Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor érdemes gyermekneurológus szakorvoshoz fordulni?

2017. november 06.

Akárcsak a felnőttek esetében, a gyermekeknél is számos olyan tünet létezik, amely mögött komoly neurológiai betegség is húzódhat. Ma már egyre több, korábban gyógyíthatatlannak vélt betegség gyógyítható, vagy az állapot romlása a korán elkezdett kezeléssel mérsékelhető. Csecsemő- és kisgyermekkorban kiemelten fontos az idegrendszeri problémák mielőbbi felismerése, hiszen a korai észlelés lehetőséget ad a beavatkozásra és a kóros állapot helyes útra terelésére.

A leggyakoribb tünetek a kicsik fejlődésbeli elmaradása, a mozgás és beszédfejlődés késése, viselkedészavarok és magatartászavarok. Kisiskolás korban viszont intő jel lehet a hangulatingadozás, a fejfájás és a szédülés is.

Az idegrendszeri betegségek közül gyermekkorban gyakran előfordul lázgörcs, eszméletvesztés, szédülés vagy fejfájás. Ezen tünetek részletes kivizsgálása rendkívül fontos, hiszen az időben elkezdett kezeléssel a kicsik állapota jelentősen javítható. A neurológiai rendellenességek lehetnek öröklöttek, de kialakulhatnak az agy veleszületett kóros elváltozásai során, szülési komplikációk miatt, vagy születés utáni betegségek szövődményeiként is.

Amit észre kell vennünk a csecsemőn

„Csecsemőkorban fontos a idegrendszeri problémák korai felismerése, különösen, ha a várandósság vagy a szülés alatt olyan problémák merültek fel, mint az idegi sérülés, törés, amely vákuumos vagy fogós szülésnél fordul elő. Koraszületés esetén is érdemes neurológiai vizsgálatot kérni, az esetleges rendellenességek kiszűrése érdekében, továbbá fontos a koraszülöttek mentális- és mozgásfejlődésének nyomon követése legalább 3 éves korig – mondta el Dr. Herczegfalvi Ágnes, a Czeizel Intézet gyermekneurológus szakorvosa, aki hozzátette, a leggyakoribb panaszok csecsemőkorban a fejlődésbeli elmaradásban, alvászavarban, táplálási nehézségekben, fokozott nyugtalanságban, a fejtartás, illetve a szem- és végtagmozgások rendellenességeiben érhetők tetten.



Ezer oka van, hogy lefogyjon!

2017. november 05.

Csinosnak lenni jó! Jóleső érzés a tükörbe pillantva egy pluszkilóktól mentes alakot látni. Mégis, sokan feladják a harcot, nem küzdenek a túlsúly ellen, beletörődnek a kövérségbe. Miközben ismert, hogy az elhízás nem csak a kinézetnek árt, számos betegség rizikófaktora is.

Hosszan sorolhatók azok a kórképek, amelyek elsősorban a túlsúlyos, elhízott férfiaknál és nőknél jellemzők. Napjainkban már a különféle betegségek, panaszok és az elhízás közötti biokémiai kapcsolat is ismert. Tudjuk, hogy milyen anyagok, hormonok felelnek azért, amiért a megfelelő testsúly túllépése egészségügyi kockázatokkal jár. Ezek közül ismertetünk néhányat.

A normálisnál nagyobb súllyal összefüggő betegségek között elsőként a 2-es típusú cukorbetegség és a különféle szív- és érrendszeri kórképek említhetők. Emellett azonban a különféle daganatok gyakorisága is jelentősen megnő az elhízás következtében, és az alvás nyugalmát megzavaró horkolással és a potenciálisan súlyos következményekkel járó alvási apnoéval is gyakrabban kell számolni.

Cukorbaj

Azoknál, akik súlyfelesleggel küzdenek, a sejtek általában úgy reagálnak a túlsúlyra, hogy érzéketlenné válnak az inzulin hatásával szemben; aminek következtében hamarabb vagy később, de kialakul a diabétesz. Statisztikák alapján a 2-es típusú cukorbetegek mintegy 80 %-a túlsúlyos, azaz a testtömegindexük (BMI) nagyobb, mint 25.

