Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meleg napok gyakori vendége: a hasmenés

Érdekességek2017. augusztus 23.

A hasmenés könnyen felismerhető: a (kis)gyermek a szokásosnál gyakrabban megy WC-re, és a széklete is hígabb, vizesebb az átlagosnál.

A hasmenés veszélyes is lehet

Bár banális állapotnak tűnik a hasmenés, de kisgyermekeknél a vizes-nyákos széklet miatt bekövetkező folyadékvesztés a só- és vízháztartás zavarát okozhatja; illetve szélsőséges esetben, esetleg hányással kombinált formában, sokkos állapothoz is vezethet a hasmenés. Erre különösen a 2 évesnél fiatalabbkisgyermekeknél kell figyelni, akik nagyobb társaikkal összehasonlítva sokkal érzékenyebben reagálnak a folyadékveszteségre!

 Mit tehet a szülő, ha hasmenéses az egy évnél idősebb gyermeke?

1.      Legfontosabb a minél hamarabbi só- és folyadékpótlás. Már az első hat órában lényeges az, hogy sókat és cukrot tartalmazó vizes oldatot vegyen magához a gyermek. Erre a célra a gyógyszertárban elérhetők speciális elektrolit-pótló készítmények. Szükséghelyzetben házilag is készíthető elektrolit és cukorpótló folyadék: 4 teáskanál cukrot és 1 teáskanál konyhasót kell 1 liter előzetesen felforralt, majd lehűtött vízben feloldani. Ezt lassan kortyolgatva, apránként kell meginni. Továbbá javasolható a sós ropi etetése a bőséges folyadékbevitel (víz, tea, hígított gyümölcslé) mellett. A teák közül a gyulladáscsökkentő hatású kamillatea, a borsmentatea, de jótékony lehet az édesköménytea, illetve a bogyósokból (málna, szeder) készült természetes gyümölcsteák is. Ha szívesebben megissza a gyermek, akkor vízzel hígított gyümölcslevet is lehet adni neki.


2.      Az ételek közül csak „hasfogó”, könnyen emészthető, zsírszegény étkek kerüljenek kis mennyiségben a gyermek tányérjára. Inkább többször egyen kevesebbet, mint egyszerre sokat a kis beteg! Hasmenés esetén a banán, a főtt rizs, a sós főtt krumpli, a darabosra vágott alma, illetve a klasszikuskétszersültek ajánlhatók.

3.      A hasmenés kíméletes kezelésére szolgáló, gyógyszertárakban kapható sárgarépás rizsnyák már 4 hónapos kortól alkalmazható, elektrolit- és folyadékpótló hatású különleges táplálkozási célú élelmiszer. A rizsnyák tulajdonképpen egyfajta „ivólé”, ami a legkisebb hasmenéses betegeknek javasolható.

4.      A klasszikus hasmenés kezelésére szolgáló gyógyszerek közül az aktív szén lehet az első választás. Az aktív szén 3 éves kor felett alkalmazható. Az aktív szén a kórokozó mikroorganizmusokat (pl. vírus) köti meg, és távolítja el a szervezetből. Ha a tabletta bevétele problémát okoz a gyermeknek, akkor célszerű a tablettákat elporítani, vagy a kapszulás formában vásárolt aktív szenet a kapszulákból kiönteni, és azt kevés folyadékkal elkeverve bevenni. Az sem probléma, ha a gyermek szétrágja a széntablettát, és úgy nyeli le. A készítmények betegtájékoztatójában szerepel az, hogy életkortól függően napi maximum hány tablettát vehetnek be a gyermekek. Ne ijedjen meg senki, ha a gyermek széklete fekete lesz, mert az aktív szén színezi azt feketére.

5.      Kicsi (akár 1-2 éves) és nagyobb gyermekeknél egyaránt alkalmazható – a használati útmutatóban szereplő adagolást követve – a dioszmektit tartalmú, szuszpenzió készítésére szolgáló por.  Ha a gyermek megissza a szuszpenziót, az védőréteggel bevonja a bélcsatorna nyálkahártyáját, így az kevésbé lesz ingerelhető, ritkább lesz a székletürítés.

