Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor kezdjük a gyermek idegen nyelvi fejlesztését? (2.rész)

Érdekességek2018. május 20.

A korai nyelvoktatással kapcsolatban sok az érv pró és kontra oldalon egyaránt, hiszen nyelvtanárok, pszichológusok, logopédusok és gyógypedagógusok között is megosztó a téma, hogy mikor érdemes elkezdeni a „nyelvtanulást”.

Egy azonban biztos, előbb-utóbb mindenkinek szüksége van az idegen nyelv ismeretére, hiszen nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diplomához, a munkavállaláshoz vagy akár csak egy külföldi utazás során. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen formában, hogyan jutunk a nyelvtudás birtokába.

A korai nyelvi fejlesztés legfontosabb célja, hogy pozitív attitűdöt alakíts ki, és a gyermek megszeresse a nyelvet. Ne akard direkt tanítani a gyermeket, nem akadémiai nyelvtudás a cél, csupán megismerni együtt az angol mondókákat, a dalokat és a kultúrát. Ha a szülő a nyelv szeretetét tudja átadni a gyermekének, ezzel adja a legbiztosabb alapot, aminek segítségével később gátlások nélkül beszélheti majd a nyelveket.


Néhány tény, amely a leggyakoribb ütközőpont

  1. A gyermek számára nem megterhelő, hanem a meglevő kíváncsiságát kielégítő szórakozás, ha idegen nyelven is beszélnek hozzá, énekelnek neki
    A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Míg a 10 év alatti gyerekek az idegen nyelvet/nyelveket az anyanyelvükhöz hasonló módon elsajátítják (nyelvelsajátítás), addig a 10 év felettiek a nyelvet valóban tanulják (nyelvtanulás).
    A nyelvelsajátítás észrevétlen folyamat, amikor a nyelvet a gyermek „felszedi”, és anélkül tanulja meg, hogy bármilyen összefüggést vagy nyelvtani magyarázatot kellene hozzá fűzni. A második nyelv elsajátítása is egy ugyanilyen folyamat, így a gyermek számára egyáltalán nem megterhelő. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az anyanyelvéhez hasonló módon add át az idegen nyelvet is a gyermeknek, mondókákon, dalokon keresztül, játékosan, élményteli tevékenységek között.
  2. Nem fog később elkezdeni beszélni a gyermek, nem okoz megkésett beszédfejlődést, sem diszlexiát
    Nem minden gyermek egyforma, vannak akik már 6-8 hónaposan kimondják első szavaikat, míg vannak, akik csak később kezdenek beszélni. Ennek azonban nincs köze ahhoz, hogy egy második nyelvet is hall a kicsi. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy a diszlexia és a tanulási zavarok összefüggésben állnának a korai nyelvtanulással, már csak azért sem, mert nem ugyanazt az agyi területet érintik.
    A késői beszédfejlődés és a diszlexia, valamint a tanulási zavarok hátterében a genetikai tényezőkön kívül általában a mozgásfejlődés hiánya áll, ezért ezeknél a gyerekeknél a fejlesztés visszanyúlik kisgyermekkorba, amikor újra „tanulnak” hintázni, kúszni, mászni stb. A játékos angolozás közben a gyermek mozgásigényét is ki lehet elégíteni a lovagoltatókon, hintáztatókon, lóbálókon keresztül, amikor énekelsz, mondókázol neki egy idegen nyelven is.
  3. Az idegen nyelv nem veszi el az időt a játéktól, mert az maga a játék
    A korai idegen nyelvi fejlesztés mindig valamilyen tevékenység közben történik. A gyermekek fő tevékenysége a játék, így az idegen nyelven való énekekkel, mondókákkal, játékokkal csak extra lehetőséget kínálsz gyermekednek a játékra, mókára, kacagásra, közös időtöltésre, szórakozásra.
    A kicsi játék közben, észrevétlenül sajátítja el a nyelvet.
  4. Az idegen nyelv elsajátítása történhet az anyanyelvvel párhuzamosan
    Nem kell megvárni, amíg a gyermek az anyanyelvét megtanulta, az idegen nyelv az anyanyelv elsajátításával együtt is bevezethető a kicsi életébe. Az ember agyában végtelen hely áll rendelkezésre a nyelvek számára, egy egészséges ember agya nem csak egy nyelv tárolására alkalmas. „Az egyik nyelvből megtanult szavak nem szorítják ki a másik nyelv szavait. Sőt, aki megtanul egy második nyelvet, szebben, helyesebben beszéli anyanyelvét, hiszen általános nyelvi és gondolkodási készségei fejlettebbek, mint azoké, akik csupán egy nyelvet ismernek” – írja dr. Kovács Judit kétnyelvűségi szakértő. (Forrás – Dr. Kovács Judit: Az óvodáskori nyelvtanulás mint jelenség)
  5. Nem fogja összekeverni a nyelveket
    Kezdetben előfordulhat, hogy a gyermek összekeveri a nyelveket, de ez ideiglenes állapot. Ennek az az oka, hogy a kicsi szókincse nem egyformán fejlődik a két (vagy több) nyelven, így először az egyik nyelvből való hiányosságait a másikból pótolja. Egy idő után a gyermek ezt kinövi, nincs olyan felnőtt, aki „úgy maradt volna”, hogy keveri a nyelveket.

