Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A székrekedés a kicsiket is kínozza

2017. március 07.

Kevés mozgás, rossz táplálkozás és betegségek is okozhatják, ha a gyereknél ismétlődő hasfájás, ritka és fájdalmas székelés jelentkezik. Dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát házi praktikákról és kivizsgálásról kérdeztük.

Mikor beszélhetünk székrekedésről?

Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet. A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A puffadás, teltségérzés miatt a gyermek közérzete rossz.

Kicsiket és nagyokat is érinthet

A gyermekkori székrekedés már az egészen kicsiket is érinthet, bébiknél általában akkor fordul elő, ha az anyatejes táplálásról tápszerre váltanak, vagy a szilárd ételek bevezetése kapcsán. Kisgyermekeknél, totyogóknál is előfordulhat a szobatisztaság idején, rendszerint abban az esetben, ha a kicsi még nem elég érett a feladatra és a pelenka elhagyására szorongással reagál. Óvodás, kisiskolás korban sokszor az inger késleltetése vezet szoruláshoz: ha a gyerek nem szívesen hagyja félbe a játékot, nem szeret, vagy tud a tanóráról kikéredzkedni, esetleg nehezen végzi el „idegen” környezetben a dolgát.

Melyek a leggyakoribb kiváltó okok?

A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség. Ez az a két dolog, amivel szülők rendszerint nehezen birkóznak meg – mondja dr. Vass Noémi. „Az ilyen problémával hozzám forduló iskoláskorú gyermekekről rendszerint kiderül, hogy nem szívesen fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöt is alig, a teljes kiőrlésű pékáruktól idegenkednek, napközben alig isznak és többségében inkább üdítőt, mint vizet. A helytelen étkezés negatív hatásait felerősíti, ha a gyermek egész nap csak ül, az iskolában, majd délután a számítógép, vagy tévé előtt.”



Ön is tehet azért, hogy allergiásként (el)ismerjék a betegségét!

2017. március 07.

Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, sokan még mindig nem veszik elég komolyan, a betegség a többség megítélése szerint az enyhe, „csak allergia” kategóriába esik. Ön is tapasztalja, hogy tejallergiásként gyakran kínálják laktózmentes termékekkel, mert nem tudják, melyik fogalom mit takar? Vagy gluténérzékeny, de ismerősei szerint egy kis kóstoló nem árthat a gluténtartalmú fogásokból? Esetleg nem értik, hogy mitől könnyezik olykor a pollenszezonban? Könnyítse meg a saját életét és segítse a környezetében élőket azzal, hogy kitölti az allergiás betegek életminőségét felmérő kérdőívet, és így hozzájárul a betegség jobb megismertetéséhez!

A Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológia és Immunológia Osztálya, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szociológia Tanszéke és a Budai Allergiaközpont felmérést végez az allergiában szenvedő betegek körében. Prof. Nékám Kristóf allergológus közlése szerint a kutatás célja, hogy az érintett betegek válaszainak elemzésével hozzájáruljon az allergiás megbetegedések társadalmi jelentőségének hatékonyabb felismertetéséhez, az allergiás betegellátás szervezettebbé tételéhez. „A kérdésekre adott válaszokból vizsgálni tudjuk az allergiában szenvedő betegek életmódja, betegségkezelési stratégiái és állapotváltozása közti összefüggéseket. Szándékunk, hogy a kapott eredmények felhasználásával is közelebb kerüljünk az allergiás betegek életminőségének javításához.”

Az információ hiánya is akadályozza a betegségek megfelelő kezelését

Nékám Kristóf professzor elmondta, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben megduplázódott az allergiás betegek száma Magyarországon, még mindig nagyon keveset tudunk a betegségről. Tapasztalatai szerint a betegszám emelkedést nem követte a különböző allergiák jobb megismerése. 
„Sem a betegek, sem a környezetükben élők nem tudnak eleget a betegségükről, ez pedig nagymértékben megnehezíti a kezelést, a jobb életminőség elérését. A bevezetőben említett példáknál maradva, nagyon sokan nem értik, hogy az ételallergiások diétáját mennyire szigorúan kell venni, nem tudják mi a különbség az ételérzékenység és az ételallergia között, de sokszor az érintettek maguk is hajlamosak elbagatellizálni a betegségüket.” 
Ez azt jelenti, hogy sok beteg évek óra nincs jól, de nem fordul orvoshoz szakszerű kezelésért, inkább csak beszalad pollenszezon elején a patikába valamilyen recept nélkül vásárolható készítményért. Először jobban lesz, de az idő múlásával már a korábban bevált gyógyszer nem használ, erősödnek a tünetei, és nem ritka eset, hogy orvoshoz már csak akkor kerül, ha az életminőségét erősen rontó tünetei vannak, több allergiája kialakult, vagy - súlyosabb esetben - már asztmatikus tünetei is jelentkeznek.



