Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyáron jobban ki vagyunk téve a nemi fertőzéseknek

Érdekességek2017. június 21.

Élete során legalább egyszer szinte mindenki elkap valamilyen szexuális úton terjedő betegséget, a nyári időszak pedig különösen kedvez a fertőzések terjedésének – mondja Dr. Tamási Béla, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján működő Országos STD Centrum klinikai orvosa.

A szakember szerint ilyenkor érezhetően többen keresik fel a nemi betegségekkel foglalkozó központokat. Fontos, hogy mielőbb orvoshoz kerüljünk, ugyanis a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegségek között több olyan is van, amely túlnyomórészt tünetmentes, ám hosszú távon meddőséget okozhat.

A 18 és 25 év közötti korosztály a leginkább veszélyeztetett, de óvszerrel a szexuális úton terjedő fertőzések többsége kivédhető – mondja Dr. Tamási Béla kiemelve, hogy a nemi úton terjedő kórokozók nagyon érzékenyek, a külvilágban gyorsan elpusztulnak, ezért ezeket a közhiedelemmel ellentétben nem lehet strandon, közös törölközőhasználattal vagy wc-n elkapni.

Nagy bajok előzhetőek meg a rendszeres szűréssel

A szakember szerint nyáron felszabadultabbak és kevésbé óvatosak az emberek, gyakoribbak az alkalmi kapcsolatok, ami érzékelhető a szexuális úton terjedő betegségekkel foglalkozó STD Centrumot felkeresők számának szezonális emelkedésében is. Dr. Tamási Béla szerint tünetek esetén, védekezés nélküli vagy rizikósnak gondolt együttlét után mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert az idejében felismert betegség hatékonyabban gyógyítható, mint a komplikációkkal járó esetek. Azt javasolja, hogy azok a szexuálisan aktív felnőttek, akik nem állandó párkapcsolatban élnek, legalább évente egyszer menjenek el szűrésre. A HIV és a szifilisz szűrése térítésmentes, a HPV és a Chlamydia vizsgálata azonban fizetős.


Tünetmentes, mégis fertőző

Azért is fontos a szűrés, mert a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzések közé tartozó Chlamydia és a gonorrhoeapéldául az esetek 50-70 százalékában tünetmentes, ám a baktériumot ilyenkor is tovább tudjuk adni – emeli ki Dr. Tamási Béla hozzátéve, hogy hosszabb távon mindkét betegség meddőséghez vezethet, hiszen hegesedéssel gyógyulnak, összenövések alakulhatnak ki. Ha mégis van tünet, akkor az a nők esetében főként a méhnyak vagy a kismedence gyulladását jelenti, a gonorrhoeánál ezen kívül az ízületek is begyulladhatnak, extrém ritkán pedig vérmérgezés is kialakulhat.

Férfiaknál a Chlamydia és a gonorrhoea is általában húgycsőgyulladást okoz, ami a húgycső váladékozásával, illetve fájdalmas vizeléssel jár, a gonorrhoea pedig váladékozást okoz. A fel nem ismert szifilisz hosszú évek alatt keringési és szívproblémákat, idegrendszeri károsodást is okozhat, korai stádiumban pedig jellegzetes bőrtünetekkel jár, így azzal nagyobb eséllyel jut orvoshoz a páciens, mint egy tünetmentes fertőzéssel – mondja Dr. Tamási Béla.

A rettegett HPV

A HPV-t, azaz a humán papilloma vírust is a leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozók között tartják számon: talpon, tenyéren közönséges szemölcsöt, nemi tájékon nemi szemölcsöt, úgynevezett kondilómát, súlyos esetben pedig akár méhnyakrákot is okozhat. Fürdőzés közben a vírus nem tud a méhnyakig feljutni, ehhez nemi aktus szükséges, és az úgynevezett magas rizikójú HPV-törzsekkel való fertőzés esetén általában hosszú évek során fejlődhet ki a méhnyakrák. Vakcinát is kifejlesztettek ellene, ami gyakorlatilag egy rák elleni védőoltásnak tekinthető – mondja Dr. Tamási Béla hangsúlyozva, hogy a rendszeres szűréssel idejében meg lehet előzni a nagyobb bajt. A szakember beszélt arról is, hogy a HPV a legújabb kutatások szerint szájüregi, illetve a végbélben kialakuló tumorok hátterében is állhat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.