Bélrák kockázata - Az életmód vagy a genetika van rá nagyobb hatással?

2017. április 10.

Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a vastag- és végbélrák (kolorektális rák) kialakulásának kockázati modelljét.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. Valamennyiüket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a genetikai hajlamot a vastag- és végbélrák kialakulására.

Az összes adatot egybevetve állapították meg a szakemberek, hogy az életmód nagyobb hatással van a bélrák kialakulására, mint a genetika. Azt is kiszámolták, hogy ha az egyén változtat a kockázatos életmódon - például ha egészséges testsúlyt ér el - az kompenzálhat 4 genetikai kockázati allélt.

Horváth Éva: „A fiam nem egy magamutogató típus”

2017. április 10.

Már csak néhány hét, és megszületik Horváth Éva kisfia. A csinos kismama izgatottan várja, hogy végre karjában tarthassa a picit, és addig is mindent elkövet, hogy minél többet megtudjon róla. Többek között ezért sem mulaszt el egyetlen ultrahangvizsgálatot sem…

 …ahol amellett, hogy végigkövetheti a baba fejlődését, a hasonlóságot is szívesen keresgetné a kicsi vonásaiban, ha hagyná… Éva kisfia azonban csak csak akkor fogad szót édesanyjának, ha épp úgy tartja kedve  

Olyan gyorsan elszállt az elmúlt néhány hónap, hogy Horváth Éva szinte észre sem vette. A sugárzóan szép műsorvezető imádja a babavárás minden pillanatát, de természetesen mindennél jobban várja, hogy végre megérkezzen a pici.

„Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, ilyenkor mindig beleshetek a kisfiamhoz. Ennél már csak az lesz nagyobb ajándék, amikor végre megszületik és megpillanthatjuk őt. Akkor már biztosan nem tud majd kicselezni minket” – kezdte viccelődve Éva.

Jól érzem magam a bőrömben – Beszélgetés Győrfi Pállal

2017. április 09.

• A gyerekeket a rendőrautó, a tűzoltóautó, a mentőautó, teljesen lázba hozza. Te is így voltál ezzel?

Már 3-4 éves koromban orvos akartam lenni. Közel laktunk a Markó utcai mentőállomáshoz. Ha nyár volt, ki voltak nyitva az ablakok, kint az utcán álltam, és hallottam, hogy mi folyik bent. Hihetetlen izgalommal, szívdobogással hatott rám, ahogy riasztást adtak a kocsiknak. Később már be is mentem a mentőállomásra, és beszélgethettem mentőkkel. Volt egy kis füzetem, amelybe gyűjtöttem a mentők autogramjait. Majd rájöttem, hogy a nagy rohamkocsi, az nem is innen megy ki, hanem a Szobi utcából. Utána ott álldogáltam, valahogy bejutottam a rohamszobába, ott ültem, és amikor csörgött a telefon, én is odaugrottam. Na így indult. Az orvosi pálya irányába haladtam 17 éves koromig, amikor megalapítottuk a gimnáziumban a Madártej zenekart, amely hihetetlen „zenei magaslatokban” szárnyalt. Akkor mindennel foglalkoztam, csak a tanulással nem. Így aztán sikertelenül felvételiztem az orvosi egyetemre, amit persze szégyelltem, de azért nagyon nem ütött szíven. Arra gondoltam, hogy semmi gond, én úgyis mentőzni akarok. Az ember elhelyezkedik mentőápolóként, begyakorolja magát, és közben elvégzi a mentőtiszti főiskolát. Aminek a végeredménye nagyjából ugyanaz, mintha mentőorvos lenne, hiszen a helyszínen a mentőtiszt gyakorlatilag ugyanazt csinálja. Egy esetkocsiban 3 ember dolgozik, a sofőr, az ápoló és a mentőtiszt vagy orvos. Elvégeztem a mentőápolói alapiskolát, utána a mentőszakápolóit, majd a mentőtiszti főiskola elvégzése után a Róbert Károly körúti mentőállomásra kerültem.

Mit vegyen a gyerek az iskolai büfében? – Ezt ajánlják a dietetikusok

2017. április 09.

