Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Segítség! Rossz a leheletem!

2017. május 28.

Sokak gyakran eltitkolt, de annál aggasztóbb és mindenképp orvosolandó problémája a kellemetlen szájszag. A negyvenes éveiben járó tanárnő, Mária is közéjük tartozik, aki arra panaszkodik, hogy gátlásossá tette az utóbbi időben kialakult, erős lehelete. Elhatározta, hogy tanácsot kér orvosától, gyógyszerészétől a megoldáshoz.

„Egy idő óta gyakran érzem, hogy rossz a leheletem. Ami még tetézi a bajt, hogy az a benyomásom, mindenki észreveszi, és emiatt kerülnek engem.”
A szakemberek kérdései és Mária válaszai, melyek közelebb hozzák a megoldást:

  • A nap melyik szakában a legzavaróbb a rossz lehelet? Reggel, ébredés után, napközben vagy este?

„Inkább a nap végén. Reggel főként úgy érzem, hogy olyan jellegű, illetve erős a leheletem, mintha előző este nem mostam volna fogat rendesen.”

  • Ez elég gyakori jelenség. Az éjszaka folyamán, továbbá még gyakrabban a kor előrehaladtával csökken a nyálkiválasztás, így a nyál tisztító hatása gyengül, lassul. Azt tanácsolom, hogy igyon egy nagy pohár citromos vizet ébredéskor - használni fog a kellemetlen szájszag ellen.


Csak egészséges legyen! – A NIFTY teszt

2017. május 28.

Miután kiderül, hogy egy nő babát vár, szinte azonnal ezer kérdés és kétely merül fel benne. Ami talán a legfontosabb: a magzat vajon egészséges-e és nem kell-e genetikai rendellenességektől tartani? A modern genetikai technológiának köszönhetően immár érdemi kockázatok nélkül, a terhesség korai szakaszában megválaszolható ez a kérdés.

Sok leendő anya egyik legnagyobb félelme, hogy a születendő gyermek egészséges-e, nem várható-e valamilyen születési rendellenesség. E kérdés megválaszolására voltak már korábban is különféle módszerek, mint például

  • képalkotó diagnosztikai megoldások,
  • és/vagy a magzat közvetlen „közeléből” történő mintavétel.

E módszerek egy része nem volt elég megbízható, egy része pedig kellemetlen illetve időnként, egyeseknél akár kockázatos is volt (gondoljunk arra, amikor a vizsgálat során az anya fertőtlenített hasfalán keresztül, érzéstelenítés és folyamatos ultrahangos megfigyelés mellett egy tűt vezetnek a magzatburkon belülre…).

Az új, genetikai alapú módszerek

Azonban 1997-ben a Chinese University of Hong Kong professzora, egy bizonyos Dennis Lo kimutatta, hogy bár kis mennyiségben ugyan, de szabad magzati DNS részek keringenek az anyai vérben. Ez a felfedezés aztán lehetővé tette az első olyan DNS-teszt kifejlesztését, ami az anyai vért vizsgálva ad információkat közvetlenül a magzati genomról. A technika folyamatos fejlődésének köszönhetően végül 2010-ben fejlesztették ki azt a genetikai (a génekben lévő molekulák sorrendjének meghatározásán alapuló) módszert, ami genetikai alapú gondok azon eseteiben is pontos volt, amikor a régebbi módszerek téves diagnózist adtak.



5+1 jel, ami arra utal, hogy nem csak a kora miatt fájnak az ízületei

2017. május 27.

Az oszteoartrózis (ízületi kopás, OA) és a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis, RA) tünetei nagyon hasonlóak, ám fontos a két betegség elkülönítése. A pontos diagnózis azért lényeges, mert mindkét betegség esetén korai felismeréssel lehet megelőzni az állapotromlást, ám a két kórkép eltérő terápiát igényel.

