Agresszió kisgyerekkorban – Mikortól várható el az önkontroll? (1.)
2017. május 14.
Ha korlátokba ütközik, az bizony ellenállást szül mindenkiben. Az agresszióban azonban ott a másik érzelmeinek semmibe vétele, az önérdek véghezvitelének mindent elsöprő vágya. Ezekkel az impulzusainkkal azonban meg kell tanulnunk megküzdeni. Többek között ez is a gyermekévek feladata.
Mi az agresszió?
Elsőre mindenkinek a fizikai agresszió jut eszébe a szó hallatán. Egy indulatos gyerek verekedése, egy akciófilm lövöldözései, vagy harcok, ütések, rúgások és rosszindulat. Az agresszió alatt minden olyan cselekedetet érthetünk, amely a másik személyének, érzéseinek figyelembevétele nélkül teszünk azért, hogy nekünk jobb legyen. Akár egy közvetlen cél elérésére, akár összetettebb érdek megvalósítására – mint hatalom, dominancia, uralkodás, bosszú – irányul. Tehát az erőszakos cselekedetben meg kell nyilvánulnia annak, hogy más személynek fájdalmat akar okozni, vagy a saját érdekét akarja érvényesíteni a másik kárára.
A kisgyerekek (2-3 éves korban) vagy a kisóvodások (3-4 éves korban) körében is megfigyelhető, hogy erőszakosan reagálnak feszült helyzetben: elveszik, amire szükségük van, vagy megütik a testvérüket, ha elvették tőlük a játékot. Emögött azonban nem a rosszindulat áll, nem a bántás a cél!
Az agresszió az ember előtt megjelenő akadály miatti dühből, frusztrációból fakad. Indulati töltete van, és megjelenése természetes. Azonban a társadalomba, vagy bármilyen szociális közegbe való alkalmazkodáshoz szükséges az agresszióval való megküzdés. Jelentős különbségek lehetnek aközött, hogy ki, hogyan fejezi ki, ki-hogyan küzd meg a benne megjelenő erőszakos impulzussal.
Emiatt az agresszió gátlásához fontos megérteni, hogy az erőszakos viselkedést mi irányítja, mi mozgatja a gyerekeket ilyenkor, illetve az adott életkorban mi az elvárható.
Járjunk most ennek utána!
Mivel csillapítható az epeköves görcs?
2017. május 14.
Epeköve van? Epegörcstől tart? Alig mer jóízűen elfogyasztani egy kissé zsírosabb fogást, mert attól fél, hogy heves, már-már tűrhetetlen, lapockába is kisugárzó fájdalmai lesznek? Mivel az epepanaszok minden negyedik-ötödik embert érintenek, sokak számára ismerősek ezek a félelmek; sokan ismerik az epegörcs jelentette panaszokat. Különösen gyakori a panaszok előfordulása a 40-50 év fölötti, több gyermeket szülő, elhízott nők esetén.
Tény, hogy az epegörcsökkel társuló epekövesség kezelése elsősorban sebészi feladat, és a hosszú távú terápia alapja a köves epehólyag eltávolítása. Ez a fajta műtét a fejlett országokban napjainkban a leggyakoribb hasi műtétnek számít.
Ha tünetmentes...
Nem minden esetben jár azonban az epekő epegörccsel! Az epeköves betegek jelentős része tünetmentes, és máig vitatott, hogy esetükben szükség van-e műtéti kőeltávolításra.
Van, aki tünetszegény, azaz csak egy-egy nehezebb étel elfogyasztása után tapasztal puffadást, teltségérzetet, jobb bordaív alatti fájdalmat.
De általában nagyon fáj
A tipikus epekólikás esetek ennél súlyosabbak: ilyenkor a zsíros ételek elfogyasztása után 1-2 órával nehezen tűrhető, intenzív, görcsös fájdalom jelentkezik, ami hányással is járhat.
Fiatal felnőtt férfiakat támad meg a Bechterew-kór
2017. május 13.
A közvélekedéssel ellentétben reumatológiai panaszokkal nemcsak az idős, hanem a fiatal korosztály is találkozhat. A Bechterew-kór kifejezetten a húszas, harmincas éveiben járó férfiakat veszélyezteti, amely a gerinc gyulladásával, a mozgás beszűkülésével járhat.