Ügyelni kellene az ideális testsúly megtartására! Ha valakinél túl sokat mutat a mérleg, de egy okos elhatározást követően sikerül lefaragnia a testtömegének 5 vagy akár 7%-át, és heti 150 percet mozgással tölt, már megelőzheti, de legalább késleltetheti a cukorbetegség kialakulását. Kialakult diabétesz esetén sincs minden veszve! A fogyás és a testmozgás segít a vércukorszint karban tartásában, késleltetheti a cukorbetegség szövődményeinek kialakulását, és lehetővé teheti, hogy a szedett gyógyszerek dózisa csökkenjen.



Hipoallergén tápszer vagy vegyes táplálkozás?

2017. november 05.

Míg az elmúlt évtizedben az allergénkerülés és ezzel összefüggésben a hozzátáplálás késleltetése volt a javaslat, mára már egyre inkább nyilvánvaló, hogy a későbbi allergiás megbetegedések szempontjából nincs értelme az allergénkerülésnek, és a korai allergénmegismertetés tűnik a követendő útnak.

  • Az én gyerekem most 12 éves. Annak idején arra törekedtem, hogy hipoallergén tápszerrel etethessem minél tovább. Majdnem egyéves volt, mire adtam neki tejes vagy húsos ételeket. Most pedig meg vagyok rökönyödve, mikor látom, hogy a barátnőm már 4 hónapos korától zöldségekkel, lisztes ételekkel és csirkehússal eteti a gyermekét. Nem veszélyes ez az „összevissza” táplálás ilyen fiatal kortól kezdve?

– Vitathatatlan, hogy az újszülöttek és csecsemők számára az anyatej a tökéletes táplálék. Felmerül azonban a – szakmai és laikus körökben egyaránt vitákat kiváltó – kérdés, hogy mikor és milyen módon kezdődjék el a hozzátáplálás. Míg az elmúlt évtizedben az allergénkerülés és ezzel összefüggésben a hozzátáplálás késleltetése volt a javaslat, mára már egyre inkább nyilvánvaló, hogy a későbbi allergiás megbetegedések szempontjából nincs értelme az allergénkerülésnek, és a korai allergénmegismertetés tűnik a követendő útnak. A legújabb eredmények alapján úgy tűnik, hogy minél korábban találkozik élelmiszer-eredetű allergénekkel egy csecsemő, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a későbbi években élelmiszer-allergia alakul ki nála.

Másként fogalmazva: felesleges és értelmetlen minden csecsemőnek hipoallergén tápszert adni, és engedni kell, hogy találkozzon a csecsemő szervezete minél korábban olyan allergénekkel, mint a tojás vagy a mogyoró!

Néhány éve születtek csak meg azok azok a tudományos eredmények, amik alapján gyökeresen megváltoztak a hozzátáplálás megkezdésének optimális idejéről vallott nézeteink.  2015-ben a „Learning Early about Peanut Allergy (LEAP)” vizsgálat keretében elemezték azt, hogy a mogyoró csecsemő étrendjébe való korai bevezetése hogyan befolyásolja az allergia szempontjából magas rizikójú csoportba (súlyos ekcémás és/vagy tojásallergiás) sorolt csecsemőknél a mogyoró-allergia kialakulását. A vizsgálat eredményei még szakmai körükben is meglepetést okoztak. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a mogyorónak a csecsemő étrendjébe való korai bevezetése kb. 80 %-kal csökkenti a mogyoróval szembeni allergia gyakoriságát a gyermekek 5 éves korára. 



Hogy beszéljünk a gyerekkel a válásról? – Vekerdy Tamás tanácsai

2017. november 04.

Veszekedhetünk a gyerek előtt? Hogyan mondjuk el neki, hogy válni készülünk? Meg lehet számára könnyíteni ezt az időszakot? Vekerdy Tamás többek közt ezekre a kérdésekre adott választ az ÉVA Psziché Esten tartott előadásában.

