Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 melegítő tipp hideg napokra

2017. október 08.

A hideg időjárás, a télen jellemzőbb vitaminhiányos táplálkozás, a kevesebb fény és a csökkent fizikai aktivitás kedvez a megfázásnak és a téli betegségeknek. 5 módszer, amivel megelőzhetjük a komolyabb bajokat.

A hideg időjárás kedvez a megfázásnak és a téli betegségeknek, mivel csökkenti a vér és vele együtt a csi, a finomenergia megfelelő áramlását a testünkben. A szervezet így kiszolgáltatottabbá válik a külső hidegnek, és könnyebben enged a vírusok, baktériumok támadásának. A télen jellemzőbb vitaminhiányos táplálkozás, a kevesebb fény és a csökkent fizikai aktivitás következtében pedig az immunrendszerünk is eleve gyengébb. Így célszerű ilyenkor mindent megtennünk a test melegen tartása és az immunrendszer védelme érdekében.

1. Melegítő táplálkozás kínai módra
A hagyományos kínai orvoslás nagy hangsúlyt helyez a táplálkozásra is, mivel úgy vélik, a szervezet energiaáramlását, a jin-jang és az öt elem szerinti egyensúlyt befolyásolni tudjuk a megfelelő ételek fogyasztásával is. Megkülönböztetnek forró, meleg, hideg és hűvös típusú ételeket - ez nem az étel hőmérsékletére, hanem az adott ételfajta minőségére utal. Télvíz idején természetesen a forró és meleg ételeknek kell túlsúlyba kerülniük az étrendünkben. Egyáltalán nem véletlen, hogy ilyenkor kevésbé kívánjuk a friss gyümölcsöket, a joghurttal készült ételeket vagy a friss salátákat. 



Válasszon ízületeinek megfelelő sportágat!

2017. október 07.

Nagy divat a futás, de a szakorvos szerint nem mindenkinek ajánlott, még ha számos előnnyel is jár. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa szerint minden sportnak megvan az előnye és a hátránya, de azt sem árt tudni, melyik mozgásfajta, melyik testrészünk terheli meg.

Futás

Ez a legegyszerűbb, legharmonikusabb mozgásforma, jó szív- és tüdő kapacitásnövelő, állóképesség javító sport. Manapság egyre nagyobb népszerűség övezi, elsősorban a 20-40 év közötti korosztályban, de a lefutott kilométerektől függően különböző mozgásszervi panaszok alakulhatnak ki. Ízületi porcgyengeség, kopások, duzzanatok alakulhatnak ki a csípőben, a térdben és a bokában, amely az ízület terhelhetőségének csökkenésével járhat. Éppen ezért fontos a megfelelő mennyiségű nyújtás, hiszen az izommerevség az ízület mozgásának beszűkülését, majd annak kopását okozhatja. Az ortopéd szakorvos szerint oda kell figyelni a felső végtagok erősítésére is, nemcsak a könnyebb futás érdekében, hanem azért is, hogy a vállöv és a mellizmok ne rövidüljenek meg.

Konditerem, súlyzózás

Kiváló erőnlét, állóképesség fejlesztésére, izomtömeg növelésére, a testsúly csökkentésére, de erre a sportra is igaz, hogy a fokozatosságot és a szakszerűséget be kell tartani. Fontos, hogy a különböző sporteszközöket megfelelően használjuk, a terhelés nagysága pedig alkalmazkodjon a szervezet terhelhetőségéhez és az adott izomzathoz. Rossz használatból adódóan ficam, izomhúzódás, izomszakadás, extrém esetben csonttörés is a sportolás végét jelentheti, hosszabb távon kopások is kialakulhatnak a végtagokban, amelyek kezelése hosszadalmas és fájdalmas lehet. Egy személyi edző többet segíthet, mint azt talán sokan gondolnák, a bemelegítés után pedig legalább 45 percet eddzen!



Alvássegítő praktikák kicsiknek és nagyoknak

2017. október 07.

Egy kialvatlan felnőtt erőtlenebb, türelmetlenebb, kevésbé tud jól teljesíteni és nehezebben összpontosít, mint hogyha rendesen kipihente volna magát. Pontosan ugyanez igaz a gyerekekre is!

Mi lesz, ha (sűrűn) nem alussza ki magát a gyerek?