Hiába érint 100 ezer emberből kb. 130-at a Bechterew-kór, nagyon fontos a betegség minél korábbi felismerése, mert zömében fiatal férfiakat érint, akik körében hétszer gyakrabban fordul elő, mint a nők esetében. Dr. Sterba Gréta, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológusa elmondta, hogy a betegség örökletes is lehet, éppen ezért az érintett családtagjai is veszélyeztetettek.
A 20-30 éves férfiakat érinti leginkább
„A Bechterew-kór során a gerinc ízületei ismeretlen okból begyulladnak, amely csontosodással, a gerinc jelentős mozgás-beszűkülésével jár együtt. Gyakran érintettek lehetnek ezen kívül a csípő- és vállízületek, ritkábban egyéb ízületek is. Többnyire fiatal, 20-30-as éveikben járó férfiakat érint, akik erős, vagy mérsékelt, de tartós derék- és háti gerincfájdalomtól szenvednek” – fogalmazott Dr. Sterba Gréta reumatológus szakorvos.
Fájdalmas tünetek
Valószínűleg a Bechtewer-kórral állunk szemben, ha a háti- ágyéki- keresztcsonti szakaszon, vagy a szegycsonton, a mellkas elülső részén, a bordaporcok területén, illetve a sarkon állandósult, vagy makacsul visszatérő fájdalom jelentkezik. De kialakulhatnak különböző íngyulladások, az Achilles-ín duzzanata is.
Lábszárfekély - Életveszélyes következménye lehet, ha elhanyagolja!
2017. május 13.
Fájdalmas, nehezen gyógyul és nemcsak az életminőségen ront, hanem az egész szervezet számára veszélyt jelent a lábszárfekély, amely továbbterjedéssel megfertőzhet más testrészt is. A betegség, amely összefüggésben van a vénák keringési rendellenességével, körültekintő ellátást igényel.
A lábszárfekély a belboka területén jelenik meg és krónikus vénás betegségek legsúlyosabb formája. A betegek kórelőzményében évek, évtizedek óta fennálló visszértágulat, érszűkület, esetleg többszöri visszérműtét, mélyvénás trombózis és a lábszár alsó harmadában megjelenő, fokozatos terjedést mutató bőrelváltozások szerepelhetnek. Ha az érintett terület fokozottan elszíneződött, majd elfehéredik, a bőr alatti kötőszövet megvastagszik, esetleg gennyedzik, a lábszár megduzzad és fáj, nagy eséllyel lábszárfekélyről beszélhetünk.
Ők a legveszélyeztetettebbek
Elsősorban a középkorú és idős korosztály betegsége, a hazai lakosság 1%-a szenved tőle. Veszélyeztetettek közé soroljuk, akiknek érelmeszesedés miatt gyenge a keringésük, véralvadási zavarokkal küzdenek, a cukorbetegeket, alkoholistákat, veseelégtelenséggel, magas vérnyomással küzdőket és a dohányosokat. A lábszárfekélyek 90%-a vénás keringési elégtelenség miatt alakul ki.
Mozgással a fittségért – a női keblek
2017. május 12.
A mell a nőiesség szimbóluma. Általa jut kifejezésre a szépség, az érzékiség és az anyaság is. Szép, telt, feszes formája vonzza a férfitekinteteket. De a kevésbé feltűnő, kislányos fajtája is igen vonzó tud lenni. A mell témája kétségkívül foglalkoztat minket, nőket is…
A női domborulatok a tinédzserkorban indulnak fejlődésnek. Későbbi alakulásukban pedig számtalan tényező közrejátszik – hormonok, a kötőszövet felépítése, testsúlyingadozás, terhesség-szoptatás, edzés, táplálkozás is. Méretük és formájuk genetikailag adott, sőt az is, hogy az élettani változásokra (pl. a szoptatás) hogyan reagálnak. A női keblek illeszkednek testalkatunkhoz. Sőt egyes elméletek szerint még a lelki beállítottságunkról is sokat elárulnak. Egy biztos, a telt kebleket ugyanúgy meg kell tanulni viselni, mint a kevésbé feltűnő fajtáit. Hiszen szembetűnővé akkor válhatnak, ha gazdájuk magabiztos testtartással, ízléses öltözékkel fel is vállalja önmagát és a hatást, amelyet kelt vele.
Ahogyan kislányból nagylánnyá, majd anyává cseperedünk, testileg és lelkileg is átformálódunk. Női mivoltunk egyre összetettebbé válik. És amennyire megtanuljuk a melleinket „viselni”, úgy tudjuk nőiességünket is elfogadni és felvállalni. S bár tényleges vonzerőnk nem csak a fizikai adottságunkon múlik, szeretnénk mégis megérteni, hogy melleink miért olyanok, amilyenek. Milyen változáson mennek keresztül a terhességgel és a szoptatással? Vissza tudnak-e alakulni a szoptatás után? Feszességüket, teltségüket elő tudjuk-e segíteni különböző praktikákkal? Ebben a cikkben ezekről esik most szó.
Egy kis mellanatómia
Az emlő elsősorban a mirigyes állományból, valamint az emlő formáját adó zsír- és kötőszövetből áll. A mirigyes állomány a tejet termelő lebenykékből, illetve tejcsatornákból épül fel. Az emlőkben izomszövet nincs, a mellkasfali izmok az emlők alatt helyezkednek el. A kebleink mérete és formája leginkább a benne lévő zsírszövet mennyiségétől, valamint a kötőszöveti csíkok feszességétől függ.
Kötőszövete a változásokra mindig igen érzékenyen reagál.
- A mell feszessége a hirtelen súlyváltozás, illetve a terhességgel és a szoptatással járó méretváltozások hatására csökken leginkább.
- De sajnos megereszkedését akár alkati tulajdonság is okozhatja.
A tévhitek elkerülése végett fontos kiemelni, hogy a mellizom edzése alapvetően nincs befolyással a női mell zsírtároló szöveteire, vagyis a mellek maguk nem lesznek sem nagyobbak, sem kisebbek attól, hogy valaki melledzést végez. Viszont a zsírtároló mellszövetek alatt lévő izom edzésével a mellizom vastagodni kezd, és a mell ezáltal megemelkedhet.
Felnőttkorban is életet menthet a védőoltás
2017. május 12.
Nemcsak a krónikus betegeknek, időseknek és a legyengült immunrendszerrel élőknek, de az egészséges felnőtteknek is ajánlottak egyes vakcinák. Miért és melyik? Erre keressük a választ mai cikkünkben!
- Április 24-30. között került sor a Védőoltási Hétre.
- Az egészséges felnőttek számára is hasznos egyes betegségek ellen oltással védekezni (pl. influenza, hepatitis, kullancsencephalitis, tetanusz, szamárköhögés).
- A fészekimmunitással közvetlen környezetünket, családunkat védjük, azokat, akik valamilyen ok miatt nem olthatóak: az újszülötteket, immunhiányos vagy krónikus betegeket is.
- A HIV-fertőzöttek számára is ajánlottak az élő vírust nem tartalmazó védőoltások az új kezelési protokoll szerint.
A védőoltások évente 2-3 millió életet mentenek meg világszerte, mivel 26 különféle betegség ellen nyújtanak védelmet – hívja fel a figyelmet a WHO. A Védőoltási Hét kapcsán szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy felnőttkorban is gondolni kell az immunizálásra, többek között a rizikócsoportokba tartozók (HIV-fertőzöttek, krónikus betegek, koraszülöttek, idősek) esetében. A vakcinációval nemcsak magunkat védhetjük, de a családunkat, a környezetünket és a társadalom egészét is.
Ezért van szükség védőoltásokra
A tiszta ivóvíz biztosítása mellett a világszerte bevezetett védőoltások jelentik az emberiség számára a legfontosabb népegészségügyi vívmányt: hozzájárulásuk a gyermekhalálozás visszaszorításához és a gazdasági fejlődéshez felbecsülhetetlen, az oltások több millió ember életét mentették már meg. Európa is évezredeken át viselte a nagy járványok rettenetes következményeit, becslések szerint például a népesség negyedét-felét pusztította el a 14. századi nagy pestisjárvány. Sok betegség évszázadokon keresztül tizedelte a gyerekeket, mint például a torokgyík vagy a járványos gyermekbénulás.
„A gyermekkori oltásokról sok szó esik, szerepükkel többnyire mindannyian tisztában vagyunk. Nem tanácsos azonban megfeledkezni arról sem, milyen fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében egyes felnőttkori oltások, akár egy külföldi utazásról, akár az influenzaszezonról van szó” – hívta fel a figyelmet dr. Szlávik János, az Egyesített Szent István Szent László Kórház (ESZSZK) Infektológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.
