Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Várkonyi Andrea: Amihez kedvem van, arra megtalálom az időt

Érdekességek2017. november 16.

Várkonyi Andrea riporter, műsorvezető, eredeti végzettsége orvos, de most a test gyógyításán kívül a lélek gyógyítását is elsajátítja, mivel pszichológiát tanul az egyetemen.

– Igen, azt gondolom, hogy ezért én sokkal nyugodtabb vagyok, tehát az átlaghoz képest kevesebbet hívogatom a gyerekorvost mind a mai napig. Általában azért szoktam felhívni, ha például lázas Nóri, mert ő tudja, hogy most aktuálisan milyen vírusok, milyen fertőzések terjengnek, mire számítsak a betegség súlyosságában. Nem pánikolunk be, ezt jól kézben tartom, és el is magyarázom Nórinak, hogy mi történik a szervezetében. Van fonendoszkópom, akkor azt elővesszük, meghallgatom, bedugom az ő fülébe, hogy ő is hallja a saját szívét, légzését.

– De nagyon nem szereti. Az, hogy anya orvos, az oké, de mikor a füll-orr-gégészhez elmentünk, azért meg kellett nyugtatni, hogy nem történik semmi rossz, semmi váratlan az akarata ellenére. De távolságtartása van. Magát az orvost, akit ismer, azt szereti, mert aranyos a doktor néni, csak ne nagyon kelljen vele betegség miatt találkozni.

– Nórinak ezek a dolgok már természetesek, ő megszokta, hogy nálunk megfordulnak ismert emberek a baráti körünkben. De ő pl. nem szeret szerepelni. Nem jön zavarba egy kamera láttán, de ha szerepelni kell, akkor nem áll sorban, hogy hadd szerepeljen az iskolai ünnepségen.


– Ez az én saját véleményem, nyilván a szakmai tudásomat hozzátéve: a kötelező védőoltásoknál, ott nem lehet kérdés. Nem azért, mert az törvényileg kötelező, hanem ezek nem véletlenül kötelező oltások. Ha az egészségügyi történelmet végignézzük világszinten, hogy micsoda halálos vírusok voltak, vagy gyerekvírusok, amelyeket gyakorlatilag teljesen megszüntettek a védőoltások, az egy óriási nagy dolog. Ez nagyon-nagyon fontos, és azt kell tudomásul venni, hogy a védőoltásokat nem csak a saját gyerekünk védelmében adjuk. Ezt felejtik el sokszor azok, akik ellene vannak, hanem annak védelmében is – itt a kötelezőkről beszélünk –, hogy megelőzzük azt, ami pl. Romániában történt a kanyaróval. Tehát nem kell messzire menni. Ahol az átoltottság nem volt olyan jó, és lett is egy szép kis kanyarójárvány.

Nálunk ez nem lett, mert nálunk kötelező a védőoltás. Azzal, hogy az én gyerekem megkapja az oltást, megelőzzük azt, hogy más megkaphassa a betegséget. Ne legyenek terjesztőfaktorok a gyerekeink! A fakultatív védőoltásoknál annyiban más a helyzet, hogy az a szülő saját döntése. De én szeretem hangsúlyozni, hogy ilyenkor ne a saját döntése legyen, hanem legyen ez egy közös döntés a gyerekorvossal. És hangsúlyozom, hogy a gyerekorvossal, ne pedig az internettel! Ne az alapján döntsünk annak a szükségességéről, hogy a jó barátunk, a Google mit mond, hanem ezt a gyerekorvossal vitassuk meg. Én azt gondolom, hogy némi elbírálást, szempontot jelent, hogy hol él a gyerek, van-e idősebb testvér stb. Ez mindig egyéni, hogy milyen a családi modell. Vegyük pl. a kullancsvédőoltást. Ha valaki olyan helyen él, hogy nincs kutyájuk, nem járnak kirándulni, lakótelepen lakik. Ott egyéni elbírálás, hogy szükséges-e az oltás. Ha mondjuk naponta túrákat tesznek a kutyával, és fertőzött az a rész, ott akkor jobban el kell gondolkodni, mert az fokozottan veszélyes. Azt gondolom, hogy ez egyéni szituáció, de nem a szülőnek kell erről egyedül a döntést meghoznia.

– Szegeden, a bölcsész karon pszichológiát tanulok, még egy évem van hátra. Ennek kapcsán a Gyógyító Nőkért Alapítvánnyal is sokat dolgozom együtt. Nagyon jónak tartom ezt.

– …én mindig azt szoktam mondani, hogy arra, amihez van kedve az embernek, mindig meg tudja találni az időt.
Ha valamit igazán szívvel-lélekkel akarsz csinálni, akkor ezeket valahogy összehozod. Valahogy be tudom illeszteni. Persze fontos, hogy ez ne legyen kényszer, mert akkor kevesebb energiát szór szét az ember. A lelkesedés nagyon sok mindenen átsegít, és hirtelen minden könnyebbnek tűnik. Ezt így sikerül megoldanom.

– Szerintem abszolút a testi-lelki egészség megléte. Ez a kettő, mert ebben így megvan a harmónia, és egyik sem létezik a másik nélkül, szerintem. Az ember akkor mondhatja magát boldognak.

– Igen. A lelki egészségbe az is beletartozik, hogy a kapcsolataid is harmonikusak legyenek, mind szülőként, mind társként, mind barátként. A lelkünk egészét ezek teszik ki. Ha ez így rendben van, akkor minden van.

– Továbbra is lelkesen készítem a Micsoda Nők! című műsoromat, ezenkívül most már a Fem3 Café műsorvezetője is vagyok délelőttönként, ősztől pedig a Szegedi Tudományegyetem jogi karán leszek oktató.

Még egy évem hátravan pszichológia szakon, s ennek elvégzése után szeretnék ezzel is foglalkozni. Orvosként és pszichológusként teljes egységében fogom látni magát az embert. Azt gondolom, hogy a kettő, a testi és a lelki problémák nem szétválaszthatók.

 

Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő-gyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?