Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ragaszkodunk a babonáinkhoz a nyaraláson is

Érdekességek2017. augusztus 10.

A magyarok kétharmada ragaszkodik olyan apró szokásokhoz vagy tárgyakhoz, amelyek szerencsét hozhatnak az utazás és nyaralás alatt. Leginkább a fekete macskától tartunk, de a hazai szállásadók is segítenek a szerencsétlenség megelőzésében: a 13-as minden 4. szálláshelyen kimarad a számozásból. 

A Szallas.hu felmérése szerint csak a megkérdezett magyarok harmada állítja magáról, hogy egyáltalán nem babonás – a többség legalább megszokásból tart magánál valamilyen apró kabalát, vagy tesz néha olyasmit, amitől jó szerencsét remél. Nyaraláskor például minden hetedik ember cipel magával valamit, ami nem alapfeltétele az utazásnak, inkább személyes okokból ragaszkodik hozzá – legyen az egy fénykép, kispárna vagy szerencsepénz.

Szent Kristóf-medál és hajszálak

„A többség kabalája nem feltűnő dolog, gyakori például a Szent Kristóf-medál, de azért vannak extrém esetek is: a felmérésünk résztvevői között van, aki minden családtagjától kér egy hajszálat nyaralás előtt, más pedig 17 éve ugyanazt a rövidnadrágot viseli az utazásai alkalmával, mert abban eddig nem érte baj” – ismertette Dorcsinecz József, a Szallas.hu ügyvezetője a felmérés részleteit. A megkérdezettek egyébként egyöntetűen a női nemhez társítják a babonásságot, és az idősebbekre is jellemzőbbnek tartják – ugyanakkor az anyagi helyzet egyáltalán nem befolyásolja a válaszadók szerint, hogy hiszünk-e a sors befolyásolhatóságában.


Számoljuk a sarkokat és kerüljük a fekete macskát

A turizmusban talán a szerencsétlennek tartott 13-as szám kerülése a legelterjedtebb babona: sok légitársaság repülőgépein nincs ilyen ülőhely, a nagy szállodákban pedig gyakori, hogy a 12. után a 14. emelet vagy szoba következik. „Magyarországon azon szálláshely-tulajdonosok közül, akik rendelkeznek ennyi helyiséggel, minden negyedik kihagyja a számozásból a 13-ast” – mondta Dorcsinecz József. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar vendégek kevésbé tartanak ettől a számtól: a felmérés szerint mindössze 1 százalék kért másik szobát a 13-as helyett.

Ehhez képest viszonylag sokan szokták megszámolni a szoba sarkait abban bízva, hogy jót álmodnak, és az majd valóra is válik. A felmérés résztvevői közül minden ötödik ember így tesz egy új szálláshelyen, ha eszébe jut még elalvás előtt. A fekete macskához kötődő babona azonban még ennél is erősebb: csak az emberek háromnegyede megy nyugodtan tovább, ha egy sötét szőrű cica átfut előttük az úton.„Szállásadóink szerint volt olyan eset, amikor ezért tévedt el egy nyaralóvendég, más pedig a panzió udvarán sétáló fekete macska láttán az autóból sem volt hajlandó kiszállni” – tette hozzá a Szallas.hu képviselője. 

A portál által megkérdezett magyar szállástulajdonosok 7 százaléka találkozott már valamilyen babonához kapcsolódó kéréssel, panasszal. Többen megjegyezték, hogy a hálószobában lévő tükröket letakarta vagy levetette egy-egy vendég. „Olyan is előfordul ugyanakkor, hogy valaki egy-egy szerencseszámhoz ragaszkodik, és az adott sorszámmal ellátott szobát vagy apartmant kéri a foglaláskor, ami nem ritkán éppen a 13-as” – mondta Dorcsinecz József.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A motorozás életet ment!

2025. június 09.

 

 

Idén is jól öltözött urak pattannak nyeregbe a prosztatarák megelőzéséért és korai felfedezéséért

Május 18-án ismét több száz elegáns motoros hívta fel a figyelmet Budapesten a férfiegészség megőrzésének fontosságára. A 105 országban egy időben megrendezett The Distinguished Gentleman’s Ride (DGR) célja az egészségtudatosság növelése és adományok gyűjtése a prosztatarák kutatását, megelőzését és a férfiak mentális egészségének megőrzését is támogató Movember Alapítvány számára. Az elmúlt 11 évben itthon több mint négyezren vettek részt a jótékonysági motorozáson, a szponzori felajánlások összege meghaladta a 75 ezer dollárt.

Idén immár tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze a vintage és klasszikus stílusú motorok szerelmesei a DGR hazai futamán, hogy felhívják a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, ezen belül is a világszerte minden nyolcadik férfit érintő prosztatarákra[1]. Ezzel csatlakoznak ahhoz a világ 105 országában megszervezett globális kezdeményezéshez, amelyben a jó hangulatú, elegáns közös motorozás mellett a résztvevők fontos célokra gyűjtenek adományokat.

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát

2025. június 08.



Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak.