Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek a tüdőgyulladásról

Érdekességek2017. szeptember 17.

Sokan még mindig ártalmatlan, otthon könnyen kezelhető, „lábon kihordható” betegségként tartják számon, miközben évek óta a tíz leggyakoribb halálok közt szerepel a fejlett országokban. A betegséggel kapcsolatos gyakori kérdéseket vesszük górcső alá dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosának segítségével.

A tünetek az életkortól függenek

A hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés, rossz általános közérzet, sápadtság, hányás és hát- és hasi fájdalom, mely különösen csecsemőkorban gyakori. Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám (>30/perc), zavartság alakulhat ki.

Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.

 


Tévhiteink

  1. Tévhit, hogy a tüdőgyulladás ma már veszélytelen, az antibiotikumokkal könnyedén gyógyítható betegség. A tüdőgyulladás a 10. leggyakoribb halálok.
  2. Tévhit, hogy a tüdőgyulladást minden esetben kórházban kell kezelni, de igaz az, hogy a veszélyeztetett, illetve a súlyos állapotban lévő betegek gyakran szorulnak kórházi kezelésre.
  3. Tévhit, hogy a tüdőgyulladás gyanúja esetén elegendő a lázcsillapítás, a „majd otthon kifekszem”, és nem kell vele orvoshoz fordulni.
  4. Tévhit, hogy a dohányzás segít a tüdőgyulladásos betegnek felköhögni a köpetét, hiszen a dohányzás önmagában is egy hörgőgyulladást vált ki és tart fenn. Egyetlen szál cigaretta elszívása órákra megbénítja a hörgőrendszer legfontosabb öntisztító rendszerének, a csillószőröknek a működését, így jelentősen lassítja a beteg gyógyulását.

GYIK a tüdőgyulladásról

Igen, a tüdőgyulladás általában fertőzés következtében alakul ki. A pneumococcusok és az atípusos baktériumok is okozhatnak halmozott megbetegedést kisebb közösségekben, családokban, de ez viszonylag ritka.

Ritka, hogy egészséges tüdejű betegek pneumoniája megfelelő kezelés mellett kiújuljon. Amennyiben Önnek a tüdőgyulladása ugyanazon a helyen rövid időn belül kiújult, keresse fel a területileg illetékes tüdőbeteg-gondozó intézetet.

A tüdőgyulladásos beteg kezelése és megfigyelése csak a teljes gyógyulás, illetve a betegség aktivitásának a megszűnéséig tart. A tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is, a tüdőgyulladások negyedében valamilyen maradvány maradhat a tüdőben.

A tüdőgyulladást kiváltó baktériumok egyik felére hatnak a penicillinek, az atípusos baktériumokra viszont nem hatnak a penicillinszármazékok. A biztosabb és gyorsabb hatás elérése, a beteg panaszainak a gyorsabb enyhítése érdekében szoktak az orvosok két különböző támadáspontú gyógyszert adni egyszerre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

20 éve szolgálnak a leggyorsabb életmentők

2025. június 06.

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány továbbra is kiemelten támogatja a mentőmotorosokat

Idén húszéves a magyar Mentőmotoros Szolgálat, amely május és október között minden évben biztosítja a leggyorsabb földi életmentést. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány az elmúlt években kiemelt támogatást nyújtott a motoros mentők számára – új mentőmotorokat, életmentő eszközöket, valamint speciális felszereléseket biztosítva, hogy a „kétkerekű őrangyalok” még hatékonyabban segíthessék a bajbajutottakat.

A mentőmotorosok a hazai sürgősségi ellátás egyik nélkülözhetetlen egységét képezik. Gyorsaságuk – különösen városi forgalomban vagy autópályákon – sokszor életmentő lehet, hiszen gyakran ők érnek elsőként a baleset helyszínére, stabilizálják a sérülteket, és felkészítik őket a mentőautós szállításra. Motorjaikkal olyan helyekre is eljutnak, ahol a mentőautók nehezen tudnak közlekedni – legyen szó mélygarázsról, álló kocsisorról, erdei útról vagy egy zsúfolt pályaudvarról.

