Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Támad a nyári pollenszezon

Érdekességek2017. augusztus 11.

pollenszezon

Számtalan allergiát okozó növény virágzik nyáron, kellemetlen perceket okozva sokunknak. Köhögés, égő és viszkető szemek, könnyezés, orrdugulás, vagy éppen szűnni nem akaró orrfolyás – ezek az allergiás tünetek a nyári kirándulást is meg tudják keseríteni. Ráadásul a pollenek mellett a rovarcsípések és a napfény is kiválthatnak allergiás reakciót. 

„Nyáron a levegő tele van szemmel nem látható pollenekkel. A belélegzett virágpor megtapad a nyálkahártyánkon, a szervezetünk pedig beindítja természetes védekező rendszerét. Mivel a pollent veszélyes anyagnak véli, harcolni kezd ellene, sokszor már elviselhetetlen panaszokat okozva ezzel az allergiásoknak. A tünetek erőssége egyénenként változó, tenni ellenük viszont mindenki hasonlóképp tud. Mint minden betegségnél, itt is fontos a megelőzés és az elővigyázatosság. Az orrfolyást, orrdugulást akár már orrcseppekkel is enyhíthetjük, az állandó égő, viszkető érzés, szemkörnyék- és arcduzzadás esetén viszont gyógyszerre is szükség lehet. Ebben az esetben mindenképp forduljunk orvoshoz, ugyanis a kezeletlen allergia gyakran asztmává alakulhat” – mondta dr. Szilágyi Katalin, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa.


Kerüljük az allergiát kiváltó okot

Ha allergiával küzdünk, érdemes egy pollentérképet és egy pollennaptárat is átnézni a nyári kirándulás megtervezése előtt, hogy csökkentsük az allergiás tünetek kialakulásának lehetőségét. A pollenkoncentráció általában a reggeli és a kora délelőtti órákban a legmagasabb, ezért ügyeljünk, hogy csak a megfelelő időben szellőztessük lakásunkat. Légkondicionált teremben enyhülhetnek az allergiás tünetek, a rendszeresen cserélt szűrő ugyanis nem engedi a levegőbe a virágport. Tévhit, hogy a légkondicionáló rossz hatással lenne az allergiásokra, de ne hűtsük le túlzottan az épületet a kinti hőmérséklethez képest, mert könnyen megfázhatunk. Ajánlott a gyakoribb hajmosás, mivel a pollenek a hajunkról a párnánkra tapadhatnak, éjjel pedig fokozhatják a tüneteinket. Nem mindegy az sem, hogy allergiásként milyen ételeket fogyasztunk.

„Bizonyos ételek esetében keresztallergia léphet fel. A sárgadinnye, görögdinnye, paradicsom, uborka, cukkini allergénjeinek szerkezete nagyon hasonlít a parlagfűére, így a szervezet a kis különbség miatt annak érzékeli, és allergiás reakciót vált ki” – figyelmeztet a doktornő.

Az ÁNTSZ felhívja a parlagfűre érzékenyek figyelmét arra, hogy – amennyiben eddig még nem tették meg – kezdjék el szedni gyógyszereiket. A most kiadott „figyelmeztetési” fokozatnál eggyel magasabb, I. fokú riasztási szintnél a tüneteik állandósulnak, illetve erősödnek. Így előfordulhat tüsszögés, nátha-jellegű orrfolyás, enyhe fejfájás, könnyező szemek, torok viszketés, torok-köszörülés, a szem fáradékonysága, általános fáradtságérzet.

Az OKK előrejelzése alapján ezen a héten az ország egyes részein már elérheti a magas koncentrációt az átlagos pollenterhelés, számítani lehet az I. fokú riasztás kiadására. A parlagfű szezon csúcsa – az időjárástól függően – az idén várhatóan augusztus utolsó két hetének valamelyikére esik majd. - ÁNTSZ

A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer térképe a szezonban hetente frissül és a http://oki.antsz.hu/files/jelentesek/pprr/aktualis.pdf címen, illetve a www.facebook.com/tisztiorvos  oldalon keresztül is elérhető.

A rovarcsípés is veszélyes lehet

Nyáron a pollenallergia mellett nagyon gyakori a rovarcsípések okozta allergia is. A csípés helyén legtöbb esetben kipirosodik a bőr, viszkető duzzanat keletkezik, de egy bögölycsípéstől akár be is lázasodhatunk, a csípés helye pedig begyulladhat, fájhat. A csípéseket kezeljük bőrnyugtató krémekkel, ám ha a tüneteink nem enyhülnek, forduljunk orvoshoz. A legsúlyosabb allergiás reakciót a méhek családjába tartozó rovarok okozhatják, a méhcsípés akár életveszélyes is lehet, fulladást okozhat. Ha tudjuk, hogy allergiásak vagyunk rá, tudassuk ezt környezetünkkel, ha pedig megtörtént a baj, azonnal forduljunk orvoshoz!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A motorozás életet ment!

2025. június 09.

 

 

Idén is jól öltözött urak pattannak nyeregbe a prosztatarák megelőzéséért és korai felfedezéséért

Május 18-án ismét több száz elegáns motoros hívta fel a figyelmet Budapesten a férfiegészség megőrzésének fontosságára. A 105 országban egy időben megrendezett The Distinguished Gentleman’s Ride (DGR) célja az egészségtudatosság növelése és adományok gyűjtése a prosztatarák kutatását, megelőzését és a férfiak mentális egészségének megőrzését is támogató Movember Alapítvány számára. Az elmúlt 11 évben itthon több mint négyezren vettek részt a jótékonysági motorozáson, a szponzori felajánlások összege meghaladta a 75 ezer dollárt.

Idén immár tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze a vintage és klasszikus stílusú motorok szerelmesei a DGR hazai futamán, hogy felhívják a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, ezen belül is a világszerte minden nyolcadik férfit érintő prosztatarákra[1]. Ezzel csatlakoznak ahhoz a világ 105 országában megszervezett globális kezdeményezéshez, amelyben a jó hangulatú, elegáns közös motorozás mellett a résztvevők fontos célokra gyűjtenek adományokat.

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát

2025. június 08.



Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak.