Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit kell tudni a végbélkúpokról?

Érdekességek2017. május 27.

Bár kúp láttán a gyerekek nagy része sírva fakad vagy menekülőre fogja a dolgot, szülőként tudni kell, hogy a végbélkúpok alkalmazása nem az ördögtől való: a kúpok sok esetben előnyösebbek a tablettáknál, cseppeknél vagy egyéb, szájon át bevett gyógyszereknél.

Az újszülötteknél, csecsemőknél, kisgyermekeknél az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszerforma a végbélkúp. Majdnem minden anyuka találkozott már noraminofenazonos vagy paracetamolos láz- és fájdalomcsillapító hatású végbélkúpokkal, és néhány szülő egy hosszabb autós utazás előtt dimenhidrinát tartalmú kúpot ad a gyermekének, hogy ne hányjon útközben. A tablettát, kapszulát lenyelni nem tudó vagy nem akaró csecsemők, kisgyermekek asztmás rohamát is általában teofillines kúpokkal kezelik.

“Supp” = kúp

A kúp latin megfelelője a „suppositorium”, rövidítve „supp.”; gyakran ez az idegenül hangzó szó szerepel a gyermekorvos által írt vényeken, illetve a kúpok csomagolásán.
Amennyiben nem állnak rendelkezésre előrecsomagolt, gyári kúpok, az orvos által rendelt, személyre szabott összetételű kúpokat a gyógyszerész készíti el a gyógyszertárban. A felnőttek és a gyermekek számára készült kúpok nemcsak hatóanyag-tartalmukban, de méretükben is különböznek egymástól: a csecsemő- és gyermekkúpok össztömege általában 1-2 gramm, míg a felnőtteké 2-3 gramm.


Mire kell ügyelni a kúpok alkalmazása során?

1. A kúpok, összetételüktől függően, megolvadást vagy feloldódást követően fejtik ki hatásukat. A zsíros jellegű vivőanyaggal (pl. Adeps solidus) készült kúpok hatásának a kulcsa az, hogy azok a szervezet kb. 37 °C-os hőmérsékletén rövid idő alatt megolvadnak, elfolyósodnak, és a hatóanyag-tartalmukat szabadon bocsájtják. Sajnos, hasonló folyamat zajlik le a kúpokkal idő előtt, csomagolt formában is, ha azokat túlságosan magas hőmérsékleten tárolják.

A csomagolásában megolvadt, elfolyt, majd utána esetlegesen ismét visszadermedt kúpot nem szabad alkalmazni!

Ügyelni kell a kúpok gyógyszertárból való hazaszállítása során arra, hogy nyáron a nagy melegben ne folyósodjanak el! Célszerű lehet hűtőtáskával felkészülni a hazaszállításukra. (Ugyanez vonatkozik az utazások alkalmával a trópusi éghajlatra szállított kúpokra is.)

2. A felhasználásig előírásszerűen kell tárolni a kúpokat. Ez általában hűtőszekrényben (nem fagyasztóban) való tárolást jelent, bár vannak kúpok, amiket elegendő szobahőmérsékleten tartani. Minden esetben a csomagoláson, betegtájékoztatóban írtak alapján kell eljárni.

3.  A gyermekek számára nem elérhető helyen történő tárolásra figyelni kell.

4. Felhasználás előtt a kúpokat a műanyag csomagolásból vagy a gyógyszertárban ráhelyezett alufóliaszerű (ún. kasírozott alufólia) csomagolásból óvatosan kell kivenni. A túl sok ideig tartó kézben történő fogdosás olyan mértékű kúp-megpuhuláshoz vezethet, ami szinte lehetetlenné teszi a kúp beadását.

5. Ha a kúpok felezésére van szükség, akkor azt az egyenletes adagolás érdekében hosszában célszerű megtenni. A kúpok keresztben való elvágása szakmailag nem helyes. A kúpok hatóanyagtartalma a gyártási folyamat során – kismértékben ugyan -, de ülepedhet, így a „ceruzaszerűen kihegyezett” végükben a hatóanyag bizonyos esetekben koncentráltabban van jelen, mint a másik kúp-félben. A hatóanyag-eloszlás nem egyenletes volta által jelentett adagolási hiba a hosszában való kettévágással kiküszöbölhető. Bár tény, hogy ebben az esetben nehezebb a kúp felhelyezése.

5. A kúpok könnyebb végbélbe helyezését segítheti, ha azokat közvetlenül az alkalmazás előtt egy pillanatra meleg vízbe mártják.

6. A felhelyezést megelőző vazelinnel, babaolajjal, popsikenőccsel vagy testápolókkal való bekenés gyakorlata nem helyes, kerülendő. A kúp külső felületére felvitt zsíros, krémes, szappanos jellegű anyagok egyrészt irritálhatják a végbél nyálkahártyáját, másrészt a zsíros máz a kúpból történő hatóanyag felszabadulás módját, ütemét is képes kedvezőtlenül befolyásolni.

7. A kúp behelyezése után a csecsemő vagy kisgyermek farpofáit célszerű néhány másodpercre kézzel enyhén összeszorítani, hogy a kúp a kívánt helyen maradjon.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.