Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem elég egészségtudatosak a magyar cukorbetegek

Érdekességek2017. február 26.

A Magyar Diabetes Társaság szerint a cukorbetegek száma másfél évtized alatt kb. 70 százalékkal nőtt, ami igen elgondolkodtató. A szakértők szerint ennek egyik fő oka az egészségtudatosság hiányában rejlik, mind az – egyelőre – egészségesek, mind a már diagnosztizált cukorbetegek részéről. Hogy miért fontos a személyre szabott életmódprogram a diabetes kezelésében, arról dr. Babai Lászlót, az Életmód Orvosi Központ és az Életmód EgészségPontok alapítóját kérdeztük.

Egyre több 2-es típusú cukorbeteg

A népbetegségnek számító 2-es típusú diabetes egyre több embert érint, melynek hátterében az egészségtelen étkezés, a mozgáshiány áll és az ezekből adódó túlsúly áll. A Magyar Diabetes Társaság szerint hogy pontosan hány cukorbeteg él Magyarországon, nem tudni, ugyanis sok a diagnosztizálatlan beteg, mivel az állapot a legtöbb esetben tünetmentes. Így sokszor csak véletlenül derül fény a megemelkedett vércukor értékekre (pl. kórházi tartózkodás során, jogosítvány meghosszabbításakor). Bár a legfontosabb mozzanat a prevenció lenne, ám a legtöbben csak akkor kezdik komolyan venni a megfelelő életmód követését, amikor már bekövetkezett a probléma.

Azonban jó hír, hogy az életmód orvoslás a kialakult cukorbetegségben hatékony és elsődleges része a kezelésnek.


A betegek jelentős része nem optimálisan tartja be a diétát

A cukorbetegség terápiájának fontos részét képezi a személyre szabott diéta és mozgásprogram. Azonban a betegek jelentős része bár tart diétát, ám nem az optimálisat. Ennek oka, hogy sokan csupán az orvos/háziorvos nyújtotta étkezési tervet követik – vagy rosszabb esetben az interneten keringő tanácsokra támaszkodva építik fel maguknak a diétát-, pedig ekkor elengedhetetlen egy magasan képzett dietetikussal való konzultáció. Hiszen neki van a legnagyobb rálátása és szakmai tapasztalata a cukorbetegek étrendi kezelésében, ráadásul ő személyre szabott diétát javasol a paciensek, nem pedig egy sablont nyújt át neki.

Az egyéni paraméterek ismerete elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás összeállításában, hiszen nagyon nem mindegy ki hány kilogramm, a testsúlyának mekkora része adódik izomból, mekkora zsírból, kinek milyen a napi aktivitása. Éppen ezért a diabetesben szenvedők diétás ellátása komplex megközelítést kíván. Így a valós eredmények eléréséhez az élvezetes, finom, és mellette vércukorszintet csökkentő étrend összeállításához dietetikus szakember szükséges - magyarázza dr. Babai László, az Életmód Orvosi Központ alapítója.

A mozgás nem luxus, hanem gyógymód

A cukorbetegek sokszor sajnos a gyógyszerek beszedése és a diéta mellett nem fordítanak elegendő időt és energiát a rendszeres testmozgásra. Pedig kutatások kimutatták, hogy nyolc hetes rendszeres mozgás a HbA1c értéket 0,66%-kal képes csökkenteni 2-es es típusú cukorbetegeknél még akkor is, ha a BMI közben változatlan marad. Bár sokat segít, ha a beteg eljár futni vagy kerékpározni, ám a maximális javulás kulcsa – akárcsak a diéta esetében- a személyre szabott edzéstervben rejlik.  Ebben azonban óriási szerepe van a cukorbetegségben jártas személyi edzőnek, aki még mielőtt bármilyen mozgásprogramot javasolna, állapotfelmérést végez és átnézi a páciens leleteit, gyógyszereit, konzultál az életmód orvossal. Csakis ezek után állít össze edzéstervet, hiszen ezáltal lehet biztonságosan minél jobb eredményeket elérni.
 

Így hat a mozgás az inzulin és a vércukor szintre
•    izommozgás során, az izomszövet összehúzódáskor aktívvá válik az izom inzulint nem igénylő cukorfelvételi mechanizmusa
•    az izomszövet fokozott cukorfelvétele izommozgást követően is megmarad - akár 48 órán keresztül is (ezzel a mozgás inzulint "helyettesít")
•    a rendszeres izommozgás javítja az izom inzulin érzékenységét azáltal, hogy emeli a cukoranyagcserében, inzulinválaszban részt vevő egyes fehérjék termelésének szintjét, illetve a megtermelt fehérjék aktivitását

Biztonság a cukorbetegség kezelésében

A cukorbetegség kezelésénél - legyen az diéta, mozgás, gyógyszer - a fő feladat, hogy a vércukorszintet minden pillanatban az optimális tartományban tartsuk. Egészséges szervezetben ezt az inzulin, a glukagon és számos más hormonális szabályozó rendszer biztosítja. Cukorbetegségben - miután a természetes szabályozó rendszerek működése károsodott - az említett külső behatásokkal segítjük a vércukorszint szabályozását, mely segítség folyamán meg kell előznünk a vércukorszint leesését ugyanúgy, mint a túlzott emelkedését- mondja dr. Babai László. Mind a két eset súlyos, akár eszméletvesztési állapotot eredményezhet, ami kiemelten aláhúzza azt a tényt, hogy a kezelés mindig szakember - diabetológus, háziorvos, életmód orvos, mozgásterapeuta, dietetikus - irányítása és ellenőrzése mellett történjen.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.