A porcok kopása korral jár

Az életünk során a csontok végeit védő porcok megkopnak, majd idővel méretük oly mértékben lecsökken, hogy a mozgások alatt már semmi nem védi a csontokat, azok közvetlenül egymással érintkeznek. Ezt a folyamatot jelzi, ha a térdeink fájnak lépcsőzésnél, vagy séta közben a csípőnk területén érzünk fájdalmat. A porcok lebomlása az idő előrehaladtával természetes folyamatnak is tekinthető, de genetikai tényezők mellett ízületi sérülés, túlsúly és a mozgásszegény életmód is szerepet játszik abban, hogy kinél mikor és milyen mértékben zajlik le ez a folyamat.

Autoimmun betegség

A reumás ízületi gyulladás egy autoimmun kórkép, melynek során a beteg immunrendszere megtámadja egyebek mellett az ízületet borító porcot. A betegben így idővel megjelennek az idősebb korban gyakori kopásos eredetűhöz hasonló panaszok: az ízületek fájdalma, majd bekövetkezik azok deformitása is – vázolja a betegség jellegzetes tüneteit dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. RA esetén ez azonban már fiatalabb korban is kialakulhat, általában 30-50 év között jelenik meg, nőkben gyakrabban.



Mit kell tudni a végbélkúpokról?

2017. május 27.

Bár kúp láttán a gyerekek nagy része sírva fakad vagy menekülőre fogja a dolgot, szülőként tudni kell, hogy a végbélkúpok alkalmazása nem az ördögtől való: a kúpok sok esetben előnyösebbek a tablettáknál, cseppeknél vagy egyéb, szájon át bevett gyógyszereknél.

Az újszülötteknél, csecsemőknél, kisgyermekeknél az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszerforma a végbélkúp. Majdnem minden anyuka találkozott már noraminofenazonos vagy paracetamolos láz- és fájdalomcsillapító hatású végbélkúpokkal, és néhány szülő egy hosszabb autós utazás előtt dimenhidrinát tartalmú kúpot ad a gyermekének, hogy ne hányjon útközben. A tablettát, kapszulát lenyelni nem tudó vagy nem akaró csecsemők, kisgyermekek asztmás rohamát is általában teofillines kúpokkal kezelik.

“Supp” = kúp

A kúp latin megfelelője a „suppositorium”, rövidítve „supp.”; gyakran ez az idegenül hangzó szó szerepel a gyermekorvos által írt vényeken, illetve a kúpok csomagolásán.
Amennyiben nem állnak rendelkezésre előrecsomagolt, gyári kúpok, az orvos által rendelt, személyre szabott összetételű kúpokat a gyógyszerész készíti el a gyógyszertárban. A felnőttek és a gyermekek számára készült kúpok nemcsak hatóanyag-tartalmukban, de méretükben is különböznek egymástól: a csecsemő- és gyermekkúpok össztömege általában 1-2 gramm, míg a felnőtteké 2-3 gramm.



Az egészségügyi dolgozók 40 százaléka kihagyja a kézfertőtlenítés egy fontos fázisát

2017. május 26.

 

A WHO által kidolgozott 5 kézhigiénés momentum utolsó lépésére hívja fel a figyelmet az SCA márkája, a Tork. Az ötödik momentum alapján a betegek kórházi környezetében lévő tárgyak, textíliák érintése utáni kézfertőtlenítésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a beteg környezetével érintkezőknek.

A cég közreműködésével készített kutatás szerint az egészségügyi dolgozók 60%-a gondolja úgy, hogy hosszú távon elsősorban az kézfertőtlenítő adagolók kihelyezése járul hozzá ahhoz, hogy jobban betartsák a kézhigiénés alapelveket. 

A kézhigiéné egészségügyi környezetekben való fontosságának tudatosítása érdekében a kutatás1 a betegek környezetében talált baktériumok előfordulásának gyakoriságát vizsgálta. Az eredmények szerint a betegek környezetében előforduló textíliákon és felületeken lévő kórokozók az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetleges forrásai lehetnek.

A kézhigiéné 5 momentuma:
1.A beteg érintése előtt.
2.Aszeptikus beavatkozás előtt.
3.Váladékkal történő expozíció után.
4.A beteg érintés után.
5.A beteg környezetének érintését követően.



Az isteni tavaszi retek

2017. május 26.

Olcsón beszerezhető, a szervezet lemerült télvégi vitaminraktárát feltöltő, a zsíros ételek emésztését segítő gyógyhatású zöldségféle.

Sokféle, színben, ízben és formában eltérő változata ismert, de valamilyen retek szinte mindig kapható. Átható szagát, csípősségét és egyben gyógyhatását is mustárolaj-glikozidok és kéntartalmú illóolajok adják.

A retek fogyasztható nyersen szeletelve, reszelve, vagy lé formájában. Főve, sütve elveszti csípősségét, ropogósságát, íze pedig, lágyabbá és szaftossá válik. Jól harmonizál a húsokkal, a szalonnával, a hagymafélékkel és a sajtokkal. 

8 hónapos babák már kaphatják

  • A piros hónapos retek márciusban már a szabadföldben is terem, így az első tavaszi vitaminforrások közé sorolható. Többnyire nyersen fogyasztjuk. Édeskés ízű, nem csípős változatát lereszelve, 8 hónapos kortól a kisbabák is kaphatják.
  • A jégcsapretek hosszúkás fehér színű és enyhén csípős.


Ne félj a kullancsoktól! – Védekezz ellenük!

2017. május 25.

A jó idő nemcsak minket csalogat ki a lakásból, de a kullancsokat is felébreszti. A kullancsszezon a tapasztalatok szerint május-június tájékán éri el csúcspontját. Magyarországon nagyon sok a fertőzött terület, azonban nem minden példány fertőző. Ettől függetlenül egy-egy túra vagy a szabadban töltött délutánt követően alaposan nézzük át magunkat, családtagjainkat!

„A kullancsok nem a csípésükkel okoznak bajt, hanem azzal, hogy a vérszívás során a nyálukkal különböző vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetünkbe. Fontos, hogy ha kullancsot találunk magunkban, minél előbb eltávolítsuk! Még fontosabb, hogy védekezzünk ellene megfelelő ruházattal, kullancsriasztóval, a betegségek ellen oltással. A védőoltás a rovart nem tartja távol tőlünk, és az egyik leggyakoribb fertőzéses megbetegedést, a Lyme-kórt sem előzhetjük meg vele, de a legveszélyesebb kullancs által terjesztett betegség, a fertőző agyhártyagyulladás ellen védelmet nyújt. A védőoltást főként azoknak ajánljuk, akik huzamosabb ideig a szabadban, erdőben tartózkodnak, legyen ez akár egy nyári gyerektábor vagy állandó munkahely. Az első oltást érdemes télen vagy kora tavasszal kérni, egy hónap múlva esedékes a második, ezt követően már kialakul a védelem” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Ezek a legendák tejednek a kullancsokról 

A kullancsokkal kapcsolatban számos tévhit és házi praktika terjed az interneten. Ezekkel sokszor többet árthatunk, mint használunk, ezért kipróbálás előtt minden esetben tájékozódjunk, vagy kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket!



Hogy be tudjon indulni a reggel

2017. május 25.

Egy átaludt éjszaka után gyakran feszült izmainknak, ízületeinknek fokozatos feloldódásra, lazításra, megmozgatásra van szüksége ahhoz, hogy frissen kezdjük a napot. Íme néhány egyszerű gyakorlat testünk „felébresztésére” ebben a tekintetben is. 

A fej és a nyak átmozgatása

- Az ágy szélén ülve, vagy mellette állva egyenes háttal, lélegezzünk lassan és mélyen háromszor; a belégzést orron keresztül, a kilégzést szájon át végezve.
- Erőlködés nélkül, lassan mozgassuk a nyakat előre-hátra (ötször).

