Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor érdemes endokrinológust felkeresni?

Érdekességek2017. április 13.

Az endokrinológiai, azaz a hormonrendszerrel kapcsolatos problémák rengeteg panaszt okozhatnak, melyek az esetek többségében igen hétköznapiak. Éppen ezért sokan pl. túlsúly, a hajhullás vagy a csökkent hidegtűrés hátterében nem sejtenek betegséget, pedig ha huzamosabb ideig fennáll bizonyos probléma, az gyakran hormonzavart jelez. Hogy milyen tünetek esetén érdemes endokrinológust felkeresni, azt dr. Bérczy Judittól, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosától tudtuk meg.

Testsúllyal kapcsolatos problémák normál étkezés mellett

A hormonrendszer zavarai szinte mindig hatással vannak valamilyen szinten a testsúlyra. Ezért figyelhető meg bizonyos betegségek esetén az, hogy normál, egészséges étkezés mellett az illető vagy túlsúllyal küzd, vagy pedig veszít testtömegéből. Ilyenkor érdemes endokrinológushoz fordulni, ugyanis a pajzsmirigyzavarok és a mellékvese problémái, valamint – a vércukorszint beállításában, egyensúlyában fontos- inzulin hormonkör diszharmóniája gyakran járnak ilyen panasszal.

Menstruációs zavarok, meddőség

A menstruációs zavarok hátterében rengeteg ok állhat, ám gyakran hormonzavar okozza a problémát, ami akár meddőséghez is vezethet. Leggyakrabban progeszteron hiányra, inzulinrezisztenciára (IR) és a pajzsmirigy rendellenességeire hívja fel a tünet a figyelmet. Szerencsére az esetek többségében gyógyszeres kezelés és életmódváltás hatására az kóros állapotok könnyen orvosolhatóak, ám a betegnek folyamatos kontroll javasolt.

Fáradékonyság, aluszékonyság

Természetes, hogy időről időre az emberen úrrá lesz a fáradtság és legszívesebben egész nap csak aludna. Ez főleg a téli, napfényhiányos hónapokra jellemző, melynek során a D-vitamin raktárak is lemerülnek. Azonban emellett más hormonális problémák is kiválthatják a panaszt, pl. pajzsmirigy alulműködés, a Cushing szindróma, de a mellékvese fáradtság is depressziót eredményezhet. Hogy megbizonyosodjon, vajon mi is okozza a krónikus fáradtságát, érdemes laborvizsgálatot végeztetnie!


Köröm/haj/bőrproblémák

Sokan vagy egyéni adottságnak vagy vitaminhiánynak tudják be ezeket a tüneteket. Való igaz, nagy szerepet játszanak ezek a tényezők is az esztétikai problémák kialakulásában, ám gyakori, amikor az endokrin rendszer zavara váltja ki a hajhullást, a körmök töredezettségét és a zsíros, pattanásos bőrt. Tesztoszteron túltengés, IR, pajzsmirigyzavar, mellékvese problémák, mind-mind megnyilvánulhatnak hasonló tünetekben- mondja dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosa.

Fokozott izzadás, csökkent melegtűrés, hőhullámok

A nyári kánikulában nem meglepő, hogy az ember kénytelen többször izzadásgátlóhoz nyúlni. Viszont ha hőség elmúlt, és még akkor is a normálisnál többet izzad az illető, esetleg hőhullámok gyötrik, úgy az betegséget (pl. pajzsmirigyzavart), vagy menopauzát jelezhet. Ugyanúgy hormonzavar meglétére adhat gyanút ennek ellenkezője, vagyis a csökkent hidegtűrés is, ezért ilyen esetekben érdemes endokrinológust felkeresni.

Megfelelő kezeléssel maga mögött tudhatja a kellemetlen panaszokat

Arra, hogy pontosan mi is okozza a panaszokat, arra laborvizsgálat útján lehet fényt deríteni, melyet kiegészíthetnek különböző képalkotó vizsgálatok is. Ilyen esetekben érdemes ellenőriztetni többek között a pajzsmirigy, a mellékvese funkciókat, a nemi hormonok mennyiségét, valamint az cukor-és az inzulinszintet is (terheléses vizsgálattal). Szerencsére az esetek többségében életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel sokat lehet tenni a gyógyulásért és a tünetek megszűnése érdekében, ám ritkán, de előfordulhat, hogy műtétre van szükség- mondja az endokrinológus.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.