Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor kezdjük a gyermek idegen nyelvi fejlesztését? (1.rész)

Érdekességek2018. május 19.

A korai nyelvoktatással kapcsolatban sok az érv pró és kontra oldalon egyaránt, hiszen nyelvtanárok, pszichológusok, logopédusok és gyógypedagógusok között is megosztó a téma, hogy mikor érdemes elkezdeni a „nyelvtanulást”.

Egy azonban biztos, előbb-utóbb mindenkinek szüksége van az idegen nyelv ismeretére, hiszen nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diplomához, a munkavállaláshoz vagy akár csak egy külföldi utazás során. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen formában, hogyan jutunk a nyelvtudás birtokába. 

Mivel minden gyermek különböző, nem egyforma a fejlődési ütemük, az érdeklődési körük, a teherbíró képességük, ezért több szempontot is érdemes figyelembe venni, amikor a gyermek idegen nyelvi fejlesztése mellett döntünk. Lényeges ugyanis az is, hogy milyen körülmények között, milyen módszerekkel és ki adja át az idegen nyelvet gyermekünknek.

Hitek és tévhitek

Rengeteg a tévhit és a mendemonda, ami a korai nyelvoktatás körül kering, miszerint ez káros, a gyermek számára megterhelő dolog, ami késlelteti a beszédfejlődést, nem fog tudni az anyanyelvén sem beszélni, inkább a játékkal foglalkozzon, és ehhez hasonló kijelentések.

Abban az esetben elfogadott a gyermekek nyelvi fejlesztésének kérdése, ha a szülőknek nem ugyanaz az anyanyelvük, vagy külföldön élnek, és így kerül a gyermek kapcsolatba több nyelvvel is. Ilyenkor természetes kétnyelvű környezetről beszélhetünk. Amikor mindegyik szülő a saját anyanyelvét használja a gyermekkel való kommunikációban, például angol édesapa angolul, magyar édesanya magyarul beszél a gyermekekhez, egymás között pedig egy előre megbeszélt nyelvet használnak. Mindenki következetesen használja a saját anyanyelvét.


Ha esetleg külföldön élnek, akkor pedig az adott ország nyelve lesz a domináns, azt hallja többet a kicsi, így otthon érdemes a saját anyanyelv erősítésének elvét követni. Pl. Angliába költöző magyar család esetében otthon a magyar nyelvet használni.

Abban az esetben, amikor Magyarországon magyar anyanyelvű szülőként szeretnénk gyermekünk idegen nyelvi fejlődését támogatni egy-egy csoportos foglalkozással vagy az otthoni játékos nyelvátadással, mondókákkal, dalokkal, a legtöbb esetben ellenérzéseket váltunk ki azokban az emberekben, akik ezzel nem értenek egyet. Az említett téves feltételezések azokat a szülőket is eltántoríthatják, akik egyébként szeretnék, hogy a gyermekük minél korábban megismerkedjen az idegen nyelvvel. Ezért is szükséges a téma körüljárása és a korai nyelvoktatás valódi céljának meghatározása. A fentiekben említett eset fordított változatával találkozhatunk itthon, vagyis amikor a kevésbé domináns nyelvet (pl. angol) szeretnénk otthon vagy egy-egy gyerekfoglalkozáson erősíteni a gyermekünkben.

Nyelvelsajátítás vagy nyelvtanulás?

A szakemberek a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók nyelvi fejlesztését külön terminussal jelölik, így az előbbit nyelvelsajátításnak, az utóbbit nyelvtanulásnak hívjuk. Ezért nem szerencsés a nyelvoktatás, -tanítás, -tanulás szavak használata, amikor kisgyermekekről beszélünk. Ezek a szavak ugyanis egyet jelentenek a legtöbb ember fejében azzal a képpel, hogy a kicsik egy helyben ülve, magolva, kényszer alatt, könyvből és füzetből, iskolaszagúan ismerik meg a nyelvet. Pedig ez közel sincs így.

A babák és a kisgyerekek az idegen nyelvet ugyanúgy „tanulják”, mint ahogyan az anyanyelvüket is: természetesen, észrevétlenül, mondókákon, dalokon és ölbeli játékokon, tevékenységeken keresztül. A gyermek a szülői minta alapján kezdi használni a nyelvet, először csak megfigyel, később utánoz, és végül önállóan is képes mondatokat alkotni. Ezt a folyamatot hívják a szakemberek nyelvelsajátításnak, ami egy spontán folyamat. A kicsik nem keresnek összefüggéseket, azáltal, hogy sokat hallják a nyelvet, „felszedik” azt, és automatikusan használják arra, hogy megértessék magukat.

Ezzel szemben a 10 év feletti tanulók a nyelvet már „magolják”. Akaratlanul is összefüggéseket keresnek, fordítanak, elemzik a nyelvtani szabályokat, az iskolában szófajokat és mondatrészeket kell felismerniük és mondatokat összerakniuk. Gyakran gátlásosak, amikor meg kell szólalni, inkább nem mondanak semmit, nehogy véletlenül rosszul fejezzék ki magukat az idegen nyelven.

