Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető-e a hólyaghurut?

Érdekességek2017. október 01.

Sokan ismerik a húgyúti fertőzés kínzó panaszait, az állandó, sürgető vizelési ingert, amelyet csak kis mennyiségű, szúró, nyilalló fájdalommal járó vizeletürítés követ. Emellett előfordulhat kismedencei fájdalom, gyengeségérzet, illetve egyes esetekben láz is. A betegség következtében a vizelet szemmel láthatóan zavarossá válhat, esetleg vér is megjelenhet benne. 

A probléma kezelésére az orvos általában antibiotikumot rendel. A szintetikus készítmények hatását kedvezően egészíthetik ki bizonyos, természetes eredetű patikaszerek.

Jobb megelőzni a bajt, mint kezelni

Ebben az esetben is helytálló a mondás: jobb megelőzni a bajt, mint kezelni. Különösen azoknak, akik már korábban szembesültek a hólyaghurut, netán a vesemedence-gyulladás kellemetlenségeivel, lényeges a fertőzés megelőzésére törekedni. Erre a célra a gyógyszeres megoldásokon kívül különféle természetes, gyógynövényalapú megoldások is kínálkoznak – ez utóbbiaknak az alkalmazására a legújabb nemzetközi szakmai irányelvek is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Emellett nem árt odafigyelni az életmódra, ugyanis bizonyos „rossz” szokások is kedvezhetnek a fertőzés kialakulásának/kiújulásának.


Baktériumok okozzák

A felfázásként vagy hólyaghurutként emlegetett betegségről ma már ismert, hogy a hátterében az esetek döntő többségében baktériumok okozta fertőzés áll. A kórokozók közül első helyen említhető az Escherichia coli, amely normál körülmények között az emberi szervezetben, így a bélcsatornában is megtalálható. Probléma jellemzően akkor lép fel, ha ez a baktérium a bélcsatornából a végbélnyíláson keresztül átjut a húgycsőbe, majd onnan bekerül a húgyhólyagba, amelynek a falán megtapad, elszaporodik és fertőzést okoz. A nő és a férfi anatómiájának ismeretében könnyen megérthető, hogy miért gyakoribbak a húgyúti fertőzések a nőknél, mint a férfiaknál. A rövidebb női húgycső, valamint a húgycső nyílásának a végbélnyíláshoz való relatív közelsége ahhoz vezet, hogy kórokozók könnyen bejuthatnak a húgycsőbe, majd onnan továbbterjedhetnek a húgyúti rendszerben. Bár a férfiaknál a húgyúti infekciók jóval ritkábbak, tudni kell, hogy annál komplikáltabbak, és súlyos esetben akár a megtermékenyítőképességük zavarához is vezethetnek.

Előzzük meg!

Ismerve azt, hogy hogyan alakulhat ki a húgyúti fertőzés, tudni lehet azt is, hogy milyen módokon előzhető meg a betegség.

  1. Ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön széklet a húgycsőnyílás közelébe. Már a kisgyermekeknek is meg kell tanítani, hogy székletürítést követően elölről hátrafelé, azaz a végbélnyílás irányába kell törölni.
  2. Figyelmet kell fordítani a rendszeres, bőséges folyadékbevitelre.
  3. Ha nem muszáj, nem szabad a vizeletürítést inger esetén halogatni!
  4. Kerülni kell az agresszív hatású mosakodószerek (pl. hagyományos szappan) intim területen való alkalmazását. Amennyiben a húgycsőnyílás környezetének a flórája jelentősen megváltozik, az a kórokozók elszaporodásának kedvez. Célszerű bőrbarát tisztálkodószert választani.
  5. Szexuális aktust megelőzően és azt követően is mosakodás javasolt. A nőknél aktus után vizeletürítés is ajánlott, hogy a húgycsőből kimosódhassanak az esetleg belekerült kórokozók.
  6. Minden olyan beavatkozás vagy állapot, amely a húgycső falára nyomást fejt ki (pl. húgyúti katéter felhelyezése), azon mikrosérüléseket okozhat, amelyek ideális behatolási kapuk a kórokozók számára. Sokan nem is gondolnák, de akár a székrekedés miatt a széklet által a húgycsőfalra kifejtett nyomás is kedvezhet a húgyúti fertőzések kialakulásának.
  7. Nem véletlenül nevezik felfázásnak is a hólyaghurutot. Noha nem közvetlen módon a hideg váltja ki a panaszokat, van összefüggés a hideg és a húgyúti fertőzések között. Az alacsony hőmérséklet miatt meggyengült immunrendszer könnyebben lehetővé teszi azt, hogy a húgyhólyagban megtelepedjenek a baktériumok. Javasolt tehát hideg időben meleg lábbeli és meleg alsóruházat viselése. Nem célszerű hideg padon üldögélni annak, aki el szeretné kerülni a hólyaghurutot. Strandolás és uszodai programok során pedig minél hamarabb meg kell szabadulni a nedves, hideg fürdőruhától.
  8. Az életmódbeli tényezők mellett bizonyos szintetikus hatóanyagú gyógyszerek hosszabb távon való alkalmazása, a veseműködést segítő gyógynövényekből készült teák vagy kivonatok fogyasztása, valamint a kórokozók húgyhólyagban való megtelepedését gátló természetes anyagok adagolása is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben egyáltalán ne, vagy jóval ritkábban kelljen szembesülni a húgyúti fertőzés kellemetlenségeivel.


Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.