Gyakran hangzik el este a családokban az a kérdés, hogy mi volt a suliban, mit ettél ma egész nap. A gyermekek jellemzően 5-8 órát töltenek az iskolában, majd sokan mennek tovább különórákra, edzésekre és csak későn érnek haza. Gyakran a napi javasolt öt étkezésből – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora – minimum hármat, de olykor (például nulladik óra esetén) négyet is az iskolában vagy az otthonuktól távol fogyasztanak el. Ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen elérhető kínálattal találkoznak a gyerekek, mit pakolnak nekik a szülők és mit vesznek meg ők maguk az iskolában vagy annak környékén.

A helyes táplálkozás ideális esetben öt étkezésből áll. A kiegyensúlyozottsághoz nagymértékben hozzájárul a napi két kisétkezés is.

Miből álljon az öt étkezés és mennyi kalóriát tartalmazzon?

Reggeli, vacsora

A napi energiaszükségletből megközelítőleg 20-20%-ot kéne kitennie a napindító és záró étkezéseknek. Tartalmazniuk kellene teljes értékű fehérjét (pl. tejet, sovány tejterméket, húskészítményt), összetett szénhidrátot (pl. teljes értékű gabonafélét), valamint megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és élelmi rostot (zöldséget, gyümölcsöt). A serdülő lányok napi 2400 kcal energiaigénye esetén ez 480-480 kcal, míg a kamasz fiúknál a napi 2700 kcal-ból 540-540 kcal energiabevitelt jelent.

Kisétkezések: tízórai, uzsonna

A napi energiaszükségletből kb.10-10 %-ot tesznek ki, napi 2400 kcal energiaigény esetén ez 240-240 kcal, míg 2700 kcal-nál 270-270. Kisétkezések összeállításakor is törekedni kell a tápanyagokban gazdag, változatos harapnivalók elkészítésére. Egy jól záródó dobozba tehetünk kiflit, teljes kiőrlésű kenyeret, müzlit, kölesgolyót, puffasztott gabonaszeletet, sajtot, házilag sütött húsdarabkákat, tejes, túrós, gyümölcsös desszerteket, zöldségeket, valamint joghurtot vagy kefirt. A darabolt, tisztított zöldségeket, gyümölcsöket, például sárgarépát, karalábét, almát, körtét, ha egy kevés citromlével meglocsoljuk, uzsonnaszünetig sem barnul meg.

Ezért veszélyes a lufidurrogtatás

2017. április 08.

A gyerekzsúrok elmaradhatatlan kellékei a lufik, melyek eldurrogtatása a legviccesebb pillanatok közé tartozik. Ám ez a móka akár maradandó károsodást is okozhat – írja a mindenamihallsa.hu.

Az Alberta Egyetem kutatói egyik új tanulmányukban arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora zajhatást kelt egy eldurrantott lufi, és meglepő felfedezésre jutottak. A hangereje ugyanis éppen olyan nagy, mintha csak egy lőfegyvert sütnének el közvetlenül a fülünk mellett. 

Az ártatlannak tűnő mulatság veszélyes is lehet

Minden erős zajhatásnak életre szóló következményei lehetnek a hallásra nézve. A lufidurranás okozta egyszeri sokkhatás, mely a dobhártyát éri, még nem tűnik aggasztónak, de gyakori, hogy a gyerekek folyamatosan több lufit is eldurrantanak egymás után. A Youtube-on olyan szülinapi gyerekpartit is láthatunk, ahol a gyerekek egymás után száz lufit taposnak el!

Az sem mindegy, hogy durran ki a lufi

A kutatók három mérést végeztek: mekkora zajhatással jár egy tűvel kipukkasztott lufi, egy lábbal kidurrantott lufi, és egy olyan lufi, amit kidurranásig fújnak. A leghangosabb durranást az utóbbi esetben mérték, 168 decibel volt a hangereje, ami még egy 12-es kaliberű sörétes puskánál is 4 decibellel erősebb hanghatást kelt. Ekkora hangerőnek való egyszeri kitettség is veszélyes mind egy gyermek, mind egy felnőtt számára. Nyilván senki nem szeretné ekkora hangerőnek kitenni gyermekét fülvédő nélkül, ám a legtöbb szülőnek a lufi eszébe sem jut, mint potenciális veszélyforrás. Pedig ahogy ez a tanulmány is rávilágít, a hallásvédelem egy lufidurrogtatós partin éppoly fontos, mint egy zenei fesztiválon.

Tükröm-tükröm, mondd meg nékem…

2017. április 08.

Évszázadok óta születnek elméletek a szépségről, szépségideálokról. Mindig vannak divatos "arcok", alakok, fazonok, színek, Mona Lisák, Bridget Bardot-k és Kardashian-ok. A probléma ott kezdődik, ha az éppen aktuális frizura trend nem áll jól, és egy kicsit sem hasonlítunk a jelenlegi szépségikonra. Ezek szerint nem vagyunk szépek?

Az általánosságban vett szépségideálok az idők során állandóan változtak (még szerencse), amit kisebb történelmi kitekintővel is igazolni tudunk.   

Az ókorban a szépséget sok esetben összekötötték az arányossággal, a formákkal, istennők esetében a termékenységgel is. Platón szépségfogalma az „ideákban” rejlik.  Az isteni szépség lecsapódik a test szépségében. Arisztotelész szerint a szépre való törekvés dicséretre méltó, éppen ezért kellemes is. Elnagyolva, a középkorban a szépség fogalma összefonódott Isten fogalmával. A női szépség főként Éva és Mária ábrázolásokban manifesztálódott. A reneszánsz korában a nők és a nőiség, kecsesség ábrázolása az eddigieknél talán jóval nagyobb teret kapott, gyönyörűen példázzák ezt a Da Vinci madonnái, Botticelli Vénusza, stb. Később született a híres filozófus, Kant mára már szállóigévé vált gondolata, hogy „szép az, ami érdek nélkül tetszik". A 20. század eleji plakátokról visszaköszönő légies, expresszív nőalakokat váltották a femme fatale-k, az „önálló városi nők”. A női szépségeszmény képe a II. Világháború után kicsit „lágyult”. Ki ne ismerné az 50-es évek buja nőideálját, Marilyn Monroe-t, akit a búgóhangú Elvisszel együtt Andy Warhol a 60-as években egész egyszerűen a fogyasztói társadalom görbe tükrévé változtatott. A 70-es évek küszöbén kezdődött „mozgalmak” a szépséget a szabadság, a testiség és az emberi jogok elfogadásában látták. A 80-as években a napbarnított sportosság, a 90-es években a kócos r’n’r, a 2000-es években az extra soványság voltak a szépség mércéi. 

Gluténérzékenységi vizsgálat: tévedésből negatív

2017. április 07.

Glutén-hisztéria?

Az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába a glutén fogyasztásával összefüggő panaszok, ennek hatására egyre többen döntenek úgy, hogy száműzik étrendjükből ezt a mára igencsak rossz színben feltüntetett fehérjét, mely a gabonafélék egyik összetevője. A búza, a rozs és árpa helyett ezért egyre többen választanak alternatív helyettesítőket maguknak a konyhában.

Vannak, akik a glutén elhagyásával észrevehető javulásról számolnak be, ám sokan továbbra is ugyanazokkal a tünetekkel küzdenek, mint korábban, ekkor döntenek úgy, hogy kivizsgáltatják a panaszaikat. A gluténmentes élelmiszerek magasabb ára miatt számukra az eltelt időszak azonban nemcsak több kiadással járt, de arra is fel kell készülniük, hogy a vizsgálat elvégzéséhez ismét vissza kell vezetniük étrendjükbe a glutént, ami erősebb tünetek megjelenését okozhatja.

Hogyan készítsük fel a gyerekeket a kórházi kezelésre?

2017. április 07.

Beszélgetéssel, ráhangolással és személyes tárgyakkal segíthetjük gyermekünket, hogy minél nagyobb biztonságban érezze magát a kórházban.

Az első kórházi élmény nagyon meghatározó, ezért is fontos, hogy a gyerekek számára ne rossz emlékként maradjon meg.

