Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Versenyport és súlyzós edzés gyerekeknek?

Érdekességek2017. június 13.

Köztudott, hogy a rendszeresen sportoló gyermekek kiegyensúlyozottabbak, koncentrációs képességük javul, s jobban teljesítenek az iskolában. A sport javítja a szívműködést és a légzés hatékonyságát, ezáltal nő a gyermek állóképessége is…

Azt azonban kevesebben tudják, hogy rendszeres mozgás hiányában jelentősen megnő a különféle tartáshibák (hanyagtartás, előrehelyezett fejtartás, SMS-nyak) és a gerincferdülés kialakulásának esélye, amelyek a későbbiekben komoly mozgásszervi betegségekhez vezethetnek.

A gyermekkori mozgás hiánya jóvátehetetlen kárt okoz a csontrendszernek is. Csontjaink a rájuk ható különféle erőhatások következtében erősödnek, sőt vastagságbeli növekedésüket is a terhelés segíti elő. A csonttömeg ugyanakkor csupán 25-30 éves korig nő, ezután egy darabig egyensúlyban vannak a felépítő- és lebontófolyamatok, majd idősebb korban egyre inkább a lebontás válik hangsúlyossá. Minél nagyobb csonttömeget érünk el gyermek- és fiatalkorban, annál hosszabb ideig tart a csontszövet lebontása, azaz annál kisebb a csontritkulás kialakulásának esélye. Mozogni tehát kötelező, de vajon mit, mikor és hogyan?

Szabadidős vagy versenysport?

Tévhit, hogy a gyermeknek/serdülőnek feltétlenül szüksége van arra, hogy versenysportot űzzön. Elegendő, ha rendszeresen kiegyensúlyozott, harmonikusan terhelő és változatos mozgásokat, mozgásformákat végez. Szabadidős vagy hobbisportként szinte bármilyen sportágat választhatunk már gyermekkorban is, azonban érdemes odafigyelni arra, hogy a mozgás változatos legyen. Nem csak azért, hogy ne unja meg a gyermek.
Az egészséges és harmonikus fejlődéshez többféle terhelésre – állóképesség- és erőfejlesztésre, a hajlékonyság növelésére, egyensúly- és koordinációfejlesztésre – van szükség.


Hogy csupán egyetlen példát említsek a változatosság előnyeire: bizonyos, ún. „féloldalas” sportok (tenisz, kosárlabda, kenu stb.) jelentősen növelik a gerincferdülés kialakulásának esélyét, így a káros hatások semlegesítése érdekében érdemes más, rendszeresen végzett, kiegyensúlyozottabb mozgásformákkal, tornával, úszással, túrázással vagy akár biciklizéssel kompenzálni az aszimmetrikus terhelést.

A versenysportokkal ugyanakkor célszerű óvatosan bánni.

A versenyzés hatalmas előnye, hogy szerencsés esetben óriási sikerélményt nyújt. Megtanít a küzdelemre, a kitartásra, erősíti a csapatszellemet, a gyerek elsajátíthat számos olyan készséget, amelynek élete során hasznát veheti.
A versenyszerű sportolás azonban jelentős megterhelést is jelent a szervezet számára.
A versenysportot 10 éves kor alatt nem ajánlott elkezdeni, és ezután is csak folyamatos sportorvosi ellenőrzés mellet űzhető. Ebben a korban ugyan sokkal jobban fejleszthetők egyes képességek, ugyanakkor az egyoldalú vagy túlzott terheléssel jelentős károkat okozhatunk. Serdülőkorban még nincs arányban az izom gyarapodása a csontok hosszának hirtelen növekedésével, ráadásul a hormonháztartás is óriási változáson megy át. Nem véletlen, hogy a legtöbb veleszületett eltérés – gerincferdülés, Scheuermann-kór stb. – is ilyenkor válik láthatóvá (ezért elengedhetetlen, hogy a gyermek rendszeresen részt vegyen átfogó mozgásszervi állapotfelmérésen). A túl nagy igénybevétel megzavarhatja a csontfejlődést, a növekedési, érési folyamatokat, igen fontos tehát, hogy az edzésprogram szakszerűen összeállított és kiegyensúlyozott legyen, maximálisan alkalmazkodjon a gyermek fejlettségi szintjéhez, és feltétlenül szükséges a folyamatos sportorvosi ellenőrzés is.

Mi a helyzet az erőedzésekkel, a testépítéssel?

Tízéves kor fölött érdemes a fizikai erőnlétet javító, a testet harmonikusan terhelő edzésformákat is végezni, ilyen például a futás és a kerékpározás vagy a saját testsúllyal végzett erőfejlesztés (pl. fekvőtámasz, guggolások, pókmászás stb.). Ezek a mozgásformák egyoldalú izomtömeg-növelés helyett elsősorban az ideg-izom kapcsolatok fejlesztésével érnek el eredményt. Specifikus erőedzésekkel (súlyemelés, body-building) azonban gyermek- és serdülőkorban nem célszerű, és teljesen felesleges is terhelni a szervezetet, épp a csont-, izom- és hormonrendszer fejletlensége miatt. Az intenzív növekedési fázisban lévő szervezet nem képes a mesterséges izomtömeg-növeléssel lépést tartani, így károsodhat a csontok felépítése és teherbírása, sőt deformálódhatnak is. A túlzott izomerősítés gátolhatja a növekedést, az egyoldalú, bizonyos izmokra, izomcsoportokra koncentráló terhelés pedig különféle gerinc- és más mozgásszervi elváltozások, betegségek kialakulásához vezethet. Ha a gyermek ragaszkodik a súlyzós edzéshez, 13-14 éves kortól lassan belekezdhet, de lehetőleg maximum 1 kg-os súlyt használjon, és a súlyzós edzés csupán kiegészítése legyen az egyébként sokoldalú, a testet harmonikusan terhelő mozgásformákat tartalmazó edzéstervnek.

Az öncélú, kizárólag a látványra – azaz bizonyos izmok tömegének növelésére – törekvő, az egészséges testmozgás alapelveit figyelmen kívül hagyó testépítés egyébként felnőttkorban is hasonló veszélyeket rejt. Az izmokat diszharmonikusan edző, a funkcionalitást figyelmen kívül hagyó mozgásformák testszerte izomegyensúly-megbomlásokhoz, kopásos, degeneratív folyamatok beindulásához és komoly mozgásszervi problémák – porckopás, gerincferdülés, porckorong-ellapulás, porckorongsérv stb. – kialakulásához vezetnek.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a súlyzós edzésnek felnőttkorban nincs létjogosultsága. Ha a célunk nem csupán izmaink „felpumpálása”, a súlyokkal végzett, az életkornak és az edzettségi szintnek megfelelő, szakszerű edzés más típusú, a testet harmonikusan terhelő mozgásformákkal kombinálva (és természetesen hangsúlyt fektetve a megfelelő nyújtásra is) szinte minden felnőtt számára ajánlható. Semmiképp ne kísérletezgessünk azonban az internetről ellesett gyakorlatokkal! Az edzésterv összeállításához, valamint a pontos, tudatos és gerinckímélő végrehajtás elsajátításához mindenképp érdemes sporttudományi végzettségű edző/személyi edző vagy gyógytornász, mozgásterapeuta segítségét kérni.

Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgásterapeuta,
funkcionális gerinctréner


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.