Féltsük-e kicsiket az antibiotikumoktól?

2017. március 06.

Egy aggódó anyuka kérdései a gyerek antibiotikum szedésével kapcsolatban és Dr. Budai Marianna szakszerű válaszai arról, hogy kell-e félnünk a gyerekünknek felírt antibiotikumoktól…

  • Aggódom, mert a kétéves lányomnak antibiotikumot írt fel az orvos. Igaz, hogy csúnyán köhög már egy ideje és láza is van. Biztos, hogy kell az antibiotikum? Annyi rosszat hallottam róla…

Ne aggodalmaskodjon feleslegesen! Az orvos megvizsgálta a gyermeket, látta az állapotát, mérlegelt, és biztosan helyen döntött, amikor felírta az antibiotikumot. Napjainkban kicsit visszafogottabbak az orvosok az antibiotikumok felírását illetően, mint évekkel ezelőtt; általában csak akkor rendelnek antibiotikumokat, ha arra valóban szükség van. Vannak olyan betegségek, amelyek hatásos kezelésére csak a megfelelően megválasztott antibiotikumok alkalmasak.

  • Meddig kell szednie a gyógyszert a gyereknek?

Hatóanyagtól és készítménytől függően ez eltérő lehet. Az önnek felírt „kanalast”, ami egy penicillin-származékot tartalmaz, például hét napon keresztül napi kétszer kell bevenni a gyógyulás érdekében.

  • Lehet, hogy rossz ötlet, de mi lenne, ha kicsit kevesebbet adnék csak belőle a lányomnak? Kapná hét napon keresztül, csak mindig kicsit kevesebbet…

Ne tegye! Ezzel csak árthat a gyereknek! Erre szokták azt mondani, hogy a „pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”. Ha kisebb dózisban adja a gyógyszert azzal éppúgy bajt okozhat, mintha túladagolja! Ugyanis, ha a szükségesnél kevesebb antibiotikum jut be a gyermek szervezetébe, akkor lehetséges, hogy az nem lesz elegendő a kórokozó baktériumok elpusztításához. Ellenben, ahhoz már elég lehet a kisebb mennyiség is, hogy a baktériumok különböző módszereket fejlesszenek ki, amikkel visszaverhetik az antibiotikum támadását, azaz ellenállóvá, rezisztenssé válhatnak a szerrel szemben. Ha aluladagolja az antibiotikumot, vagy az előírtnál hamarabb abbahagyja annak a szedését, akkor ez akár a készítmény hatástalanná válásához is vezethet.



Rosacea és pattanás bőratkától?

2017. március 06.

Arcápolás

Sokan kétkedve fogadják, vagy el sem hiszik, van, aki undorral gondol rá, pedig valóban létező élősködő a bőratka. Egyes feltételezések szerint a szőrtüszőkben élő, faggyúval táplálkozó bőratka neve több bőrprobléma kialakulásával is összefüggésbe hozható. Ennek jártunk utána, a közelmúltban megjelent tudományos vizsgálatok eredményeinek segítségével. 

Mi a bőratka?

A bőratkának közel 65 típusát ismerjük, ezek közül kettőről tudjuk, hogy az embereken is él. Érdekes adat, miszerint a bőratka az emberek közel 40 százalékánál kimutatható, ám mégsem mindenkinél okoz tüneteket, pusztán egy, a többi mikroorganizmus közül, amely a bőrünkön megtalálható – magyarázza Peterman Krisztina kozmetikus, a problémás bőrűek kezelésére specializálódott Dermatica szakembere. Kutatások szerint azonban, egyéntől függően a bőratka jelenléte igen komoly tüneteket is okozhat: gyulladásban tartja a bőrt, ami a kutatások szerint szerepet játszhat a rosacea és a pattanások kialakulásában.

 



Tévhitek a szoptatásban

2017. március 05.

A csecsemők főleg sírással tudják jelezni, ha éhesek, fáradtak, fáj a pocakjuk, tele a pelusuk, fáznak vagy melegük van, de azt is, ha egy kis szeretgetésre, kényeztetésre vágynak.