  • Fáradtabb, erőtlenebb, gyengébb lesz.
  • Nyűgösebb, türelmetlenebb, dekoncentráltabb lesz.
  • Kevésbé tud jól teljesíteni, tanulni, rosszabb lesz a memóriája.
  • Immunrendszerének védekezőképessége romlik, könnyebben betegszik meg.
  • Testsúlya is növekedhet.

Mennyi alvás szükséges?

Újszülött (0-2 hónap): 12-18 óra
Csecsemő (3-11 hónap): 14-15 óra
Kisgyermek (1-3 év): 12-14 óra
Óvodás (3-5 év): 11-13 óra
Kisiskolás (6-10 év): 10-11 óra
Tinédzser (10-17 év): 8,5-9,25 óra
Felnőtt: 7-9 óra

Alvássegítő praktikák

Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű alvás és az is, hogy ez az alvás nyugodt, pihentető legyen. Szülőként feltétlenül szükséges, hogy kialakítsuk a gyerek helyes alvási szokásait, ez ugyanis kihat a teljes jelenlegi életére és a későbbiekben a felnőttkori életére is. Az alábbi alvássegítő praktikák segítségünkre lehetnek, persze csak akkor, ha mi magunk is igyekszünk példát mutatni a gyereknek.



Miért emelkedik meg a trombózis kockázata várandósan?

2017. október 06.

A várandóssághoz kapcsolódó halálesetek egyik leggyakoribb oka a trombózis és a következményes embólia. A terhesség alatt illetve után kialakuló trombózisok háttere összetett. Ahhoz, hogy hatékony védekezni tudjunk, első körben ismernünk kell az okokat, melyek között szerepelnek öröklött és szerzett tényezők – mondja prof. Blaskó György a Trombózisközpont szakmai vezetője.

A babavárás az emberi élet egyik legnagyszerűbb és legmisztikusabb időszaka. A nőből anyává válás rettentően sok boldogsággal, örömmel, várakozással telik. Ahhoz, hogy az öröm valóban öröm maradjon, fontos odafigyelnünk a baba és a mama életét veszélyeztető kockázatokra is. Egyik ilyen a terhességhez kapcsolódó halálesetek egyik leggyakoribb oka a trombózis és a következményes embólia.

Terhesség alatt a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata négyszer, szülés után pedig tizennégyszer magasabb, mint terhességen kívüli állapotban. A jelentősen megemelkedő trombóziskockázat több tényezőnek köszönhet, mint a megváltozott élettani állapot (fokozott véralvadékonyság, megnagyobbodott méh által gátolt vénás visszaáramlás), csökkent fizikai aktivitás, szerzett és öröklött trombofíliák.

Megváltozott élettani állapot

Terhesség során számos fehérje termelődése, működése változik. Így fokozódik a véralvadás irányába mutató fehérjék mennyisége, működése – mint a VII, VIII, XI faktorok, fibrinogén. Párhuzamosan csökken a véralvadás ellenében ható alvadásgátló természetes anyagok mint a protein C és protein S aktivitása.

A vér alvadékonyságának növekedését tovább növeli a vér áramlásában bekövetkező változások. A megnagyobbodott méh nyomást gyakorol a medencében futó, alsó végtag vérét összegyűjtő nagy vénára, ezzel lassítva a láb vénás vérének áramlását, növelve a trombózis kialakulásának kockázatát. Ezen fizikai behatással hozható összefüggésbe a visszerek terhesség alatti kialakulása, illetve részben a lábak ödémásodása.

A trombózis kockázatát tovább növelik olyan tényezők, mint az elhízás, az anya egyes betegségei (pl. lupus), az idősebb kor, a dohányzás, mozgáshiány.



Allergia darázs- és méhcsípéstől

2017. október 06.

Tavasz közepétől az őszi hidegek beálltáig gyakoriak a különböző rovarcsípések. Ezek közül súlyosságuk miatt kiemelkednek a darazsak és méhek csípései, amelyeket számos esetben követhet allergiás reakció. Ez nem az első csípéskor jelentkezik, mivel ott a szervezet először találkozik a méreganyagokkal, súlyosabb következményekkel csak a későbbi csípések során számolhatunk. A nyakat és a szájüreget érintő csípések a helyileg kialakuló duzzanat miatt már első alkalommal is okozhatnak életveszélyes állapotot.

