Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szembenézni a kétségekkel és a félelmeinkkel

Érdekességek2017. március 09.

"Vajon képesek vagyunk-e mindketten változni a fontos kérdésekben? Vagy alapjában véve nem vagyunk összeillők?" A feltételezések és tévhitek kiküszöbölése ellen nyíltan el kell mondani a partnerünknek, milyen változásokra van szükségünk ahhoz, hogy jobban szeretve, tisztelve érezzük magunkat - lehetőleg nem támadólag, nem ultimátumok segítségével.

Lehetőleg egyedül tegyük ezt – a partner jelenlétében nehezebb őszintének lenni, mindketten a saját álláspontjukat fogják védeni.
Tíz jellegzetes aggály, amivel a pároknak meg kell küzdeniük, ha valamelyiküknek viszonya van – a kérdésekben érintett lehet a megcsalt fél, a hűtlen fél, vagy mindketten.

1. aggály
„Maradjunk-e együtt a gyerekek miatt?”
Természetesen a gyerekeknek jobb, ha a család egyben marad. De nem mindig: hosszú távon, ha csak egy boldogtalan, megkeseredett, lelketlen házasságban maradunk benne miattuk, akkor rossz szeretet-mintát adunk nekik tovább, s felnőtt életükben ők is ezt követhetik majd. 
Néha a gyerekek és szülők közti fizikai távolság nem olyan romboló, mint az érzelmi távolság. Akár egy háztartásban élünk, akár nem, egy család marad.
A gyerekek talán kevésbé sínylik meg azt a döntést, hogy befejezzük a kapcsolatot, ha megőrizzük a Szülői partneri viszonyt az ex-házastárssal. 
De ha hajlandóak vagyunk dolgozni a problémákon, változtatni és újrakezdeni, akkor nemcsak a családot őriztük meg a gyerekek számára, hanem értékes leckét is tanítottunk arról, hogyan változtatható át a bántás, sőt sokszor a gyűlölet is, szeretetté, és hogy az intimitás válságai sokszor még erősebbé teszik a köteléket.


2. aggály (a megcsalt fél részéről)
„Ha képes voltál megtenni velem, amit tettél, bizonyára nem szeretsz engem, akkor meg mi értelme folytatni?”
Jogos érzés ilyenkor, hogy hátat fordítsunk a másiknak, de sokszor a feltételezés, hogy a másik nem szeret minket, mert megcsalt, nem mindig igaz. 
A viszonynak megvannak a maga okai, amiket fel kell térképezni. S ha a partner nyitott a közös munkára, együtt dolgozhatunk a kapcsolaton, ha hajlandók vagyunk nyitottak maradni. 

3. aggály (mindkét fél részéről)
„Vajon nem baj, hogy túl kedves és érzelmes vagyok, és túl sok időt töltök veled, mielőtt biztos lennék abban, hogy újra akarom kezdeni?”
Sokan úgy érzik, amíg nem születik meg a döntés, távolságtartónak kell maradniuk, de ezzel csak mélyítik a szakadékot. Néha kell egy kis könnyedség, egy kis kedvesség, hogy visszatérhessenek azok az érzések, amik a kapcsolatot annak idején összehozták, s tisztábban lássunk.

4. aggály (a hűtlen fél részéről)
„Vajon nem tudnék-e jobb döntést hozni a szeretőmmel kapcsolatban, ha több időt töltünk együtt?”
Ettől nem fogunk tisztábban látni – sőt, csak egyre jobban elköteleződünk az új partner mellett, aztán később, amikor a szenvedély alábbhagy, kezdünk rá kritikusabban tekinteni, és visszavágyódni a régi partner mellé – de akkor az már sok esetben nem lesz ott.
Ha még nem döntöttünk, és ki akarjuk próbálni a régi kapcsolat erősségét, akkor abba a kapcsolatba is be kell fektetnünk időt, energiát, akkor is, ha közben erős érzések fűznek az őj partnerhez is.

Döntsük el, hogyan döntünk
Hogyan lehet ezt a nehéz döntést meghozni: menni, vagy maradni? Legjobb, ha a szívünkre hallgatunk – mindig az érzés az első.
De: legyünk megfontoltabbak a döntésben, érdemes inkább kognitív (gondolkodó), mint tisztán érzelmi döntést hozni; vizsgáljuk meg a döntésünk mögött rejlő meggyőződéseket önmagunkkal, az érzéseinkkel, a partnerünkkel, a szerelemmel és az elköteleződéssel kapcsolatban.
Kivétel nélkül ambivalens, kettős érzések működtek az elején azokban a párokban is, akik sikerrel túlverekedték magukat egy megcsalási ügyön – persze, hogy nem lesz az ember száz százalékban motivált. De fontos, hogy TUDATOS döntést hozzunk arról, hogy akkor megpróbáljuk az újrakezdést: ez esetben a hűtlen fél fejezze be viszonyát a szeretőjével, vagy legalábbis egy bizonyos, előre megbeszélt időre függessze fel azt. A megcsalt félnek pedig vissza kell hívnia a partnert az életébe, és mindketten el kell kötelezzék magukat az újrakezdési folyamat mellett. 
Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül együtt maradnak a végén, de fontos, hogy úgy viselkedjenek, mintha ebben biztosak lennének – legalábbis addig, amíg végigjárják az utat a változásokhoz. Negatív érzések félre, bizalom elöl – előbb kell pozitívan viselkedni, és csak ezután jönnek majd a pozitív érzések, ne várjuk, hogy fordítva történik.

ÚJRAKEZDÉS INDUL
Nehéz és sokrétű feladat, néhány segítség hozzá az induláshoz:
Idő-előrevetítés
Képzeljük el, milyen lenne a kapcsolatunk, ha már mindaz a változás megtörténik, amit a partnerünk kér, és amit mi kérünk tőle.
Próbáljuk elképzelni magunkat hat hónap, egy év, öt év múlva, ahogy boldogan élvezzük egymást, átérezve, hogy jól döntöttünk – közben azt is képzeljük hozzá, hogy a keserűséget és az elkeseredettséget magunk mögött hagyjuk.

Fogadalom
A fogadalom formát ad annak, amiben megállapodtunk a partnerrel, és megfogalmazza az a világos célt, amiért dolgozunk. Sokféle formája lehet.
Például kezdhetjük így: „Fontos vagy nekem annyira és tartalak téged annyira, hogy érdemes legyen végigcsinálni ezt veled. Nem érzem, hogy száz százalékban szeretlek, vagy biztos lennék abban, hogy ez a jó döntést, de megígérem, hogy hajlandó vagyok feltérképezni, mivel járultam én hozzá a kapcsolatunk problémáihoz, és megtrenni a szükséges változásokat, például abban, ahogy egymással kommunikálunk, ahogy egymáshoz viszonyulunk. Szeretném, ha boldog lennél velem, és ezen fogok dolgozni.” 

 

Figyelmes, csendes hallgatás
Ne figyeljünk nagyon oda a partnertől jövő sértésekre. Sokszor annyi félreértés van köztünk, hogy bölcsebb egyfajta „fülvédőt” viselni, mint védekezőn reagálni a partner minden közlésére. Próbáljunk a szavak mögé nézni, és meghallani bennük a társunk sérülését. Egyikünk sem birtokolja az igazságot.

ELŐRE TEKINTÉS
Nem könnyű újra felépíteni egy kapcsolatot a hűtlenség után, de azoknak a pároknak, akik őszintén magukba néznek, hajlandók kipucolni a sebeket, és változni, esélyük van még erősebb köteléket kiépíteni, mint korábban.

 


forrás: HarmoNet
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.