Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Növényi támogatás az idegrendszernek

Érdekességek2017. november 08.

A nappali tevékenységet is befolyásoló alvászavar a lakosság 10-30%-át érinti. Kezelést akkor igényel, ha jelentős panaszokat okoz, és gátolja a mindennapi élettevékenységet, aktivitást. Az alvászavar lehet tünet és betegség is, amely mögött különféle okok húzódhatnak meg. Mind a premenstruációs szindróma, mind a menopauza járhat alvászavarokkal, azonban a pontos eredetét nem minden esetben lehet felderíteni.

Az enyhébb alvászavarok altató hatású szerek nélkül is kezelhetők, a lefekvés előtt rendszeresen végzett tevékenységek (pl. meleg fürdő) reflexszerűen megnyugváshoz vezethetnek. A nyugtató, altató, szorongásoldó szerek többsége – szintetikus és természetes eredetűek egyaránt – azonos módon fejtik ki hatásukat. A szorongásoldó, nyugtató hatású gyógynövények és a szintetikus nyugtató-altató szerek felhasználási terülte mégis némileg eltér egymástól.

Krónikus panaszok

A növényi szerektől nem várható olyan gyorsan kialakuló elalvást segítő hatás, mint a szintetikus gyógyszerektől, ezért a gyógynövényeket és a belőlük készült készítményeket elsősorban krónikus panaszok esetén célszerű alkalmazni.


Akut panasz

Akut esetben (pl. időzónaváltás-szindróma) célszerűbb a szintetikumok alkalmazása. 

Míg szintetikus gyógyszerek esetén választhatunk a gyorsan kialakuló hatású altatók és a tartós hatással rendelkező nyugtatók közül, addig a gyógynövények esetében a terápiás célnak megfelelő adagot kell alkalmazni: nyugtatóként kisebb mennyiségű növényi készítmény is elég lehet, míg alvászavar esetén nagyobb dózist célszerű alkalmazni. A modern gyógynövény-terápiában az alvászavar kezelésére alkalmazott legfontosabb gyógynövények közé tartozik a macskagyökér, a komló, a levendula, a citromfű, a kamilla és a golgotavirág.

Macskagyökér

A macskagyökér (Valeriana officinalis) már az ókor óta ismert nyugtató, altató hatású gyógynövény. Magyar nevét arról a tulajdonságáról kapta, hogy jellegzetes szaga vonzza a macskákat. Az ősszel vagy tavasszal begyűjtött gyökeret elzárt helyen kell szárítani.


A macskagyökér központi idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatását számos klinikai vizsgálat is igazolja. Sokáig úgy tartották, hogy a növény hatása nem azonnal, hanem csak 2-4 hét folyamatos szedést követően alakul ki. Újabb vizsgálatok alapján azonban akut esetekben is megalapozottan alkalmazható, hatása fél órán belül kialakul. Hosszú távon alkalmazva hatása összemérhető a szintetikus gyógyszerekével, ugyanakkor tartós használata sem okoz függőséget. Krónikus alvászavarban szenvedők számára jól tolerálható, biztonságos és hatékony megoldást jelent. Alkalmazása nem ajánlott 12 éves kor alatt, továbbá terhesség, illetve szoptatás idején.

Komló

A komló (Humulus lupulus) szárított termős virágzata és termése régóta ismert és használt söripari alapanyag. A középkori Európában számos betegség kezelésére alkalmazták, pl. párnákba töltve (komlópárna) az elalvás elősegítésére is használták. Nyugtató hatására a komlószedő nőknél figyeltek fel, akik a munka során túlzott fáradtságról számoltak be. A növény macskagyökérrel való kombinációban alkalmazva számos vizsgálatban javította az alvás minőségét, segítette az elalvást. A komló alkalmazása jelenleg a növény tradicionális használatán alapul.


A növény hatóanyagainak ösztrogénszerű hatása magyarázatot adhat arra a megfigyelésre, hogy a komlószedő nőknek gyakran felborult a menstruációs ciklusuk. A nyugtató céllal alkalmazott komlókivonat ösztrogénaktivitása azonban nagyon alacsony, mellékhatások szempontjából nincs jelentősége.

Illatos alvás

Az elalvást a lefekvés előtt rendszeresen végzett nyugtató, stresszoldó hatású tevékenységek is elősegítik, mint például koffeinmentes tea fogyasztása vagy egy meleg fürdő. Az alternatív terápiák közül az aromaterápia alkalmazása egyre népszerűbb, azonban a nyugtató, altató hatást alátámasztó tudományos bizonyítékok még nem teljes körűek. A számos illóolaj-tartalmú gyógynövény közül az elalvás elősegítésére legelterjedtebben a levendulát (Lavandula angustifolia) alkalmazzák. A levendula illóolajának komponensei inhaláció után vagy bőrön keresztüli alkalmazást követően 15 percen belül kimutatathatók voltak a vérből és az agyszövetből. A levendula a nyugtalanság és az álmatlanság kezelésén túl idegi eredetű gyomorpanaszok esetén is alkalmazható. A növényből készített tinktúra kedvező hatású lehet depresszió esetén is.

A 2014-ben az év gyógynövényének választott citromfű (Melissa officinalis) étvágyjavító, idegnyugtató hatásai közel ezer éve ismertek. Kellemes illata miatt nemcsak gyógynövényként, hanem illatszerek és likőrök alapanyagaként is felhasználják. Gyógyászati célra a növény levelét és a föld feletti hajtást alkalmazzák. A citromfű illóolaja és annak egyes komponensei görcsoldó hatásúak. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a növény vizes-alkoholos kivonata nyugtató hatással rendelkezik, továbbá javítja az Alzheimer-kórban szenvedő betegek állapotát. A korábbi népi gyógyászati megfigyeléseket újabb vizsgálatok támasztják alá. A mindennapi gyakorlatban célszerű a citromfüvet más altató-nyugtató hatású gyógynövénnyel kombinálva alkalmazni.

A kamilla (Matricaria recutita) a legismertebb és legelterjedtebben használt európai gyógynövények egyike. Bár nyugtató hatását nem támasztják alá humán klinikai vizsgálatok, enyhe alvászavarban segíthet a kamillatea fogyasztása. Fontos megjegyezni, hogy a kamilla ritkán allergiás reakciókat válthat ki.


A dísznövényként is igen elterjedt golgotavirág (Passiflora incarnata) kivonata más nyugtató hatású gyógynövényekkel kombinációban alkalmazható nyugtalanság kezelésére.
 

Napjainkban nyugtató-, altatószerek igen széles választéka érhető el; számos biztonságos és hatásos gyógynövény létezik, amelyek a szintetikus gyógyszerek alternatívájaként használhatók. A megfelelő terápiához ezek esetében is szükséges a pontos javallatok, kockázatok ismerete és mérlegelése.


Dr. Tóth Barbara
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.