A mentőmotoros lét nemcsak izgalmas, hanem óriási felelősség is. Az ellátás egyedül zajlik, gyors döntésekkel és precíz mozdulatokkal. „A 7500 bajtársunk közül alig több mint 80-an dolgozunk ilyen formában, teljesen egyedül.” – mondja Nagy Norbert mentőtechnikus, aki 2017 óta szolgál mentőmotorosként is. „Az érzés, amikor segíteni tudsz egy betegen, olyan sikerélményt ad, amitől aztán napokig, hetekig más világban jársz. Tavaly például 800 alkalommal riasztottak bennünket belgyógyászati, traumatológiai esetekhez, allergiás reakciókhoz, és hat sikeres újraélesztést hajtottunk végre.”

Az idei évben a mentőmotoros csapat 14 fővel bővült. A különlegesen képzett szakemberek mentés- és vezetéstechnikai tréningek során fejlesztik tudásukat, hogy minden körülmények között biztonságosan tudjanak segítséget nyújtani. A gyors kiérkezés azonban önmagában nem elég, a hatékony segítséghez elengedhetetlen a korszerű felszerelés is. A Mentőalapítvány által biztosított defibrillátorok, teljesen felszerelt új mentőmotorok, valamint speciális mentéstechnikai eszközök – például mini motoros szívó – jelentős mértékben növelik a beavatkozások hatékonyságát.

A Mentőalapítvány online kampánnyal hívja fel a figyelmet a biztonságos közlekedés fontosságára, hogy minél több baleset megelőzhető legyen. Nagy Norbert szerint kulcsfontosságú a tudatosság és a fegyelem, főleg nyáron, amikor megnő a motoros forgalom. „A sisak nem divatkiegészítő, hanem életet menthet. Nem számít, milyen rövid az út, a baleset bárhol megtörténhet.” – nyomatékosítja a mentőtechnikus. A jól látható, élénk színű védőruházat ugyancsak jelentősen csökkenti a baleset kockázatát. A motorosnak mindig figyelnie kell: tükör, váll, irányjelző – minden mozdulat előtt. A gyors helyzetfelismerés és reakcióképesség létfontosságú.

A napsugárzás csak a napsütéskor árthat?

2025. június 06.



Sokakat megtéveszt, ha felhős az idő, mert akkor nem süt a nap, ezért nem is számítanak arra, hogy a bőr leéghet. Sajnos, ez nem így van. A felhők az ultraviola sugárzás nagy részét áteresztik. Az áteresztett sugarakat a világos felületek (fehér homok, hó) jól visszaverik, és a visszavert sugarak is a testet érik.

A vízparton – a direkt napsugárzást nem számítva – a testet a vízről, a homokról visszaverődő UV-sugarak is érik. A sugárzásra jellemző, hogy még a vízfelszín alatt is érvényesül a hatása. Az árnyékban viszont csak az UV-sugárzás fele éri a testet.

Mivel az UV-sugarak jó részét a légkör ózonrétege kiszűri (ezért is veszélyes az „ózonlyuk” növekedése) kézenfekvő, hogy a magas hegyeken a sugárzás mértéke nagyobb. Ezért a hegymászókat és a síelőket is éppen úgy fenyegeti a leégés veszélye, mint a tengerparti napozókat. (Erről „A téli sportok veszélyei” című részben olvashat a kiadványban.)

A közönséges égéssel ellentétben a bőrbe hatoló UV-sugarak a sejtek örökítőanyagát, a DNS-készletet károsítják. Bőrünk nem felejt, az ismételt sugárártalmak összeadódnak és az esetleges késői károsodások évtizedek múlva jelentkeznek pl. bőrrák formájában.

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.