Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Öt tipp a boldog és kiegyensúlyozott gyerek neveléséhez

Érdekességek2017. október 14.

Kétségtelen, hogy a szülői gondozás egyidejűleg a legnehezebb és legkifizetődőbb feladat, amit felnőttként vállalunk. Feszült, türelmetlen, teljesítmény-centrikus világban élünk, ahol elvárják tőlünk, hogy mindig kiegyensúlyozottak, boldogok és tökéletes szülők legyünk. De mit jelent a tökéletesség? Valóban ettől lesz boldog a gyermek?

Az okoseszközök irányította világban nem könnyű feladat úgy nevelni a gyermekeinket, hogy magabiztos, egészséges önbecsüléssel léphessék át a felnőtté válás kapuját. Nehéz feladat, ugyanakkor nem lehetetlen. Ha szeretetteljes, elfogadó, bátorító családban nő fel, neki sem lesz nehéz tartani a lépést ebben a rohanó világban.

Elsősorban az alapokat kell neki megmutatni és megadni, amelyek által magabiztosabbá, önállóvá és egészséges mentalitású felnőtté válik. Ez ad neki egy olyan erős várat a mindennapi élethez, amely lerombolhatatlan és végig kíséri, végig segíti az élete során.

Íme az öt legfontosabb dolog

1. Szeretetteljes és támogató környezet

Türelem, figyelem, elfogadó és támogató hozzáállás, gyermekünk egyedi és megismételhetetlen személyiségének az értékelése, mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermek lelki-testi egyensúlya harmóniában legyen. Egy olyan gyermek, aki szeretetet kap és értékesnek érzi magát, aki érzi, hogy tisztelik, hogy figyelnek rá, ezeket fogja viszonozni felnőttként, illetve mindez erősíti a szülő-gyermek bizalmi kapcsolatát is. Nem mellesleg iskolásként könnyen szerez barátokat, nyitottá válik és ez az, ami szintén segíti az egészséges önbizalom kialakulását.


2. Példamutatás

Legegyszerűbb módja annak, hogy utat mutassunk gyermekeinknek. Nem kell húsklopfolóval beleverni a gyerek fejébe, hogyan kell viselkednie, milyen értékrend mentén kell élnie. A gyermek arra van ráhangolva, amilyenek mi magunk vagyunk, nem pedig arra, amit mondunk neki. Sőt, nem egy kutatás bizonyította már, hogy a gyermekek automatikusan átveszik az érzelmi energiáinkat, gondolkodásunkat, beállítódásainkat. A legjobbat tehát akkor tudjuk nyújtani gyermekeinknek az egészséges és magabiztos fejlődése útján, ha úgy élünk, amit át szeretnénk nekik adni.

3. Dicséret

Ha folyton dicsérjük gyermekünket, egy idő után azt érezheti, hogy csak akkor jó, ha kimagaslót tesz, és önmagának is csak akkor tud pozitív visszacsatolást adni, ha megkapja érte a dicséretet. Mindig szüksége lesz egy másik – számára fontos fél – visszajelzésére ahhoz, hogy kellő önbizalma és önbecsülése legyen a továbbiakban. Ezeket a visszaigazolásokat pedig nemcsak gyermekként kéri, hanem felnőttként is szüksége lesz rájuk. A munkahelyén a felettesétől a magánéletben pedig a társától. Ezt a negatív ráhatást úgy tudjuk elkerülni leginkább, ha a dicséreteinkben nem azt hangsúlyozzuk, hogy mi vagyunk rá büszkék, hanem saját maga legyen büszke az elért eredményeire. „Légy büszke magadra. Igazán remek dolgot tettél. Fantasztikus, amit elértél.” Dicsérjük az erőfeszítést, a kemény munkát, a kitartást, amelynek elérése többet jelent, mint az eredmény.

4. Szabadság

A boldogság nagyban függ attól az érzéstől, hogy amit teszünk az fontos, és mások is értékelik. Ezeket az érzéseket már kisgyermekkorban elültethetjük gyermekeinkben, ha őket is bevonjuk a mindennapi teendőkbe. Ha szeret szervezni, engedjük meg neki, hogy válogassa ki az evőeszközöket. Ha gondoskodó típus, segítsen a terítésben, vagy ha van kistestvér, az ő gondozásában. Mindaddig, amíg érzi, ő is hozzájárul a családban végbemenő dolgokhoz, nő benne a bizalom érzése a szülők iránt, erősödik a kapcsolata a családdal, és eme két dolog a tartós boldogság két előfeltétele.

5. A hála érzésének gyakorlása

Végül a boldogság-kutatásában végzett vizsgálatok összekapcsolják a kiegyensúlyozott, boldog élet kialakulását a hála érzésével. Ezt az attitűdöt is már kora kisgyermekkorban ki tudjuk fejleszteni a gyermekeinkben saját példáinkon keresztül. Igyekezzünk naponta többször megköszönni másoknak, amiben segítettek nekünk, lássuk meg a szépséget és a jót mindenben, és legyünk hálásak érte. Számos kutatás igazolta, hogy azok az emberek, akik hálával viszonyulnak környezetükhöz, sokkal optimistábbak, boldogabbak és könnyebben elérik céljaikat.

„Így nevelj tehetséget!” konferencia

Sok más érdekesség is kiderül még a boldog és kiegyensúlyozott élet megalapozásáról, fejlesztéséről és fenntartásáról az OK vagyok! Konferencián, amelynek címe „Így nevelj tehetséget!”, s amely a 6-18 éves korosztály fejlesztéséről szól. A program a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat, fejlesztési szakembereket célozza, például azzal, hogyan lehet valóban okosan tudást átadni az okos eszközökkel, milyen tudást érdemes megszerezni a fiataloknak és egyáltalán, a versenyistállók világában, hogyan lehet boldog gyermeket nevelni?

A jövőről annyit biztosan tudunk, hogy a jelenleginél is fontosabbá válik a digitális tudás, az érzelmi intelligencia, a kreativitás, az együttműködési készség: ezek fejlesztéséhez praktikus tippekkel, jól használható módszerekkel készülnek az előadók.

A november 11-i program részletei ITT olvashatók


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.