• Ennek egyik feltétele, hogy a kicsi biztonságban érezze magát.
• A kedvenc játék, párna, könyv vagy bögre is segíthet abban, hogy otthonosabb legyen a légkör. Tisztálkodási szereket, papucsot, pizsamát, kényelmes szabadidőruhát, törölközőt is csomagoljunk be, és ha a gyerek ragaszkodik a saját kanalához, tányérjához, akkor azokat se hagyjuk otthon – javasolja Aranyosi Gáborné, a budapesti II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika vezető főnővére.
• A félelmek leküzdésében segítségünkre lehetnek azok a mesék, amelyek hasonló szituációkról szólnak. Egy vérvétel például félelmetesnek tűnhet, ám ha játékosan hangoljuk rá a gyerekeket, esetleg apró ajándékot, matricát is kapnak, vagy közben elterelik a figyelmüket, akkor nagyon gyorsan túljuthatnak rajta.
• Érdemes nekik mesélni a különböző vizsgálóberendezésekről, vagy képeket nézegetni közösen, hogy minél felkészültebben érkezzenek a kórházba.
• Ételeket ne pakoljunk be, ám ha a kicsi ragaszkodik kedvenc ételeihez, akkor a dietetikussal egyeztetve azokból is nyugodtan vihetünk be neki.

Amikor az anya szervezete a saját gyermekét támadja

2017. április 06.

Második trimeszteri spontán vetélés, halvaszületés, vagy amúgy teljesen egészséges újszülöttnél súlyos agyvérzés (NAIT) – mindezek esetében érdemes egy ritkán felismert, holott magas hatásfokkal kezelhető betegségre gyanakodni. Annak ellenére, hogy a NAIT nagyságrendileg minden ezredik terhességet érint, a pontos diagnosztizálása világszerte gyerekcipőben jár. Ez ellen küzd az angol Naitbabies non-profit szervezet március végi kampányában (NAIT Awareness Week).

Hazánkban is nehéz helyzetben van egy szülő, ha magzata a várandósság második harmadában minden előjel nélkül elhalt, vagy halott magzatot szült, vagy gyermekénél a születést követő néhány napban agyvérzést diagnosztizálnak, és tanácstalan az okokat illetően. Ilyen esetekben érdemes a NAIT-ra gyanakodni, amely jelenléte legtöbbször mind az orvosok mind a szülők előtt ismeretlen marad.

Négyéves kor előtt “huzalozódik” a kicsik agya

2017. április 06.

A kisgyermek két- és négyéves kora között nyílik ki a nyelvi fejlődés “ablaka” az agyban, ekkor kezelhető a legjobban a nyelvi lemaradás is.

A környezeti hatások leginkább négyéves kor előtt befolyásolják a nyelvi készségeket, az agy új szavak elsajátítását szolgáló “huzalozása” ugyanis ilyenkor zajlik – idézi a BBC hírszolgálata a The Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.

A kicsik agyát kutatva

A londoni King’s College és az amerikai Brown Egyetem kutatói 108, normális agyfejlődést mutató gyermeket vizsgáltak egy- és hatéves koruk között. Felvételeket készítettek a kicsik agyáról, hogy megvizsgálják a mielin, vagyis az idegsejteket szigetelő velőshüvely kialakulását.

Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy a mielin eloszlása négyéves kortól állandónak bizonyult, ami arra utal, hogy az agy ebben a nagyon korai életkorban a legformálhatóbb, tehát a környezeti hatások ekkor érvényesülnek a legerősebben. Ez azt is megmagyarázza, miért tanulnak meg két nyelvet is egyszerre könnyedén a kisgyermekek.

Hajlékony áramkörök 4 éves kor előtt

Jonathan O’Muircheartaigh, a King’s College munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, hogy mivel a nyelvi készségekkel összefüggő agyi áramkörök négyéves kor előtt a leghajlékonyabbak, a megkésett beszédfejlődés kezelését a kritikus életkor előtt el kell kezdeni. A kisgyermek nyelvi lemaradása sok fejlődési zavar, köztük az autizmus korai tünete is lehet.