A szakértő szerint az a  jellemző, hogy halogatjuk a rossz hír közlését, sőt sokszor „kegyes hazugságokkal” próbáljuk áltatni a gyerekeket és saját magunkat – azonban szerinte ez a lehető legrosszabb forgatókönyv. Vekerdy rámutatott, mik a legfontosabb pillérei a válás túlélésének, és hogy mik azok a tipikus hibák, amibe ilyenkor hajlamosak beleesni a „válótársak”.

Vekerdy szerint mi felnőttek, rendszeresen hazudozunk a gyerekeinknek, miközben azzal áltatjuk magunkat, hogy ez az ő érdekükben történik. Ezzel azonban súlyos nyomásnak tesszük ki őket.

„A válásról nehéz beszélni, így a férfiaknak gyakran támad az az ötlete, hogy „még ne mondjuk el a gyereknek”. Ebbe a játékba a nő is sokszor belemegy, és egy ideig eljátsszák, hogy minden rendben van. Egy kapcsolatban, egy családban viszont a titok tabu, mert rombol. Még ha nem is tudatos szinten, de a gyerekek érzékelik, hogy valami nincs rendben, érzik a feszültséget, és nem tudnak vele mit kezdeni. Oda kell tudni állni a gyerek elé, és őszintén elmondani, hogy mi történik. Ekkor persze felmerül a kérdés, mégis hogyan?” – Vekerdy Tamás legutóbb az ÉVA Psziché Esten járta körül a témát, hogyan lehetséges a válást úgy végigcsinálni, hogy a gyerekeket a lehető legkevésbé viselje meg ez a helyzet. A magazin legnépszerűbb rovata, a Psziché idén először életre kelt, az est központi témái a párkapcsolat, a házasság és a válás voltak.



Ezer oka van, hogy lefogyjon!

2017. november 04.

Csinosnak lenni jó! Jóleső érzés a tükörbe pillantva egy pluszkilóktól mentes alakot látni. Mégis, sokan feladják a harcot, nem küzdenek a túlsúly ellen, beletörődnek a kövérségbe. Miközben ismert, hogy az elhízás nem csak a kinézetnek árt, számos betegség rizikófaktora is.

Hosszan sorolhatók azok a kórképek, amelyek elsősorban a túlsúlyos, elhízott férfiaknál és nőknél jellemzők. Napjainkban már a különféle betegségek, panaszok és az elhízás közötti biokémiai kapcsolat is ismert. Tudjuk, hogy milyen anyagok, hormonok felelnek azért, amiért a megfelelő testsúly túllépése egészségügyi kockázatokkal jár. Ezek közül ismertetünk néhányat.

A normálisnál nagyobb súllyal összefüggő betegségek között elsőként a 2-es típusú cukorbetegség és a különféle szív- és érrendszeri kórképek említhetők. Emellett azonban a különféle daganatok gyakorisága is jelentősen megnő az elhízás következtében, és az alvás nyugalmát megzavaró horkolással és a potenciálisan súlyos következményekkel járó alvási apnoéval is gyakrabban kell számolni.

Cukorbaj

Azoknál, akik súlyfelesleggel küzdenek, a sejtek általában úgy reagálnak a túlsúlyra, hogy érzéketlenné válnak az inzulin hatásával szemben; aminek következtében hamarabb vagy később, de kialakul a diabétesz. Statisztikák alapján a 2-es típusú cukorbetegek mintegy 80 %-a túlsúlyos, azaz a testtömegindexük (BMI) nagyobb, mint 25.

Ügyelni kellene az ideális testsúly megtartására! Ha valakinél túl sokat mutat a mérleg, de egy okos elhatározást követően sikerül lefaragnia a testtömegének 5 vagy akár 7%-át, és heti 150 percet mozgással tölt, már megelőzheti, de legalább késleltetheti a cukorbetegség kialakulását. Kialakult diabétesz esetén sincs minden veszve! A fogyás és a testmozgás segít a vércukorszint karban tartásában, késleltetheti a cukorbetegség szövődményeinek kialakulását, és lehetővé teheti, hogy a szedett gyógyszerek dózisa csökkenjen.



