Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Peres eljárás – és annak alternatívái 2018-ban

Érdekességek2018. április 21.

2018. január 1-jén több száz törvénymódosítás lépett hatályba. Az egyik legfontosabb újdonság a polgári perrendtartás változása, a peres eljárások egészen másképp zajlanak ezentúl.

Mire kell figyelni?

Mikor kötelező a jogi képviselet, és mikor járhat el a magánszemély saját ügyében ügyvéd nélkül? Mi a teendő a perelőkészítő szakaszban, és mire számíthatunk az érdemi tárgyalás során? Mikor érdemes peres eljárás helyett a mediációt választani?

Az új polgári perrendtartással a jogalkotó célja az volt, hogy elejét vegye a perek elhúzódásának, hogy gyorsabb és professzionálisabb legyen az eljárás. A polgári perek ezentúl két szakaszra lesznek osztva, a perelőkészítő szakban az új szabályozás szerint pontosan meghatározott, részletes, alapos kereset és viszontkereset készül. Ebben a szakaszban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák, hogy mi a jogvita lényege:

Ezzel rögzülnek az ügy keretei, hiszen a felek az itt tett jogállításaikhoz kötve vannak. Az érdemi tárgyalásokon történik a bizonyítás felvétele.

Új tényekre hivatkozni, új állításokat tenni ilyenkor már nem lehet, csak egészen kivételes esetekben.


Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Korábban is csak átgondolt stratégia mentén volt érdemes keresetet benyújtani, viszont ha utóbb szükségesnek látszott, lehetett módosítani a kereseti kérelmet. Mivel erre már csak igen szűk körben lesz lehetőség, a keresetlevél benyújtásának sokkal átgondoltabban kell történnie.

Fontos, hogy a jogi képviselő számára minden szükséges információt, adatot megadjon az ügyfél már a kereset benyújtása előtt.

Változott az is, hogy melyik bíróság milyen ügyben jár el. Néhány kivételtől eltekintve járásbíróság fog eljárni azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a 30 millió forintot nem haladja meg, illetve a személyi állapotot érintő (pl. házasság felbontása) és végrehajtási perekben. Sem ezen perekben, sem a munkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet. A felek eljárhatnak személyesen vagy egyéb meghatalmazottjuk (pl. hozzátartozó vagy pertárs) útján. Ugyanakkor bármelyik félnek joga és lehetősége van az eljárás bármely szakaszában jogi képviselőt meghatalmazni.

Minden egyéb, fent nem említett perre a törvényszék rendelkezik hatáskörrel, a törvényszéken pedig kötelező a jogi képviselet.

Milyen más megoldás kínálkozik, ha szeretné elkerülni a pereskedést?

Ma már egyre gyakoribb, hogy vita esetén nem rögtön ügyvédhez fordulnak a felek, hanem mediátorhoz, hiszen hazánkban is már több mint 10 éve van lehetőség közvetítői (mediációs) eljárásra.

A mediáció gyorsabb, olcsóbb, és hatékonyabb eljárás, mint a pereskedés. Akkor van rá lehetőség, ha minden félnek szándékában áll a megegyezés, ha szeretnék elkerülni a jogi procedúrát, ezért hajlandók a mediátorral leülve közösen egyeztetni.

A mediációban egy tudati szinten ható módszerrel dolgozunk a konfliktusok feloldása érdekében. Sikeres lehet, habár a felek között komoly kommunikációs gátak is vannak, azonban mindenképpen szeretnék rendezni a problémát, és ennek érdekében hajlandók a közvetítő közreműködésével meghallgatni a másik felet, és kompromisszumot keresni a megegyezés érdekében.

Ha a konfliktus már kiterjedt, a felek általában nem látnak tovább az orruknál, és ahhoz, hogy új nézőpontból is rálássanak a helyzetre, jól jön a kívülállók segítsége. A családtagok, barátok bevonása mégsem célszerű, hiszen ők is elfogultak, másrészt később csak kellemetlenség származhat abból, hogy részt vállaltak valamelyik oldalon a vitában.

A mediátor pártatlan, semleges, egyik fél felé sem részrehajló. Nem célja, hogy megkeresse, kinek van igaza. Ez nagyon fontos kiindulópont.

Ha az egyiknek igaza van, akkor a másik szükségszerűen veszít – ez nem megoldás. A megoldás a win-win helyzet, egy olyan kompromisszum, amely még mindkettőnek belefér, és amelyben mindketten nyertesnek érzik magukat.

Fontos tudni, hogy mediációra akkor is lehetőség van, ha már elkezdődött a bírósági eljárás. A felek egyezségét a bíróság a végzésével jóváhagyja, amennyiben az a jogszabályi feltételeknek megfelel.

Cikkünk csak tájékoztató jellegű, nem a teljesség igényével készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése van peres eljárással kapcsolatban, forduljon ügyvédhez vagy mediátorhoz.

 

Dr. Vimláti Anita
www.ugyvedmediator.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.

Jön a nátha

2025. december 09.

Egy év alatt minden felnőtt átlagosan háromszor-négyszer és minden gyermek hat vagy akár 12 alkalommal esik át náthán.

A nátha kockázata télen magasabb, mint nyáron, mert a levegő alacsony páratartalma miatt az orrnyálkahártya szárazabb, így könnyebb a bejutás a kórokozók számára. Ehhez hozzájárul még az, hogy a téli időszakban mindenki több időt tölt zárt térben, így szükségszerűen közelebb egymáshoz, és ezzel nagyobb a fertőzés veszélye. Ha a náthát okozó vírus az orrnyálkahártyán megtelepedett, ott szaporodni is kezd. A helyi kezelés legtöbbször orrspray-vel történik. A terápiás cél a szabad légzés fenntartása, valamint a váladékfelhalmozódás elkerülése.

Az orrspray helyes használata


Az adagolóspray-t első használat előtt hozza néhány alkalommal működésbe az orron kívül.
Az orrcseppes flakon cseppentőfeltétjét, illetve a gumiharangját összenyomva tartva húzza ki azt az orrnyílásból. Különben az orrváladék a pipettába vagy az adagolófejbe szívódik.
Alkalmazást követően a nyakat hajlítsa, a fejet forgassa, hogy megakadályozza az oldat garatba jutását.
Egyes permetezőrendszerek csak megfelelő testtartás esetén működnek, olvassa el a gyártói betegtájékoztatót.
A cseppentőfeltétet vagy az adagolófejet használat után tiszta kendővel törölje le.
Ügyeljen a lejárati időre.
Minden családtag külön üveget használjon.

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.