mely elősegíti a zsírok raktározódását.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...603604...605
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.