6.      Amennyiben antibiotikum szedés okozta a mellékhatásként jelentkező hasmenést, a bélflóra regenerálása elsőrendű feladat. Ehhez a gyógyszertárakban nagy választékban kapható pre- és probiotikumok alkalmazhatók. Továbbá, az élőflórás készítmények (pl. egyes kefirek, joghurtok) fogyasztása is előnyös.

7.      A felnőtteknél bevált hatóanyagok nem minden esetben használhatók a kisgyermekeknél. Fontos tudni, hogy a recept nélkül kapható loperamid tartalmú szereket csak 12 éves kor fölött szabad használni! Ettől csak az orvos kifejezett javaslatára lehet eltérni.

8.      Figyeljen arra, hogy egyéb tünetek is jelentkeznek-e a gyermeknél; pl. láz, hányás

9.      Abban az esetben, ha az erős hasmenés miatt a gyermek sok folyadékot veszít, láza van vagy hány, netán erőtlen és szédül, vagy véres a széklete, mindenképpen fel kell keresni a gyermekorvost.

10.  Amennyiben a gyógyszertárban recept nélkül kapható, hasmenés kezelésére szolgáló szert vásárol a szülő a kisgyermekének, minden esetben kérje ki a gyógyszerész tanácsát, aki életkortól és panaszoktól függő kezelést ajánl.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát

2025. június 08.



Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak. 

Allergiaszezon, érettségi, nyaralás – a bélflóránkat is fel kell készíteni a kihívásokra

2025. június 08.

Szimbiotikumokkal (probiotikum+prebiotikum) támogathatjuk immunrendszerünket, mentális állapotunkat és közérzetünket

Ahogy közeledik a nyár, szép lassan kezdetét veszi az allergiaszezon is. A diákoknak megkezdődött az egyik legnagyobb mentális megterhelést jelentő érettségi időszak, míg sokan már az év első nyaralását várják. Bár a kihívások sokfélék, a megoldás lehet közös: a bélflóra egyensúlyának megtartásával vehetjük fel a harcot a szervezetünket érő hatásokkal szemben.

Egyre többen szembesülnek az újra és újra jelentkező szezonális allergiával. Tavaszra a szervezet tartalékai is kimerülnek, sokan nehezebben viselik a stresszt. Az utazások idején pedig gyakran jelentkezik gyomor- és bélrendszeri kellemetlenség, panasz. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a tünetek mind összefüggésbe hozhatók a bélflóra egyensúlyának felborulásával. A bélflóra támogatása – például szimbiotikumok segítségével – ilyenkor különösen aktuális.

„Minden időszakban van ok arra, hogy erősítsük a bélflóránkat és probiotikumot, vagy ha lehet, szimbiotikumot fogyasszunk” – hangsúlyozza dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.

A szakértő kiemeli, hogy a bélflóra – vagyis a bélrendszerünkben élő több milliárdnyi jótékony mikroorganizmus – kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, az emésztésben, sőt, a mentális egészségünk fenntartásában is. A bél és az agy között fennálló úgynevezett „bél–agy tengely” révén a bélflóra állapota hatással van a hangulatunkra, a stressztűrő képességünkre, sőt az alvás minőségére is.

A tavasz a kihívások ideje

A tél végére legyengült immunrendszer nehezebben birkózik meg az allergénekkel, különösen, ha a bélflóra sincs rendben. Kutatások szerint, ha a bélrendszer mikrobiomja kiegyensúlyozott, az allergiás tünetek is enyhébbek lehetnek.

„Emellett a stresszes időszakok, mint például az érettségi és vizsgaidőszak, gyakran járnak együtt szorongással, alvászavarral – ezek hátterében is gyakran meghúzódhat a bélflóra rossz állapota” – tette hozzá dr. Budai Marianna.
Jönnek az utazások – és velük a hasmenéses betegségek