Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Novemberi túlélő stratégiánk

Érdekességek2017. november 07.

Hetekkel túl vagyunk az őszi napéj-egyenlőség időpontján, sőt már óráink is téli időszámítás szerint ketyegnek. Ahogy a természetben, úgy életritmusunkban és szervezetünkben is egy új időszámítás kezdődött. A november sok szempontból az egyik legaktívabb hónap az éves körforgásban, és az egyik legnehezebb is. Aktív, mert itt az év végi hajrá, amikor még idén utoljára teljes erővel belevethetjük magunkat a munkába, hogy a december, az év vége valóban ünnepi hangulatúra sikeredhessen. És nehéz: hiszen ahogy telnek a napok, úgy fogy a fény, úgy jönnek a mind hidegebb fuvallatok és velük a betegségek, fertőzések, kellemetlen testi tünetek időszaka. 

Stressz nélkül könnyebb

A novemberi hajrá jócskán próbára teszi tűrőképességünket, hiszen a fokozott munkatempó, a hajtás, az év végi stressz mellé egyre zordabb természeti körülmények társulnak. A fokozódó terhelés, az év végi vállalások elvégzése, a határidők betartása, a befejezetlen folyamatok elvégzésének nyomása hatalmas terhet rónak ránk és nagy kihívás elé állítják még a leginkább felkészült és egészséges szervezetet is. A kevesebb alvás, több munka, több idegeskedés, töprengés mellé nincs napsütés, már nem igazán töltünk időt a természetben, és fogy a vitamindús táplálékok kínálata is. Nosza, több sem kell a korunkban egyre erősödő, mindinkább mutálódó vírusok hadának! Akkor lendülnek támadásba, amikor a legkevésbé várjuk őket, és persze a legkevesebb időnk jut betegeskedésre. Ha nem készítjük fel szervezetünket, hamarosan egy ördögi körben találhatjuk magunkat, ahol egyik betegségből a másikba esve nyűgösködjük át az év végi időszakot.


Rajtunk múlik

Találjunk rá saját túlélő stratégiánkra novemberben, hogy az év vége, akárcsak az év többi része jókedvben, örömökben, és az elvégzett munka elégedettségével tölthessen el bennünket még az ünnepek előtt!

A szövődmény mindig rosszabb

Újabbnál újabb és ellenállóbb kórokozók, fel nem ismert szövődmények, lábon kihordott influenzás, lázas betegségek nem ritkán vezetnek súlyosabb betegségekhez, mint arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, izomgyulladások, tartós ízületi fájdalmak, vérszegénység, krónikus fejfájás, fogínygyulladás, emésztési rendellenességek, medencegyulladás, nőgyógyászati panaszok. Különösen veszélyesek az efféle szövődmények az idősek, a gyermekek és a tipikusan túlterhelt menedzserek számára. Sokszor már nem is tudjuk felidézni, hogy egy komolyabb fájdalom, vagy tünet egy egyszerű, lábon kihordott megfázással kezdődött. Ha már megvan a baj, álljunk meg egy pillanatra, és ne habozzunk cselekedni egészségünk érdekében, hisz ez a legnagyobb tőkénk! A legjobb, ha meg tudjuk előzni a bajt, ha meg tudjuk állítani a szövődmények kialakulását. Ha erről már elkéstünk, azonosítsuk a baj okát, és szánjunk időt egészségünkre!

Novemberi túlélő stratégiánk

Először is lássunk tisztán! Ne vegyük komolytalanul a kisebbnek tűnő betegségeket sem ebben a zord, hideg évszakban. Már az első tünetek jelentkezésekor kérjük ki háziorvosunk tanácsát, és ha kezünkben akarjuk tartani egészségünk térképét, akkor irány egy alapos és átfogó laboratóriumi vizsgálat! Itt aztán fény derül mindenre, hiszen ami egészségünket illeti, még novemberben sem tapogatózhatunk sötétben! A kész leletekkel a kezünkben pedig azonnal belenézhetünk szervezetünk mélyebb folyamataiba. A labordiagnosztika a különféle testnedveink összetételét, illetve a bennük található kémiai és biológiai anyagok mennyiségét vizsgálja. A speciális technológiával és műszerekkel megvizsgált vér- vagy vizeletminta segít az orvosoknak a pontos és mielőbbi diagnózis felállításában. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.