Kerestem az élhetőbb utat – Beszélgetés Bagdi Bellával
2017. május 11.
Negyvenéves vagyok. Rengeteg önmagammal vívott küzdelem áll már mögöttem. Gyakorlatilag azért kezdtem el az önismeret útját járni, mert már elviselhetetlen volt számomra a tudatlanságomból eredő, folyamatos szenvedés. Saját bőrömön tapasztaltam, hogy amilyen mértékben változom, olyan mértékben változik a világ is körülöttem – ezekkel a gondolatokkal kezdte a beszélgetést Bagdi Bella előadóművész, énekes, önfejlesztő tréner.
Észrevétlen gyerekkor, iskolai megbélyegzés
1976 nyarán, amikor jóapám megtudta, hogy anyám megint terhes (addigra már öt gyereke volt apámnak), így kiáltott: „Csak a cigányoknak van ennyi gyerekük, meg nekünk!” Szóval, születésemkor nem rajongtak körül a rokonok, nem jártak a csodámra, és nem babusgattak, simogattak, szeretgettek mint szemük fényét. Egyetlenegy fotó sem készült rólam csecsemőkoromban, az első fotón, amely a családi albumban szerepel, kb. négyéves vagyok. Ráadásul apám ebben az időszakban súlyos alkoholista volt, folyamatosan verekedtek anyámmal, és a hangos üvöltözések mindennaposak voltak.
Pszichésen mindez nagyon mélyen hatott rám, és a legkorábbi emlékeim a gyermekkoromból a szorongó személyiségzavarral küzdő kislányról szólnak, aki fél az emberektől, miközben azt hiszi, hogy talán láthatatlan, annyira nem veszik észre. Talán azért pisiltem be tízéves koromig mindenféle körülmények között, hogy fölfigyeljenek rám. Kb. nyolcéves lehettem, amikor óra közben nagyon kellett volna vécére mennem, de annyira féltem feltenni a kezem, és mindenki előtt megszólalni és kikéredzkedni, hogy inkább bepisiltem az osztályban. Életem legkínosabb jelenete volt, amikor a tanító néni észrevette, és mindenki előtt megkérdezte, mi történt. Az egész osztály röhögött rajtam. Akkor az egyik fiú elnevezett pisis Bellának, és ez lett a csúfnevem egészen tizennégy éves koromig, amíg egy másik városba nem kerültem gimnáziumba.
Együtt „pelenkázott” Peller Mariann és Péter Szabó Szilvi
2017. május 11.
A kipirosodott bababőr még a leggondosabb ápolás ellenére is előfordulhat. A babapopsi pedig minden kicsinél érzékeny pont. Anyukaként ismerős problémák ezek Péter Szabó Szilvinek és Peller Mariannak is, akik többek között, a sokak számára kicsit tabutémának számító pelenkacsere körüli dilemmákat is körbejárták nemrégiben egy kerekasztal-beszélgetésen.
Gyakorló sztáranyukáink bőrgyógyász és belgyógyász szakértők segítségével boncolgatták a témát.
Péter Szabó Szilvi még csak nemrég csöppent az anyaszerepbe, Emma most lesz 5 hónapos. Így a csinos énekesnő szorgosan gyakorolja a kicsi körüli teendőket, és úgy érzi, egyre magabiztosabb. Peller Mariannt két gyerekes anyukaként ma már viszonylag kevés helyzet éri váratlanul, ami persze nem azt jelenti, hogy ne lennének néha kisebb-nagyobb „balesetek” a pelenkázó körül.
„Mázlista vagyok, hogy a férjem bevállalja a durvább eseteket is”
„Gyakran mosolygunk a férjemmel azon, hogy a nagyszülők mennyire tudják részletezni, hogy éppen mi történt a pelenkában vagy a biliben. Családon belül ez nálunk abszolút nem tabutéma. Ráadásul olyan mázlista vagyok, hogy a férjem is bevállalja a durvább eseteket is, ha éppen nincs szabad kezem” – kezdte Peller Mariann. „Az elmúlt időszakban a kisebbik fiam Szilveszter egymás után kétszer is beteg volt és antibiotikumot kellett szednie. Ennek olyan hasmenés lett a vége, hogy akadtak nehezebb napjaink. Akármennyire odafigyel az ember, nem biztos, hogy azonnal észreveszi, ha tele van a pelus. Az ilyen balesetek pedig bizonyos helyzetekben már rövid idő alatt is csúnya irritációt, kiütéseket okozhatnak az érzékeny bababőrön” – tette hozzá Mariann, akitől az is megtudtuk, hogy ezeket az eseteket leszámítva, inkább nagyobbik fiának érzékenyebb a bőre, és gyakrabban előfordul nála irritáció vagy bőrpír, amelyre hosszú keresés után megtalálta a számára megoldást jelentő, az érzékeny bőrre kifejlesztett Sudocrem care & protect kenőcsőt.