5 szépségtipp őszre

2017. november 03.

szépségtipp Ha a a lehető legtermészetesebb módon szeretnéd ápolni a bőröd és megőrizni annak ránctalanságát, hívd segítségül a szépítő gyümölcsöket és a természet más ajándékait!

1. Érzékeny bőrre iszappakolás
Az iszap feszesíti és tisztítja az érzékeny bőrt. Bioboltban és drogériákban megtalálható. 1 teáskanál édes mandula olajat, 1 tojás sárgáját és 1 evőkanál iszapot keverj krémes állagúra, majd kend fel az arcodra és 5 perc után mosd le!

 
2. Száraz bőrre mézes pakolás

A méz önmagában is használható pakolásként és alapvetően minden bőrtípusra használható. A zsíros bőrt fertőtleníti, a száraz bőrt hidratálja, a fáradt bőrt pedig feltölti tápanyagokkal. Érdemes jó minőségű termelői mézet használni. A mézet egyszerűen kend fel az arcodra és hagyd rajta 20 percig. Vagy egy evőkanál tejszínt és egy evőkanál mézet keverj össze, masszírozd át vele az arcod körkörös mozdulatokkal és hagyd rajta még további 5 percig.



Őszi ízharmónia torta - liszt és cukor nélkül

2017. november 03.

Királyi édességek: megvan a Magyarország Cukormentes Tortája háziverseny győztese!

Egy budapesti hölgy, Kocsis Hajnalka győzelmét hozta a Magyarország Cukormentes Tortája háziverseny döntője.  Az idei nyertes Őszi ízharmónia tortában nincs fehér liszt és hozzáadott cukor, kedvező szénhidrát - és kalória értékeinek köszönhetően egy cukorbeteg étrendjébe is beilleszthető. A zsűri szerint a döntős torták mindegyike megállná a helyét bármely cukrászdában. A hobbicukrászoknak szóló versenyt az Egy Csepp Figyelem Alapítvány 2012 óta minden évben megrendezi.

Nyert az Őszi ízharmónia

A Magyarország Cukormentes Tortája program részeként az Egy Csepp Figyelem Alapítvány ebben az évben is háziversenyt hirdetett, melyre hobbicukrászok nevezhettek. A beérkezett tortareceptek közül tíz került a döntőbe, egytől egyig olyanok, melyek hozzáadott cukor nélkül készültek.

A versenyzők Budapesten, a Zsolnay Kávéházban mutatták be a zsűrinek alkotásaikat. Idén a legnépszerűbb alapanyag a dió, a bogyós gyümölcsök és a citrom voltak, de az indulók bátran nyúltak olyan különleges alapanyagokhoz, mint a fehér bab, a menta vagy a bazsalikom. A zsűrit végül az Őszi ízharmónia elnevezésű kreáció nyűgözte le leginkább. A győztes torta elsősorban a pikáns, gyömbéres gyümölcspüré, a piskótában és díszítésben megjelenő dió és az alacsony zsírtartalmú tejtermékek arányos felhasználásával nyert. Az ízharmóniához kiváló tápérték-adatok társulnak: szeleteként 12 g szénhidrátot és 131 kcal-t tartalmaz.



Halottak napja: ne féljünk gyászolni!

2017. november 02.

A halottak napja és a mindenszentek ünnepe az emlékezésé, ilyenkor az emberek kimennek a temetőbe és gyertyát gyújtanak.

A szomorúság, a félelem, az elkeseredés és a pislákoló gyertyák jellemzik a halottak napját Európában és hazánkban egyaránt. Más kontinenseken a halállal való szembenézés és a megemlékezés eltérő módon zajlik: a családok ünnepként tekintenek erre az időszakra, másképpen megfogalmazva karneváli hangulat uralkodik egyes kultúrákban. Az előző mondatom, most sok olvasóban megrökönyödést válthat ki. Érdemes végiggondolnunk, hogy mi magunk hogyan viszonyulunk a halálhoz, hogyan reagáltunk egy szerettünk elvesztésekor, továbbá a halottak napja mennyire szakítja fel a be nem forrt sebeket.

Bármely kultúra szokásairól legyen szó, a közös pont a félelem és a tisztelet.