A korai nyelvoktatásnál egy nagyon fontos szempontra kell odafigyelni, hogy a fenti kijelentések megállják a helyüket. Ez pedig a játékosság, ami a nyelvátadást-nyelvelsajátítást körülveszi. Fontos, hogy lazán, az anyanyelvhez hasonló módon add át az idegen nyelvet a gyermeknek, tanítványoknak, közben érezzék magukat jól, és legyen ez a nyelvátadós idő felszabadult, örömteli és szórakoztató mindkét fél számára! A legfontosabb cél nem a tudományos nyelvtani formák megtanítása, hanem egy pozitív attitűd kialakítása a nyelvvel szemben, a nyelv megszerettetése, hogy a gyermek számára biztos alapok keletkezzenek, amelyre később építeni lehet, így bátran beszélhet majd idegen nyelven, gátlások nélkül!

Fürész-Mayernik Melinda
www.angolkalauz.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?

Miért fontos a szemorvosi vizsgálat?

2025. december 07.

Elég-e a szemüveg a jó látáshoz? Miért kellene tünetmentesen is szemészeti vizsgálaton részt vennünk, ha a családban volt már zöldhályog? Mit jelent e tekintetben az egészségtudatosság? Professzor Dr. Holló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája a szem egészségéről, a leggyakoribb szembetegségekről, a korai felismerés és kezelés jelentőségéről beszélt.

Az egészséges, „jó” látás messze nem csak a szemüveggel korrigált látásélességet jelent, ugyanis a szem egy szerv, aminek szervi betegségei lehetnek. Ezért csupán optikai megközelítéssel a betegségek egyáltalán nem menedzselhetők. Amennyiben valaki szemészeti betegség eredetű, még viszonylag enyhe problémáit szemüvegek felíratásával próbálja orvosolni, ahelyett, hogy szemészorvosi vizsgálattal kezdené az ellátást, akkor kifuthat az időből és akár végleges károsodást szenvedhet. Tehát első az orvosi vizsgálat és csak utána következhet az optika.

4 jótanács a mikulásvirág gondozásához

2025. december 06.

A legfontosabb tennivalók, hogy növényünk ugyanolyan dús és zöld maradjon, mint ahogy az üzletben megvásároltuk.  

Vaskos, zöld lombozat, erős, színes fellevelek, bimbós virágok és finoman elágazó gyökerek: megfelelő körülmények között tartva ilyen a mikulásvirág. Ragyogó szépségét az ünnepek utáni időszakra is megőrizhetjük, egészen Újévig. A lankadó, sárguló vagy lehulló levelek annak a jelei, hogy valami nincs rendben a növény ápolása körül - olykor már a vásárlás előtt -, ám a tünetekből minden esetben kiolvashatjuk, hogy mi állhat azok hátterében.

1. Sárguló és lehulló levelek: hideg vagy pangóvíz

Ha a mikulásvirág zöld lombja sárgára színeződik mielőtt lehullik, biztos jele annak, hogy a növény gyökérrendszere károsodott. Ennek a pangóvíz vagy a hideg a leggyakoribb oka. Ez a kedvelt, télen virágzó dísznövény nem tűri a 15 oC alatti hőmérséklet és ugyanígy a pangóvizet sem. Éppen ezért jól csomagoljuk be a növényt, amikor hazavisszük a virágüzletből, és a lehető leghamarabb érjünk vele haza. Otthon helyezzük 15 és 22 fok közötti hőmérsékletű helyiségbe, és minden második nap gondosan öntözzük meg kézmeleg vízzel.

Vigyázat! A cserépalátétben vagy a kaspó aljában soha ne álljon víz, mert a mikulásvirág azt nem szereti.

2. Előzmények nélkül lehulló levelek: kiszáradás, túlzott napfény vagy fűtés

Ha a mikulásvirág már zölden elhullatja alsó leveleit arra utalhat, hogy a növény kiszáradt, vagy erős napfénynek, esetleg a fűtőtest melegének, illetve száraz levegőnek lett kitéve. A mikulásvirág számára ezért olyan helyet válasszunk, ahol elkerülhetők ezek a hatások. Bár a növény nem szereti az erős közvetlen napsugárzást, a helyiség legyen világos.

Bármi is álljon a háttérben, ha a levelek hullani kezdenek, már túl késő ahhoz, hogy a folyamatot visszafordítsuk. Az elveszített levelek helyére ugyanis nem nőnek újak. Ha a növény felkopaszodott, nincs más hátra, mint beszerezni egy új mikulásvirágot.