Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mutasd a rajzod!

Érdekességek2017. október 28.

A rajz az életed, a lelked tükre. Megmutatja a problémák gyökerét és többet is ennél, a jelen helyzetben ható tendenciákat. A változtatás lehetőségét és irányát.  

A ház-nap-fa- kígyó-kerítés-út teszt megrajzolását kértem kliensemtől, nevezzük őt Évának. 

Válás utáni állapotot látunk. Éva már elköltözött, a személyisége rendezett és stabil - ez a ház. Nincs viszont kémény, ami azt jelzi, nincs módszere a feszültség levezetésére. Ez azt a veszélyt hordja magában, hogy ha a veszteség miatti dühünket visszafojtjuk, az robbanhat. Vagy fizikai betegséget okozhat. Ráadásul a környezetünk tükrözi azt,  amit önmagunkból elutasítunk, megtagadunk, jelen esetben a düh megélését és elengedését. Ezért Éva kislányának dührohamai jelzik, ezzel Éva elakadt. 
 
A nap, mint az optimizmus, a férfi erő szimbóluma a rajzon hangsúlyos fekete  gyűrűt kapott. A veszteség áthatja a mindennapokat, depresszív. 
 
A kígyó, aki a férfit szimbolizálja, kívül van az én-határokon , ezt a kerítés mutatja meg. Útja lefelé vezet, ahogy Éva útja is, az út a domb mögött eltűnik a semmiben. Ez azt az állapotot jelzi, hogy a gyászból fakadó szomorúság miatt a kiteljesedő, boldog jövőbe vetett hit elveszett. Átmenetileg. Azt éljük meg, az adott pillanatban, a helyzetünk romlik. Jó hír, hogy ez az állapot megváltozik a párkapcsolati gyász feldolgozásával.

A fa, mint a lelki erő, lelki fejlődés és az elengedés szimbóluma, szintén sötét tónust kapott a rajzon.
 
Mi az ami segít a párkapcsolati gyász feldolgozásában?
 
Ha a napunk negatív, az értékesség érzésünk csúnya sebet kapott. Ezt az arany színű fény gyógyítja. Azt az elveszett hitet keressük és találjuk meg, ennél kaphatok jobbat, ennél jobbat érdemlek. Visszaállítja a saját értékességünk érzését.
 
Kiemelten fontosnak tartom az Arany Fény meditációt akkor, ha a veszteség miatti fájdalom lekerül a fizikai test síkjára és ott a szolár csakrát és a hozzá kapcsolódó szervünket, a gyomrunkat betegíti meg. Evés problémák sora jelzi ezt. Ha nem tudsz a bánat miatt enni, az Életre mondasz nemet.
 
A negatív, sötét fa a szeretet-hiányt jelzi. Gyógyító színe a smaragdzöld, a feltétel nélküli szeretet színe. Visszaadja azt az érzést, úgy ahogy vagyok, tartok ahol tartok, szerethető vagyok.
 
A veszteségeink feldolgozásának négy szakasza van.
 
Első a tagadás. Itt agyból azt magyarázzuk magunknak és a világnak, nem ért bennünket igazi, lelki veszteség. Hiszen jól döntöttünk. Magunkért, a jövőnkért. Annak ellenére, hogy a döntés helyes, az érzéseink eltagadása, elfojtása viszont depressziót és instabilitást okoz. Aztán vagy elutasítjuk a következő kapcsolatot - kígyó az csak legyen kint, a kerítésen kívül - vagy tovább viszzük a problémákat, terhelve ezzel az új kapcsolatot.
 
Második szakasz a düh. Használjuk a kéményünket! Fontos, hogy a düh kiadása olyan formában történjen, hogy másokat és magunkat ne romboljuk vele. Pusztító ereje van, ha kontroll nélkül kiárad és ha elfojtjuk, akkor belülről emészt fel. Ki kell tehát adnunk, kiabálással, fizikai mozgással, fény belélegzésével és a düh kifújásával. Ha oldottuk a másik iránti dühünket, akkor jön egy jóval nehezebb feladat. Oldanunk kell és érdemes azt a haragot, amit önmagunk iránt érzünk. Törölni a mi lett volna ha agyrém gondolatokat. Szeretni, megérteni és elfogadni magunkat.
 
Az út ehhez a harmadik szakaszon keresztül vezet, ez pedig a szomorúság, bánat, a veszteség miatti fájdalom átélése és elengedése.
 
Maga a folyamat időigényes. A terápiás segítség és a gyógyító meditáció jelentős segítséget adhat ebben. 
 
A negyedik szakaszban elkezdenek a helyükre kerülni a dolgok. Felbukkannak újra a szép, közös emlékek a sóvárgás és veszteség érzése nélkül. Teljesen akkor van a helyén, ha őszintén ki tudjuk ezeket a gyógyító mondatokat mondani: Ennyit tudtál adni, köszönöm. Ez a tapszatalat tett azzá, aki vagyok.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.