Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Színek és ízek – Kora őszi gyümölcs- és zöldség-kavalkád

Érdekességek2017. október 16.

A késő nyári és kora őszi hónapokban is sok friss nyersanyagot kínál a természet.  A színes, ízletes gyümölcsök és zöldségek a klasszikus tápanyag-összetevők mellett más és más vitaminokat, egészségvédő antioxidáns bioaktív anyagokat tartalmaznak.

Különösen értékesek a színanyagokban gazdag piros, sötétzöld és mély-sárga színű termények, melyek mindenikéből kellene naponta egyet-egyet fogyasztani.  Mert minél többfélét eszünk, annál többféle táp és védőanyagot veszünk magunkhoz. Kisbabánk részére lehetőleg bió termesztésű és friss árút vásároljunk, és felbontás előtt alaposan mossunk meg mindent a banánt, a narancsot és a dinnyét is. A kiszáradás, a színek fakulása, a barnulás, a foltosodás valószínűsítik a flavonoidok bomlását, jelzik a fitovegyületek aktivitásának gyengülését, sőt a létrejött oxidálódott anyagok élettani hatása egyenesen károssá is válhat.

Gyümölcsöt éhgyomorra

A gyümölcs javítja az anyagcserét, elősegíti a salakanyagok kiürülését, méregtelenít, frissíti az izmok- és az agy működését, és ezáltal fokozza a szervezet ellenálló képességét. A gyümölcsök társítása, az ízek és színek sokfélesége mellett, az alkotórészek jótékony hatását is összesíti. A gyümölcsöket éhgyomorra vagy étkezések közben fogyasszuk, így érvényesül legjobban frissítő, tisztító, immunerősítő hatásuk. Az is helyes megoldás lehet, ha minden napra tervezünk egy tisztán gyümölcsöt tartalmazó étkezést.

Zöldséglé a legkisebbeknek

A zöldségek rákmegelőző, immunerősítő, gyulladáscsökkentő és béltisztító hatású magas rosttartalmú növények. Fogyasztásuk a fő étkezések részét képezve – zöldség lé, saláta, vagy zöldfőzelék formájában -, naponta szükséges a csecsemőkortól kezdve egészen életünk végéig. A kisbaba emésztőrendszere 6 hónapos koráig a zöldségrostot nem képes megemészteni. A kipréselt zöldség levét azonban igen, és vitaminitalként a gyümölcslevekkel azonos értékűnek tekinthető. Számukra a zöldséges főtt ételeket szükséges kiegészíteni más energia és tápanyagban – főleg fehérjékben – gazdagabb élelmiszerrel (hús, tojás, olaj, gabonaneműek, stb.).


A zöld színű zöldségek és gyümölcsök dicsérete

A zöld az élet színe. Látványa nyugtatja az idegeket, harmóniát és megnyugvást sugároz. A zöld színű zöldségek és gyümölcsök magas klorofill tartalmuk okán (spenót, mélyzöld színű saláta, brokkoli, uborka, avokadó, stb.) a sejtek épségének őrzői, kedvezően befolyásolják a máj, az epe, a vese és az ivarmirigyek működését.  Káliumban, K-vitaminban különösen gazdagok, ezáltal az egészséges ideg- és izommüködés fenntartásában, a magasvérnyomás megelőzésében, a véralvadásban, a csontképzésben töltenek be fontos szerepet. A karotinoidok csoportjába tartozó antioxidáns hatású színanyagai számos idült betegség megelőzésében nélkülözhetetlenek. Védik a szemet a látásromlás és a szürke hályog kialakulása ellen. A brokkoli, az avokadó, a spenót és a mélyzöld színű saláta vegyületei képesek aktiválni a szervezet tumorellenes harcában résztvevő enzimeket. A brokkoli, a káposzta és a kelbimbó a rákkeltő ösztrogének átalakításával csökkentik a mellrák kialakulásának kockázatát. A kelbimbó és a brokkoli vegyületei képesek elpusztítani a gyomorfekélyt okozó hellicobaktert. A zöld növények színét bársonyos mohazölddé varázsolhatjuk citromlé hozzáadásával.

A sárga színű zöldségek és gyümölcsök

A sárga a nap színe, meleget és jó kedvet sugároz, élénkíti az idegrendszert és serkenti az agyi funkciókat. A sárga színű zöldségek, gyümölcsök (sárgarépa, sütőtök, sárgabarack, sárgadinnye, narancs, stb.) a növekedés és csontfejlődés zavartalanságának biztosításához, a szervezet védekezőképességének fenntartásához, a látás, valamint a hámszövetek épségének megőrzéséhez létfontosságú A-vitamint, s ennek előanyagát, a béta-karotint tartalmazzák. Ezáltal számos krónikus megbetegedés (érelmeszesedés, egyes daganatos betegségek) kialakulásának kockázatát csökkentik. Fontos kálium, és magnéziumforrásként szerepelnek.  Jelentős mennyiségű C-vitamin tartalmuk nélkülözhetetlen az immunrendszer normális működéséhez, ahhoz, hogy ellenállóvá váljon szervezetünk a környezeti stresszhatások, és a dohányzás ártalmaival szemben. A kajszibarackot magas kéntartalma rendkívül hatékonnyá teszi a rákos megbetegedések megelőzésében. Minden mély-sárga gyümölcs a gyomor hurutos és gyulladásos betegségeinek gyógyító étele. De a májra, az idegrendszerre és a bőr szépségére is kedvező hatással bírnak.

A kék színű gyümölcsök és zöldségek

A kék az ég színe, a béke, a nyugalom jele. A kékes-lilás gyümölcsöknek is nyugtató, és pihentető alvást biztosító hatásúk van. A lila, kék és fekete színű zöldségek, gyümölcsök (kékszilva-, szeder- és szőlő, a lilakáposzta- és padlizsán, a feketeáfonya-, eper-, ribizli, stb.) színét olyan polifenol antioxidánsok adják, melyek a legnagyobb mértékben támogatják a civilizációs betegségek elleni küzdelmet. Fokozzák a kiválasztó-rendszer (a vese) működését és ezáltal a szervezet méregtelenítő képességét. Gyulladást gátló hatásúak, segítenek a vérnyomás és a vércukorszint szabályozásában, védenek a sejtek genetikai anyagát érő rákkeltő hatások ellen. A szilva gyomor és béltisztító hatása közismert. A fekete ribizli és a szeder jelentős antocián és egyéb vitamin- és ásványanyag-tartalma miatt képes megkötni a táplálékkal bekerült nitrát-vegyületeket és az egyik leghatásosabb roboráló rákellenes gyümölcsök. A ribizli magolaja az érzékeny, viszkető bőr gyógyszere. A fekete-áfonya is a természet legnagyszerűbb ajándékai közé tartozik, a szív és érrendszeri betegségeken túl a rákot is gyógyítja. A kékszőlő az ideges, fáradt, köszvényes és szívbetegek hatásos gyógy-étke. A kék olívabogyó olyan polifenol forrás, mely segíti a szervezetet abban, hogy elkerülje a gyomor-, a hasnyálmirigy-, a máj-, a tüdő- és a végbélrákot. A lila padlizsán a rosszindulatú daganatok, a nyirokkeringési és hormonális problémákra van jó hatással.

Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.