A legtöbb csípés csak kis helyi reakciót okoz, amely fájdalmas duzzanat kialakulását jelenti, 10-15 perccel a csípést követően, a házi patika készítményeiből ellátható tünetekkel. Néhány esetben nagyobb helyi elváltozás alakul ki a csípés körül: A duzzanat 12-24 óra múlva 5 cm-nél nagyobb átmérőjűvé válik. Esetenként a teljes végtag feldagad.

A csípést követően rövid időn belül kialakulhatnak különböző súlyosságú, szisztémás (anafilaxiás) reakciók. A tünetek, mint csalánkiütés, nehézlégzés, szédülés, gyomorgörcsök, hasmenés, hányás, ájulás jelentkezésekor célszerű azonnal orvost hívni, mivel az állapot gyorsan életveszélyesé válhat. Amennyiben ismert az allergia megléte, és van öninjekciózásra alkalmas készítménye a betegnek, úgy azt késlekedés nélkül be kell adni. Ezt követően is fontos orvosi segítség igénybevétele, mivel a tünetek pár órával később újrakezdődhetnek.



6 fontos kérdés a trombózisról

2017. október 05.

A fogamzásgátló tabletták és a helytelen életmód következtében egyre gyakrabban alakul ki az embereknél mélyvénás trombózis. Ez az életveszélyes szövődményekkel járó állapot bár benne van a köztudatban, ennek ellenére sokakban felmerülhetnek bizonyos kérdések a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája megválaszolja a leggyakoribbakat.

Mennyire veszélyes?

A mélyvénás trombózis egy veszélyes állapot, amiről akkor beszélünk, amikor a mélyen fekvő vénákban vérrög alakul ki. Ez a trombus azonban leszakadhat és a véráramba kerülve a tüdő artériájában akut elzáródást, tüdőembóliát okozhat, ami sajnos az esetek nem kis százalékában halálhoz vezet.

Honnan lehet biztosra tudni, hogy mélyvénás trombózisom van?

A mélyvénás trombózis típusos tünetei közé az adott végtag dagadása, livid elszíneződése, és fájdalma áll. Általában ezekből a jelekből már valószínűsíthető a probléma, ami vérvétellel (DDimer szint) és Doppler ultrahanggal bebizonyítható. A baj azonban az, hogy vannak úgynevezett néma esetek is, amikor semmilyen panasz nem jelentkezik. Az ilyen lábon kihordott trombózisoknál több veszély is fenyeget: egyrészt hirtelen tüdőembólia léphet fel, másrészt évekkel később is poszttrombotikus szindróma alakulhat ki.

Mennyi ideig kell véralvadásgátlón élni?

Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől, de elsősorban egyéni megítéléstől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.



Koraszüléshez vezethet a trombózishajlam

2017. október 05.

A genetikailag fokozott trombózishajlam, azaz a trombofília kapcsán a legtöbben a mélyvénás trombózistól és a tüdőembóliától tartanak, ám valós veszély az állapottal küzdőknek a koraszülés is. Hogy miként függ össze a vérrögképződés az idő előtti szüléssel, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája beszélt.

A koraszülés veszélyei

A koraszülés elkerülésére és a koraszülött csecsemők egészségének megőrzésére, illetve visszanyerésére az egész világon nagy figyelmet fordítanak, hiszen a 36-37.hét előtt született és a 2500 g súly alatti csecsemőkre –és szüleikre- igen kemény megpróbáltatások várnak. Minél korábban jön világra egy gyermek, annál kisebb az esélye az életben maradásra és az egészséges életre, ezért igényelnek speciális ellátást.

A legnagyobb veszélyei a koraszülésnek az, hogy még nincs fejlett hőháztartásuk, májműködésük, keringési rendszerük, tüdejük éretlen, légzészavarok léphetnek fel, idegrendszeri károsodást szenvedhetnek, valamint sokkal könnyebben kapnak el a csecsemők különböző fertőzéseket, melyek az immunrendszer gyengesége miatt igen veszélyesek. Sajnos a felsorolás közel sem teljes, hiszen ezeken kívül számtalan veszéllyel kell még szembenézni.

