Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szeptember: Eljött a nagytakarítás ideje!

Érdekességek2017. augusztus 31.

A méregtelenítés kapcsán gyakran böjtökre, de az is lehet, hogy teákra, gyógyfõzetekre, levesekre, étrend-kiegészítõkre, de legalábbis drága rostkészítményre stb. gondolunk, és nem arra, hogy miért is nyúlunk ezekhez a termékekhez.

Bár megnyugtató, hogy sokkal kevesebb esetben van szükség a szó szoros értelmében méregtelenítésre, mint azt a meggyõzõ marketingüzenetek sulykolják, mégis érdemes más szempontból foglalkoznunk a témával.


A Takarítási világnap nem kötõdik egyetlen konkrét dátumhoz sem, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik, ebben az évben szeptember 19-én. Jelszava: Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon! Az akció Ausztráliából indult, ahol 1989-tõl szervezik az országos nagytakarítás napját. Magyarországon ezen a szeptemberi hétvégén a környezet megtisztítására hívják fel az emberek figyelmét.

Ön már pár nappal korábban, apró lépésekben elkezdheti ezt otthonában. Takarítsa ki hûtõjét, konyhaszekrényeit, a nasikat rejtõ titkos kis fiókokat, és méregtelenítse a lehetõ leghatékonyabban szervezetét! Hiszen így máris nagymértékben csökkenti a kórokozók szervezetbe jutó esélyeit, így például a penészes élelmiszereken keresztül a mikotoxinok alattomos mérgezését. Elõször is, gyûjtsön össze a konyhában és a lakás más zugaiban található minden élelmiszert. Talán el is feledkezett a karácsonyi szaloncukormaradékról, amit az íróasztal fiókjába rejtett, a fél zacskó kekszrõl, amit vésztartalékként tart az autó kesztyûtartójában, a lakásban erre-arra letett fél doboz cukorkákról, a megkezdett rágócsomagokról, a hûtõben „elfekvõ” maradékokról.

Gondosan nézze át az élelmiszereket, mindegyiknek ellenõrizze a minõségmegõrzési idejét, melyet a gyártónak minden esetben fel kell tüntetnie. Csak azokat a termékeket tegye vissza, amelyek nemcsak a minõségmegõrzési idõn belül vannak, de nincs furcsa állaguk, felismerhetetlen színük, szaguk stb. Ha bizonytalan, nem érdemes kockáztatni, jobb elkülöníteni, és minél hamarabb felhasználni vagy kidobni. Ilyenek például az – általában gyorsan romlandó – tejtermékek, húsáruk. A lejárt szavatosságú termékek nem feltétlenül kidobandók, de minden esetben óvatosnak kell lenni. Elõfordul, hogy valami késõbb is jó, sõt nyugodtan felhasználható, mint amit a rajta szereplõ dátum mutat. A lejárati idõ ugyanis arra vonatkozik, hogy a termék meddig hozható kereskedelmi forgalomba. A fûszerek például elállnak, bár helytelen tárolás miatt romolhat a minõségük. Gyakran találkozhat olyan termékekkel, amelyeknek másnap vagy éppen aznap lejár a szavatosságuk. Megvásárlásuk mégis csábító, hiszen leértékelték õket. Az ilyen élelmiszerek vásárlásakor körültekintõen járjon el.

Sajnos, a vásárlók „életben tartják” a gyenge minõségû, de olcsó élelmiszerek, ételek gyártóit, forgalmazóit. Kihasználva egy-egy „akciós” árat, nagy tételben vesznek kétes eredetû, esetenként „biológiai fegyvernek” is beillõ mikrobákkal, toxinokkal szennyezett élelmiszer-utánzatokat.

Ritkán gondolnak bele, hogy a mikrobiológiailag nem megfelelõ élelmiszer-fogyasztás semmivel sem veszélytelenebb, mintha valaki a lekvárt az összetört üvegével együtt kanalazgatná, vagy éppen a papírba csomagolt cukorka bontogatása közben a papírt rágcsálná, és a cukrot dobná a szemetesbe. Csupán az egészségre kifejtett kedvezõtlen hatás jelentkezhet másként (bélférgesség, szalmonellózis, élelmiszer-allergiák stb.). A nem megfelelõ tápanyagtartalmú (például kis fehérje-, de nagy zsírtartalmú) „imitált” élelmiszerek a Magyarországon népbetegségnek számító elhízás kockázatát tovább növelik. Legjobb az ilyen termékeket haza sem vinni, és máris nagymértékben csökkenthetõ az élelmiszer okozta, azaz táplálkozásra visszavezethetõ betegségek valószínûsége szûk környezetünkben. Ez esetben is igaz a régi bölcsesség: egyszerûbb megelõzni, mint utána a testi „méregtelenítés” praktikáit kutatni.

 

DR. LELOVICS ZSUZSANNA DIETETIKUS


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?