Váll-, könyök- és csuklókörzés

- Álló helyzetben, egyenes háttal, a test mellett lazán leengedett karokkal körözzünk mindkét vállal, nagy köröket leírva, kellő időt hagyva rá. (Ötször az egyik irányban, majd ismételve szintén ötször a másik irányban).
- Ezután tegyük az ujjainkat mindkét vállunkra, majd emeljük fel a könyököt vállmagasságban, és végezzünk könyökkörzést (mindkét irányban ötször egymás után).
- Fejezzük be a gyakorlatot csuklókörzéssel ötször az egyik, majd ötször a másik irányban.



5 hormon, melyet minden nőnek ismernie kell

2017. május 24.

A hormonrendszer bonyolult szerkezet és hatással van az egész szervezet működésére. A hormonok mind igen fontos feladatot látnak el, ráadásul összehangoltan. Éppen ezért, ha bármelyik hormon termelődésébe hiba csúszik, úgy az egész rendszer zavart szenved és dominószerű folyamatot indít el…

Hogy melyik az az 5 hormon, melyet minden nőnek ismernie kell, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

Pajzsmirigyhormonok

A pajzsmirigy hormonok (T3, T4) lényegében az anyagcsere-folyamatok üzemanyagai, hiszen szerepük van az étvágy szabályozásában, a testsúlyban, a hőérzetben, emésztésben, menstruációban stb. Látható tehát, hogy megannyi területet szabályoz, így zavarai nagy problémákat okozhatnak. Sajnos a pajzsmirigyzavarok igen gyakorinak számítanak, de szerencsére a legtöbb esetben gyógyszeresen karban tartható állapotokat okoznak.

  • Honnan tudom, hogy baj van?

A pajzsmirigyzavarok általában több panasszal járnak, ám azok gyakran olyan hétköznapiak, hogy sokan átsiklanak rajtuk. Ilyenek pl. a testsúlyváltozások normál étvágy mellett, székrekedés/hasmenés, csökkent hideg/melegtűrés, alvászavarok, depresszió, idegesség, menstruációs panaszok stb. A tünetek attól függnek, pajzsmirigy alul- vagy túlműködés áll-e fenn, ugyanis előbbi esetben a szervezet lelassul, míg a másiknál fokozott üzemmódra kapcsol. Hogy fennáll-e a zavar, az vérvétellel (TSH, T3, T4) igazolható.



Balszerencse vagy emberi létünk szükségszerű velejárója a rák?

2017. május 24.

Két magyar kutató elméleti modellt épített fel a megújuló szövetek belső dinamikájának leírására. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk mi, soksejtű szervezetek a daganatok ellen.

Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy – bár számos környezeti tényező, például a dohányzás rákkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen – a rák nem civilizációs átok, hanem hatszázmillió éves evolúciós örökség, amelyet egészen azóta hordozunk magunkkal, hogy egysejtű őseink a magányos lét feladása mellett döntöttek. Azt a társadalmi szerződést, amelyet egy soksejtű lény sejtjei a nagy egész boldogulása érdekében, önálló szaporodásukról lemondva megkötnek, önző renegátok felrúghatják, és feláldozhatják a szervezet jólétét a saját rövid távú terjeszkedésük érdekében.

Hogyan képes az emberi test fenntartani és megújítani magát?

Vajon milyen módszerekkel képes az emberi test hosszú évtizedeken át fenntartani és megújítani magát anélkül, hogy a naponta születő több tízmilliárd sejtje közül valamelyik elindulna a daganatkeletkezés útján, és rákos burjánzásával időnek előtte felemésztené a szervezetet?

Két fiatal magyar elméleti evolúciókutató, az MTA Lendület programjának jelenlegi és korábbi kedvezményezettjei szerint a titok – legalábbis részben – a szövetek hierarchikus szerveződésében, illetve a szöveti megújulást tápláló őssejtek lassú osztódási ütemében rejlik.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...623624625...643
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.