A halottak napja vallástól függetlenül, az emberek életében tagadhatatlanul ott van. Gyakori jelenség, hogy az, aki nem vallásos, ő maga is gyertyát gyújt otthon. A vallás szerepe viszont igen nagy, abban a tekintetben, hogy az ember hogyan fogja fel a halál tényét.

A reinkarnációban hívők azt vallják, hogy az élet része, ennek megfelelően a halálkultuszhoz való viszonyulás sokkal könnyebb, vidámabb. Amikor azt mondom, hogy vidámság, karneváli hangulat, akkor azt is mondom, hogy e mögött a félelemleplezése áll, ahogyan nálunk is, amikor szomorkodunk a halottak napján.



Halottak napja: ne féljünk gyászolni!

2017. november 02.

A halottak napja és a mindenszentek ünnepe az emlékezésé, ilyenkor az emberek kimennek a temetőbe és gyertyát gyújtanak.

A szomorúság, a félelem, az elkeseredés és a pislákoló gyertyák jellemzik a halottak napját Európában és hazánkban egyaránt. Más kontinenseken a halállal való szembenézés és a megemlékezés eltérő módon zajlik: a családok ünnepként tekintenek erre az időszakra, másképpen megfogalmazva karneváli hangulat uralkodik egyes kultúrákban. Az előző mondatom, most sok olvasóban megrökönyödést válthat ki. Érdemes végiggondolnunk, hogy mi magunk hogyan viszonyulunk a halálhoz, hogyan reagáltunk egy szerettünk elvesztésekor, továbbá a halottak napja mennyire szakítja fel a be nem forrt sebeket.

Bármely kultúra szokásairól legyen szó, a közös pont a félelem és a tisztelet.

A halottak napja vallástól függetlenül, az emberek életében tagadhatatlanul ott van. Gyakori jelenség, hogy az, aki nem vallásos, ő maga is gyertyát gyújt otthon. A vallás szerepe viszont igen nagy, abban a tekintetben, hogy az ember hogyan fogja fel a halál tényét.

A reinkarnációban hívők azt vallják, hogy az élet része, ennek megfelelően a halálkultuszhoz való viszonyulás sokkal könnyebb, vidámabb. Amikor azt mondom, hogy vidámság, karneváli hangulat, akkor azt is mondom, hogy e mögött a félelemleplezése áll, ahogyan nálunk is, amikor szomorkodunk a halottak napján.



6 tanács, amivel visszaforgathatjuk az idő kerekét

2017. november 01.

Te is szeretnél fiatalabb lenni? 

Bárki számára elérhető a fiatalosabb, frissebb, szebb bőr, aki megfogadja Peterman Krisztina, a Dermatica kozmetikus mesterének, gyógykozmetikusának tanácsait.

1.    Arctisztítás

A lefekvés előtti időszakban kihagyhatatlan lépés az arctisztítás, ugyanis a napi szennyeződések, a baktériumok, a maradék smink irritálhatják a bőrt, eltömíthetik a pórusokat, pattanásokat, gyulladt piros foltokat okozhatnak. Mivel 40 éves kor fölött csökken a bőr faggyútermelése, reggelente nem szükséges a szárító hatású arctisztítás. Ugyanakkor életkortól függetlenül évszakonként legalább egyszer ajánlatos részt venni egy profi kozmetikai arctisztításon, hogy a bőr élettel telibbé, fiatalosabbá válhasson, és hatékonyabban feldolgozhassa a kozmetikus által személyre szabottan alkalmazott további hatóanyagokat, kezeléseket.

2.    UV-védelem

A fiatalosabb bőr érdekében az egyik legfontosabb teendő a napi fényvédelem, amelynek kritériumai a korunktól, az évszaktól, a napszaktól és a tartózkodási helyünktől függenek. Az UVA sugárzás ugyanis nem csak a bőrdaganatok kialakulásának esélyét növeli, de a ráncok kialakulásának, a bőr öregedésének is fő faktora. Jó megoldás, ha a nappali arckrém tartalmaz fényvédőt, ha nem, akkor a fényvédelemről gondoskodni kell.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...553554555...605
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.