Sokat sír a babám, mert nem szopik eleget

Sokat sír a baba. Mire gondol ilyenkor elsősorban az anya? Természetesen arra, hogy éhes a csecsemője. Valóban gyakran ez az igazság, hiszen az anyatejet a baba hamarabb meg tudja emészteni, mint azt feltételeznénk. Vizsgálatokkal igazolták, hogy bizonyos mennyiségű anyatej emésztéséhez másfél órára van szükség, míg ugyanennyi tápszer esetében ez négy és fél óra. Ezekből a tényekből ne vonj le téves következtetéseket az anyatej értékét illetően, hanem ha szükséges, szoptasd meg a babát akár másfél-két óránként is. Nem az a cél, hogy picid ne sírjon, hanem hogy egészségesen fejlődjön. Napok, hetek elteltével a baba úgyis egyre erősebb lesz, és többet szopik, ezért nőni fog az etetések közötti időszakok hossza.

Figyeld meg babád sírását, mert a sírástípusok általában elkülöníthetők. Más a sírása, ha üres vagy fáj a pocakja, kaki van a pelenkában, vagy a mami közelségére vágyik. A csecsemők közel 20%-a nehezebben alkalmazkodik a méhen kívüli élethez, és sokat bömbölnek, ők a „többfelnőttes” babák, akik mindig kézben akarnak lenni.



Őszinte szerelem a munkahelyen - létezik?

2017. március 05.

Mi van, ha szerelembe esünk egy kollégával? Árt vagy használ a karriernek - ez nyilván attól is függ, hogy a főnökbe habarodunk bele, vagy az irodánkban a szomszéd asztalnál ülőbe. Vajon mennyire igaz vagy hamis a munkahelyi kapcsolat?

A munkát és a privát ügyeket kettéválasztani szinte minden kapcsolatban nehéz. Felmérések azt mutatják, hogy a munkavállalók sokkal jobban teljesítenek, ha a kollégáikhoz baráti kapcsolat fűzi őket vagy akár szerelmesek. Már ha őszinte szerelemről van szó… Mert van különbség a céges bulik és kétnapos továbbképzések röpke fellángolásai és a mély, akár házassághoz vezető őszinte szerelmi kapcsolatok között. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az emberek nagy része bizony nem remekel a monogámia terén. Annak ellenére, hogy mondjuk példamutató házasságban, minta apaként él pl. az értékesítési osztályvezető, a céges elvonulásokon bizony megvan a párja, az asszisztens vagy egy bármilyen másik szingli vagy házas hölgy személyében. Ezek az alkalmi társulások aztán válásokhoz, sőt újabb házasságokhoz is vezethetnek. Volt már mindkettőre példa a vállalati történelemben. 

Mi van akkor, ha tényleg szerelem szövődik a munkahelyen? Árthat a személyes karriernek, ha kapcsolat alakul ki munkatársak között vagy akár a főnökkel? Egy korábbi felmérés szerint az emberek 25 százalékának volt már munkahelyi afférja. Legtöbben azt érzik, hogy a többi munkatárs részéről nem ritka a fejcsóválás, irigység, rosszindulat és elutasítás.

 



A D-vitamin jelentősége egyéves babáknál

2017. március 04.

A D-vitamin fontos építőköve az egészségesen működő immunrendszernek. Sokat segíthetünk a felnövekvő generációknak, ha megfelelő táplálkozással és életmóddal folyamatosan biztosítjuk a gyerekek számára szükséges D-vitamin-szintet.

Egyéves kor után a tipegő gyakran már a felnőttekkel együtt étkezik, de továbbra is nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a táplálkozására. Az 1–3 év közötti kisgyermek igénye más, mint a felnőttek igényei, hiszen még mindig növekedésben, fejlődésben van a szervezete, a korának megfelelő energia-, tápanyag- és vitaminbevitelre van szüksége nap mint nap. A vitaminok közül fokozott figyelmet kell fordítani a D-vitamin bevitelére.

D-vitamin

A D-vitamin a napfény hatására termelődik az emberi szervezetben. A „D-vitaminnak” nevezett anyag valójában nem is egy egyszerű vitamin, hanem egy hormon „előanyaga”, amely más hormonokra, illetve a szervezet legalább harminc sejttípusára van befolyással közvetlenül.

A D-vitamin szerepe a szervezetben

Nagyon sok élettani folyamatban játszik szerepet. Szervezetünk D-vitamin-szintje és az immunrendszer működése között szoros összefüggés van. Megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitele hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, emellett segíti a szervezetben a kalcium felszívódását, mely szükséges a csontok és a fogak egészséges fejlődéséhez és fenntartásához.