Ami még veszélyes lehet

A koraszülés mellett a legnagyobb veszély még az intrauterin (méhen belüli) retardatio (növekedési elmaradás), az un. Antifoszfolipid szindróma (amikor az anya immunrendszeres az alvadáshoz szükséges foszfolipidek ellen termel ellenanyagot), a Lupus antikoaguláns jelenléte, a HELLP szindróma (ez az un. toxémia nagyon súlyos formája) stb. E betegségek mindegyike a terhesség alatt alvadásgátló profilaxist, azaz megelőzést igényel, és a kismamának a terhespatológus gondozására van szüksége, ami a szülészet egy speciális, nagy szakmai tudást és tapasztalatot igénylő területe- teszi hozzá prof. Blaskó György.
Legjobb megelőzni a bajt



Fényérzékenység

2017. október 04.

Az idei, XIV. Patika Nap témája az allergia volt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság szakmai ajánlásával egy éven keresztül tájékoztatjuk az olvasókat a témában.

A gyógyszerszedőknek, akár a krónikusan alkalmazóknak, akár az alkalmi használóknak – pl. ha hirtelen kialakuló fertőzés kezelésére antibiotikum-kúra válik szükségessé – a tavaszi-nyári időszakban, de a téli szabadság előtt is információt, tanácsot kell kérniük a gyógyszerésztől a helyes napozási, esetleges szoláriumozási módozatról.

A fénnyel szembeni tolerancia csökkenését idézhetik elő a szervezetbe kerülő bizonyos anyagok, gyógyszerek. Számos olyan gyógyszer van, amely megváltoztathatja a bőr megszokott napfénnyel szembeni reakciókészségét, ezért már kevesebb fény is bőrreakciót válthat ki. Kisgyermekek és idős személyek még inkább veszélyeztetettek.



Az utazás mint veszélyforrás?

2017. október 04.

Nemzetközi adatok szerint az utazók több mint 40%-a tapasztal különböző egészségügyi problémákat az utazása során.

A problémák lehetnek egyrészt az utazással együtt járó, azzal összefüggésbe hozható megbetegedések, mint

  • gyomor-bél rendszeri tünetek,
  • fertőzések,
  • idegesség okán előjövő herpesz.

Másrészt az utazás indukálta betegségek, pl.

  • visszérproblémák, trombózis,
  • jet-lag betegség,
  • tengeribetegség.

A nyaraló, utazó egyént viszont az érdekli, hogy semmilyen egészségügyi panasz, probléma ne árnyékolja be napjait. Persze az utazás körül fellépő majd mindegyik betegség megelőzhető a megfelelő felvilágosítással, óvintézkedéssel.

Száj-, szájüregi problémák

Afta

Amit az emberek méltatlanul elhanyagolnak, az az utazó által is legkönnyebben gyógyítható szájüregi herpesz, afta. Tulajdonképpen a kellemetlenséget a nem megfelelő szájhigiénia és a használt evőeszközök tisztátalansága okozza, de az utazás közbeni stressz az állapotot súlyosbítja. Egyes vélemények szerint a csökkent immunállapot, a gluténérzékenység és a vitaminhiány is felelőssé tehető a jelenségért.

  • Tünetek

Fekélyes, fehér folt a szájnyálkahártyán, körülötte vörhenyes terület



Levált vagy csak kopik? A porcproblémák kezelhetők!

2017. október 03.

A térd fájdalma kialakulhat lassan, évek alatt és akár egy rossz mozdulat következményeképpen is. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a porcleválás és porckopás közti különbségekre hívta fel a figyelmet. 

Miért válhat le?

A köznyelven porcleválásként ismert térdízületi sérülés valójában az ízületben található porcgyűrűk (meniscusok) sérülését jelenti. Ez bekövetkezhet egy hirtelen, rossz mozdulat következtében, például amikor hirtelen irányváltásnál a comb és a törzs fordul, de a lábszár a földhöz tapadva marad. Ugyanakkor sokszor a túlterhelés eredményezi a problémát, ilyenkor kialakult ártalomról beszélünk.

Bizonyos tünetek alapján gyanakodhatunk a porcleválásra, leginkább térd instabilitása, a mozgással együtt járó fájdalom és a térdízület mozgáskorlátozottsága esetén. Ez utóbbi odáig fajulhat, hogy a sérült porc beakadása esetén a térdet ki sem lehet nyújtani.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...559560561...605
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.