Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Soha nem látott felvételekkel jön a Jane Goodall életéről szóló film

Érdekességek2018. március 25.

Több mint százórányi, nyilvánosság előtt soha nem vetített felvétel került elő a National Geographic archívumából Jane Goodallról. Az ötven évvel ezelőtti felvételek betekintést engednek Goodall munkájába, és közvetlen közelről mutatják be, milyen volt az etológus élete a csimpánzok közt.  

„Ezek a felvételek többet mondanak ezer szónál. Életem legszebb időszakába repít vissza a film” – mondta megilletődve Jane Goodall, mikor végignézte a dokumentumfilmet, mely többségében azokból a felvételekből készült, amiket korábbi férje, Hugo van Lawick rögzített 1964-ben Afrikában. A régi 16 mm-es szalagokat az Oscar- és Emmy-díjra jelölt rendező, Brett Morgen vette gondozásba, és egy lenyűgöző, sok szempontból egyedülálló portrét készített belőlük a világhírű természetvédőről. Morgen 1960-ban indítja a Goodall-sztorit, amikor a 26 éves brit nő megérkezik Tanzánia egyik eldugott szegletébe, hogy a csimpánzokat tanulmányozza. Bár Goodallnak akkor még se papírja, se tapasztalata nem volt arról, hogy miként kell vadon élő állatokat megfigyelni, újszerű módszerei és az élővilág iránti szeretete pótolta hiányosságait, és gyorsan elismerté vált ezen a tudományterületen. Türelmének köszönhetően lassan elnyerte a csimpánzok bizalmát, és meglepve tapasztalta, hogy rendkívül intelligens és szociális állatok, akiktől még az eszközhasználat sem áll távol, ha élelemgyűjtésről van szó.

„Ez a kutatás minden túlzás nélkül megváltoztatta az életem. Sok hasonlóságot és különbözőséget találtam a majmok és az emberek viselkedésében, és a csimpánzokkal való együttélés nemcsak abban segített, hogy őket megismerjem, hanem abban is, hogy mélyebben elgondolkozzam azon, mi kik vagyunk” – mondta Jane Goodall.

 
Az 1960-as évek elején a holland természetfilmes, Hugo van Lawick a National Geographic megbízásából a Gombe Nemzeti Parkba utazott, hogy felvételeket készítsen a csimpánzokat tanulmányozó Goodallról. A közös munka során egymásba szerettek, hamarosan összeházasodtak, majd még évekig éltek Afrikában. A filmes által rögzített képsorok jelentős része a National Geographic archívumába került, ahonnan most számos megható, személyes hangvételű felvétel került elő. Lawick korabeli filmfelvételei, valamint a Jane Goodall Intézet és a család által rendelkezésére bocsátott videók segítségével készült el a JANE című dokumentumfilm, amely a nézők és a kritikusok elismerését egyaránt kivívta: az alkotás 28 filmes díjat nyert az elmúlt félévben.
 
A JANE című filmet hazánkban is műsorára tűzi a National Geographic csatorna, 2018. április 1-én, vasárnap 18 órakor.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.

Jön a nátha

2025. december 09.

Egy év alatt minden felnőtt átlagosan háromszor-négyszer és minden gyermek hat vagy akár 12 alkalommal esik át náthán.

A nátha kockázata télen magasabb, mint nyáron, mert a levegő alacsony páratartalma miatt az orrnyálkahártya szárazabb, így könnyebb a bejutás a kórokozók számára. Ehhez hozzájárul még az, hogy a téli időszakban mindenki több időt tölt zárt térben, így szükségszerűen közelebb egymáshoz, és ezzel nagyobb a fertőzés veszélye. Ha a náthát okozó vírus az orrnyálkahártyán megtelepedett, ott szaporodni is kezd. A helyi kezelés legtöbbször orrspray-vel történik. A terápiás cél a szabad légzés fenntartása, valamint a váladékfelhalmozódás elkerülése.

Az orrspray helyes használata


Az adagolóspray-t első használat előtt hozza néhány alkalommal működésbe az orron kívül.
Az orrcseppes flakon cseppentőfeltétjét, illetve a gumiharangját összenyomva tartva húzza ki azt az orrnyílásból. Különben az orrváladék a pipettába vagy az adagolófejbe szívódik.
Alkalmazást követően a nyakat hajlítsa, a fejet forgassa, hogy megakadályozza az oldat garatba jutását.
Egyes permetezőrendszerek csak megfelelő testtartás esetén működnek, olvassa el a gyártói betegtájékoztatót.
A cseppentőfeltétet vagy az adagolófejet használat után tiszta kendővel törölje le.
Ügyeljen a lejárati időre.
Minden családtag külön üveget használjon.

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.