Sokan rosszul mérik a vérnyomásukat
2017. május 10.
Számos vérnyomás-probléma esetén fontos, hogy otthon is rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat. Ehhez azonban ismernünk kell a készülékeket, a mérés lépéseit és az értékhatárokat, amelyekről dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája beszélt.
Ezeket kell tudnunk vérnyomásmérés előtt
- Ha jól van beállítva a vérnyomásunk, akkor heti 2-3 mérés elegendő, de ha panasz jelentkezik vagy éppen gyógyszeres beállítás alatt állunk, és van mód a mérésre, akkor naponta akár 2-3 mérés is hasznos lehet, a kezelőorvossal megbeszélve. Az eredményeket ajánlott egy naplóban vezetni, ami nagyon hasznos segítség az orvosnak.
- A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, sőt az előző félórában már ne dohányozzunk (magas vérnyomás esetén a dohányzás elhagyása feltétlenül indokolt), ne kávézzunk vagy végezzünk megerőltető mozgást!
- Mérés közben támasszuk meg a hátat és az alkart! Tudni kell, hogy ha nem támasztjuk meg a hátát, vagy ülve mérünk, a diasztolés vérnyomás kb. 5 Hgmm-rel magasabb lesz, mintha feküdnénk. Viszont ha keresztbe tesszük a lábunkat, az a szisztolés értéket növelheti meg.
- Az első mérés után várjunk egy-másfél percet, és ugyanazon a karon, ugyanabban a pozícióban mérjük meg még egyszer a vérnyomást. Amennyiben a két mért érték között 4 Hgmm-nél nagyobb a különbség, 1-2 perc múlva mérjünk ismét. Mind a három értéket és a pulzus számot is jegyezzük fel.
Hőhullámok klimax idején? - Inzulinrezisztenciára is utalhat!
2017. május 10.
A hőhullámok igen gyakori panasznak számítanak a változókorba lépett nőknél. Bármennyire is kellemetlen, sokan természetesnek vélik az állapotot, így megpróbálnak együtt élni vele. Azonban érdemes a tünetet komolyan venni, hiszen tanulmányok szerint ez inzulinrezisztenciára is utalhat. Hogy mit szükséges ekkor tenni, arról dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistáját kérdeztük.
Gyakoribb az IR hőhullámok esetén
A menopauza során észlelt kellemetlen tünetek közül az egyik leggyakoribb panasznak a hőhullámok számítanak. Emögött elsősorban a klimax során bekövetkező hormonális változás áll, ám kutatások szerint a probléma sokszor inzulinrezisztenciával (is) függ össze. Az Észak-Amerikai Menopauza Társaság találkozóján közzétett adatok szerint a menopauza alatt tapasztalható hőhullámok és éjszakai izzadások gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik inzulinrezisztenciával küzdenek. A kutatók ugyanis megfigyelték, hogy a glükóz koncentrációja 33%-kal magasabb azoknál, akik hetente 1-5 alkalommal szenvednek hőhullámoktól, ráadásul náluk a HOMA index is több mind 2-szerese a normálisnak. A problémával nem csupán a kellemetlen tünetek miatt érdemes foglalkozni, hanem amiatt is, mert a klimax során eleve megnő a kardiovaszkuláris betegséges kialakulásának kockázata, és amennyiben inzulinrezisztencia is párosul a változókorhoz, úgy a rizikó még nagyobb. Éppen ezért a hőhullámokkal küzdő idősebb nőknek a tudósok azt javasolják, hogy rendszeresen ellenőriztessék vércukor és inzulin szintjüket, továbbá legyenek tisztában vérnyomásukkal, valamint lipid értékeikkel is.