Az életkor szerepe

Arturo Hernandez, a Houstoni Egyetem pszichológiaprofesszora a The Bilingual Brain című kötetében a kétnyelvűség hatásaival foglalkozik. Véleménye szerint a 2-4 éves életkor az úgynevezett kritikus periódus a nyelv elsajátításában, ami azt jelenti, hogy bizonyos eseményeknek a siker érdekében ebben az életkorban be kell következniük. Ennek oka, hogy az agyféltekék rugalmasságának fejlődése ekkor a leggyorsabb, majd egyre lassul, és végül a pubertáskor végére lezárul.

Penfield és Roberts (1959) kanadai orvosok kutatásaiból kiderül, hogy a pubertás kezdetére a beszédfunkcióért és nyelvfeldolgozásért felelős domináns agyi területek rugalmassága elnyeri végleges állapotát, befejeződik az agyféltekék funkcionális specializációjának nevezett folyamat (lateralizáció).
A kutatás alapján, ha a gyermek nem jut elég nyelvi ingerhez, akkor később nem tud nyelvet megtanulni. Bár a kritikus periódus elméletében nem minden kutató hisz, a hipotézist több vadon felnövő gyermek története is igazolja.

Érdekes kutatási eredmény, hogy az „elveszettnek hitt nyelvek” az agyban elraktározódnak, így ha a gyermekkorban hallott nyelvet sokáig nem halljuk, nem használjuk, később sokkal könnyebben előhívható, hiszen a tudatalattink megőrzi. Ezért is lehetséges, hogy azok a gyerekek, akik több nyelvet hallottak gyerekként, könnyebben tanulnak nyelveket felnőttként.

A kutatók szerint az életkornak a természetes nyelvelsajátítás során van jelentősége. Az iskolában sikeresebbek azok a tanulók, akik korán kezdtek ismerkedni egy második nyelvvel. Ami mindenképpen pozitív hozadék, hogy ezek a tanulók nem kötelező tantárgyként tekintenek az idegen nyelvre az iskolában, hanem a kommunikáció eszközeként.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?

Miért fontos a szemorvosi vizsgálat?

2025. december 07.

Elég-e a szemüveg a jó látáshoz? Miért kellene tünetmentesen is szemészeti vizsgálaton részt vennünk, ha a családban volt már zöldhályog? Mit jelent e tekintetben az egészségtudatosság? Professzor Dr. Holló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája a szem egészségéről, a leggyakoribb szembetegségekről, a korai felismerés és kezelés jelentőségéről beszélt.

Az egészséges, „jó” látás messze nem csak a szemüveggel korrigált látásélességet jelent, ugyanis a szem egy szerv, aminek szervi betegségei lehetnek. Ezért csupán optikai megközelítéssel a betegségek egyáltalán nem menedzselhetők. Amennyiben valaki szemészeti betegség eredetű, még viszonylag enyhe problémáit szemüvegek felíratásával próbálja orvosolni, ahelyett, hogy szemészorvosi vizsgálattal kezdené az ellátást, akkor kifuthat az időből és akár végleges károsodást szenvedhet. Tehát első az orvosi vizsgálat és csak utána következhet az optika.

4 jótanács a mikulásvirág gondozásához

2025. december 06.

A legfontosabb tennivalók, hogy növényünk ugyanolyan dús és zöld maradjon, mint ahogy az üzletben megvásároltuk.  

Vaskos, zöld lombozat, erős, színes fellevelek, bimbós virágok és finoman elágazó gyökerek: megfelelő körülmények között tartva ilyen a mikulásvirág. Ragyogó szépségét az ünnepek utáni időszakra is megőrizhetjük, egészen Újévig. A lankadó, sárguló vagy lehulló levelek annak a jelei, hogy valami nincs rendben a növény ápolása körül - olykor már a vásárlás előtt -, ám a tünetekből minden esetben kiolvashatjuk, hogy mi állhat azok hátterében.

1. Sárguló és lehulló levelek: hideg vagy pangóvíz

Ha a mikulásvirág zöld lombja sárgára színeződik mielőtt lehullik, biztos jele annak, hogy a növény gyökérrendszere károsodott. Ennek a pangóvíz vagy a hideg a leggyakoribb oka. Ez a kedvelt, télen virágzó dísznövény nem tűri a 15 oC alatti hőmérséklet és ugyanígy a pangóvizet sem. Éppen ezért jól csomagoljuk be a növényt, amikor hazavisszük a virágüzletből, és a lehető leghamarabb érjünk vele haza. Otthon helyezzük 15 és 22 fok közötti hőmérsékletű helyiségbe, és minden második nap gondosan öntözzük meg kézmeleg vízzel.

Vigyázat! A cserépalátétben vagy a kaspó aljában soha ne álljon víz, mert a mikulásvirág azt nem szereti.

2. Előzmények nélkül lehulló levelek: kiszáradás, túlzott napfény vagy fűtés

Ha a mikulásvirág már zölden elhullatja alsó leveleit arra utalhat, hogy a növény kiszáradt, vagy erős napfénynek, esetleg a fűtőtest melegének, illetve száraz levegőnek lett kitéve. A mikulásvirág számára ezért olyan helyet válasszunk, ahol elkerülhetők ezek a hatások. Bár a növény nem szereti az erős közvetlen napsugárzást, a helyiség legyen világos.

Bármi is álljon a háttérben, ha a levelek hullani kezdenek, már túl késő ahhoz, hogy a folyamatot visszafordítsuk. Az elveszített levelek helyére ugyanis nem nőnek újak. Ha a növény felkopaszodott, nincs más hátra, mint beszerezni egy új mikulásvirágot.