Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rosacea és pattanás bőratkától?

Érdekességek2017. március 06.

Arcápolás

Sokan kétkedve fogadják, vagy el sem hiszik, van, aki undorral gondol rá, pedig valóban létező élősködő a bőratka. Egyes feltételezések szerint a szőrtüszőkben élő, faggyúval táplálkozó bőratka neve több bőrprobléma kialakulásával is összefüggésbe hozható. Ennek jártunk utána, a közelmúltban megjelent tudományos vizsgálatok eredményeinek segítségével. 

Mi a bőratka?

A bőratkának közel 65 típusát ismerjük, ezek közül kettőről tudjuk, hogy az embereken is él. Érdekes adat, miszerint a bőratka az emberek közel 40 százalékánál kimutatható, ám mégsem mindenkinél okoz tüneteket, pusztán egy, a többi mikroorganizmus közül, amely a bőrünkön megtalálható – magyarázza Peterman Krisztina kozmetikus, a problémás bőrűek kezelésére specializálódott Dermatica szakembere. Kutatások szerint azonban, egyéntől függően a bőratka jelenléte igen komoly tüneteket is okozhat: gyulladásban tartja a bőrt, ami a kutatások szerint szerepet játszhat a rosacea és a pattanások kialakulásában.

 


A bőratka szerepe a rosacea kialakulásában

A bőratka szerepe a különböző bőrpanaszok létrejöttében vitatott, a kutatások azonban azt igazolják, hogy az élősködő jóval nagyobb százalékban fordul elő olyan embereken, akik valamilyen bőrproblémával küzdenek. Az Archives of Dermatology folyóirat még 2010-ben közölt egy kutatási eredményt, melyben 48 angol és kínai nyelven megjelent cikket összegeztek, összesen tíz országból. Megállapították, hogy a bőratka jelenléte jelentősen megnövelte a rosacea kialakulásának esélyét. Az élősködő 7,6-szor gyakrabban fordult elő azok körében, akinél a bőrpírral és esetenként gyulladt pattanásokkal is járó bőrbetegség, mint az egészséges bőrűek körében.

Arcápolás

Pattanás és bőratka

A Journal of Zhejiang University folyóiratban a pattanás és a bőratka kapcsolatáról megjelent összes korábbi tanulmányt összesítették. Az 1995 január és 2011 augusztusa közölt többségében kínai páciensek eredményeiről szóló vizsgálatok alapján a kutatók megállapították, hogy a problémamentes bőrű résztvevőkhöz képest, a pattanás előfordulása 2,8-szor magasabb volt azok körében, akiknél kimutatták a bőratka jelenlétét is.  A kutatók azonban fontosnak tartják megjegyezni, hogy a bőratkák jelenléte a pattanásos bőrön ok-okozati összefüggés nem egyértelmű. Tudjuk, hogy a bőratkák fő tápláléka a faggyú, és az is ismert, hogy a pattanásokra hajlamos bőr általában zsírosabb, több faggyút termel, mint a normál bőr, így ez még csak a bőratkák jelenlétére ad magyarázatot, de a pattanások kialakulásában betöltött szerepüket nem jelzi egyértelműen.

A bőratka gyulladást okoz

Rosaceás bőrű pácienseken végzett vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az atkával fertőzött bőrön fokozott gyulladás jelentkezett, illetve az atkával fertőzött szőrtüszők körül több, a gyulladás leküzdéséért küzdő fehérvérsejtet is találtak. A feltételezések szerint, ha a bőratka gyulladást okoz a bőrben, akkor az nemcsak rosaceás, hanem pattanásos tüneteket is előidézhet.

Kozmetikai kezelés a bőrflóra helyreállításáért

Rosaceás és pattanásos bőrűeknél nagyon fontos a bőrflóra helyreállítását segítő kozmetikai kezelés. Ez az  e célra kifejlesztett készítményekkel történik, egyéntől és a panaszok súlyosságától függően, szükség szerint patikai készítményekkel, kiegészítve kozmetikai kezelésekkel. Állapottól függően recept nélküli szerek is használhatóak a kezeléshez, de ez mindig a szakember megítélése alapján dől el.  A tünetektől függően fontos a bőr kitisztítása, a mielőbbi gyógyulás érdekében. Lényeges a bőr profi nyugtatása, a szövődmények elkerülése érdekében, a bőr regenerálása.  A gyógyulás során bizonyos kozmetikumokat kerülni kell, míg másokat alkalmazni egy időre, később pedig visszatérhet a beteg a régi kozmetikumaira. Ezek sorrendjét minden esetben hozzáértő kozmetikus határozza meg. Az atkák életciklusának megfelelően ez megközelítőleg 3 hónapot vesz igénybe, ezt érdemes kivárni, mert ellenkező esetben könnyen kiújul és az egész folyamatot kezdhetjük újra. Eközben törekedni kell a megelőzésre is, melynek fontos része a sminkszerek cserélgetésének mellőzése, a kozmetikai eszközök rendszeres fertőtlenítése. A kozmetikai tanácsadás során fontosnak tartom minderre kitérni, hiszen így lehet igazán eredményes a kezelés is – hangsúlyozza a higiénia fontosságát

 

Peterman Krisztina


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.