A rák nem az idősek betegsége többé

2017. március 04.

A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.

A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.

„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.

 



Rontja a diákok teljesítményét az iskolai zaklatás

2017. március 03.

Csökkenti a tanulók tanulmányi teljesítményét és magabiztosságát, saját képességeikbe vetett hitét a hosszan tartó vagy erősödő iskolai zaklatás egy új tanulmány szerint.

Az Amerikai Pszichológusok Társasága tanulmánya elkészítéséhez több száz gyerek életét követte végig óvodáskortól a középiskoláig. Eredményeiket a Journal of Educational Psychology című szaklapban mutatták be.

Súlyosabbak a bajok az általánosban

Noha az iskolai kegyetlenkedést (bullying) a tömegkultúra gyakrabban ábrázolja középiskolai jelenségként, a kutatás szerint sokkal súlyosabb és gyakoribb az általános iskolákban, és fokozatosan ritkul, ahogy nőnek a gyerekek – írja a Science Daily online tudományos lap.

Rengeteg gyerek szenved az iskolai kegyetlenkedés miatt

A résztvevő gyerekek 24 százaléka szenvedett el iskolai évei alatt hosszan tartó kegyetlenkedést, ami összefüggést mutatott gyenge tanulmányi teljesítményükkel és csökkent iskolai aktivitásukkal – mondta el Gary Ladd vezető kutató, az Arizonai Állami Egyetem professzora.

“Nagyon nyugtalanító, hogy ilyen sok gyerek érzi magát kegyetlenkedés áldozatának az iskolában. A tanároknak és a szülőknek fontos tudni, hogy az esetek száma ritkul az évek során, de néhány gyerek örökké szenvedni fog amiatt, amit iskolai évei alatt elszenvedett” – vélte Ladd.

A jelenséget vizsgáló legtöbb tanulmány csak viszonylag rövid ideig kísérte figyelemmel a diákokat, és az olyan pszichológiai hatásokra koncentrált, mint a szorongás és a depresszió. Ez az első olyan hosszú távú kutatás, amely több mint egy évtizeden át kísérte figyelemmel a gyerekeket és elemezte a kegyetlenkedés és a tanulmányi teljesítmény közötti kapcsolatot – emelte ki a szakértő.

A vizsgálatban 383 gyerek – 190 fiú és 193 lány – vett részt. Az a 24 százalék, aki állandó zaklatásnak volt kitéve, alacsony iskolai teljesítményt nyújtott, nagyon nem szeretett iskolába járni és kevésbé bízott saját tudásában. A gyerekek 18 százaléka mérsékelt bántást tapasztalt, azonban iskolai éveik során fokozódott a kegyetlenkedés – náluk hasonló tüneteket azonosítottak, mint az első csoportnál.



Csak az íze kedvéért...? – Így ne egyél többet, ha már nem vagy éhes!

2017. március 03.

Étkezéseink alkalmával gyakran előfordul, hogy ugyan már jóllaktunk, de engedünk a falánkság kísértésének... Úgy érezzük, nehéz abbahagynunk az evést, ha nagyon ízlik az étel, vagy már megszoktuk, hogy „csak úgy” veszünk még belőle. Szerencsére, ha figyelünk rá, elkerülhető, hogy átlépjük a teltségérzet-küszöböt, és megtanulható a jól szervezettség, a szemléletmódváltás táplálkozási szokásainkban is. 

Tegyük le az evőeszközt két-három falatonként, ne nézzünk tv-t evés közben, csak akkor és addig együnk, míg éhséget érzünk... Megannyi jó tanács a hízás megelőzésére, melyeket már sokszor próbáltunk megfogadni – kevés sikerrel. Valójában a tények azt mutatják, hogy nagyon oda kell figyelnünk, és nem kis elszántságot kell mutatnunk a jóllakottság utáni evés megakadályozása érdekében. Hiszen nem könnyű ellenállni a vágynak, hogy újra vegyünk a finom falatokból, vagy csokoládét, más édességet, ropogtatnivalót fogyasszunk a későbbiekben, amikor már felálltunk az asztaltól. Az eredmény természetesen az, hogy nehéznek érezzük a gyomrunkat, és gyakran bűntudatunk is van, amiért sokat ettünk. És mi lenne, ha ez egyszer komolyan elhatároznánk, hogy „új rendszert” vezetünk be táplálkozásunkban? 10 javaslattal járulunk hozzá az étkezések jobb megszervezéséhez, valamint az éhség csillapításán túli evés, nassolás elkerüléséhez:

 



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...602603604...605
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.