Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magabiztos NŐ a volán mögött – tévhiteink és a valóság

Érdekességek2017. április 21.

Bár egyre több a női autóvezető, még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy a nők kevésbé ügyes sofőrök, mint a férfiak. Pedig – és erre emlékezzünk nőnapon! – ezt a tényt a baleseti statisztikák adatai nem igazolják: a nők és férfiak egyenlő arányban jó és rossz vezetők. Az azonban kétségtelen, hogy más típusú balesetek, másféle vezetési magatartás és stílus köthető a női vezetőkhöz, sőt magával az autóval való kapcsolatuk is más. Molnár-Sefcsik Yvette pszichológus írását ajánljuk figyelmükbe!

A hölgyek alapvetően óvatosabb vezetők

Kevesebb nő vezet agresszíven, a sebességi korlátozást áthágva, nagyobb kockázatot vállalva. A biztosító társaságok adatai szerint a tipikusan női balesetek inkább a parkolás közben és tolatáskor bekövetkező kisebb-nagyobb törések, illetve az olyan – jellemzően országúton előforduló – helyzetek, amikor egy váratlan szituációra, gyorsan és magabiztosan kellene reagálni, pánikba esés helyett.

Minderre magyarázat lehet, hogy a nők térlátása általában gyengébb, lassabban hoznak döntést egy-egy helyzetben, s esetükben gyakoribb lehet a leblokkolás. Ugyanakkor a nők általában jobbak abban, hogy több dologra figyeljenek, egyszerre elemezzék a több irányból érkező ingereket és információkat.  A megfontoltabb döntési mechanizmusuk, a magasabb tolerancia és empátiaszintjük miatt több közlekedési balesetet előznek meg vagy kerülnek el.


Miben gyökereznek a női vezetők gyengébb képességeiről szóló legendák?

Mi magyarázza akkor a nők gyengébbnek vélt vezetési teljesítményét?

A magabiztosság hiánya. 
Sok nő szorongással ül a volánhoz, ami csak fokozódik, ha egy férfi ül mellette, vagy egy férfi követi figyelemmel például a parkolását. Tipikus eset például, hogy a nők többsége inkább nem parkol be az egyetlen szabad helyre, ha oda csak tolatva lehet beállni, és közben ezzel esetleg feltartja egy rövid időre a sort. Inkább továbbhalad, nehogy elrontson valamit.

A magabiztosság hiánya nagyrészt tanulási folyamat, és makacs sztereotípiák eredménye. A fiúk már kisgyerekként is többet „autóznak”, játékautót tologatnak, pedálos autóba ülnek, így több vezetési készséget (pl: úttartás) korán és észrevétlenül begyakorolnak. Jellemzően kamaszkorban is előbb szereznek valós gyakorlati vezetési tapasztalatot. A lányok mindeközben azt hallják, hogy „autózni fiús dolog”, és hogy „a lányok a műszaki dolgokhoz nem értenek annyira”. Mindezek a nemi sztereotípiák persze lassan változóban vannak, de – sajnos – valóban csak lassan.

Mit tehetünk akkor azért, hogy nőként magabiztosabban üljünk a volán mögé?

1.    Higgyünk magunkban!
Tudatosítsuk magunkban a fenti tényeket, és higgyük el, hogy semmilyen anatómiai vagy pszichés tényező nem predesztinál arra, hogy nőként ne lehetnénk jó sofőrök. Az egyéni készségeink – csak úgy, mint a férfiaké – megfelelő gyakorlással fejleszthetők.  Ha kell, bizonyos dolgokat gyakoroljunk többet, de ez semmiképp ne vegye kedvünket. (A tolatás könnyebben begyakorolható, mint például a toleráns vezetési stílus!)

2.    Az autó legyen a barátunk!
Fontos, hogy vezetés közben érezzük minél komfortosabban magunkat az autóban. Ha mi választhatunk autót magunknak, fogalmazzuk meg mi az, amitől valóban jól érezzük magunkat, amitől szeretni tudjuk az autót.  Könnyű vezethetőség, gyönyörű szín, praktikus belső elrendezés – lehet ez bármi, de ha örömmel tudunk az autóba ülni, vezetéskor is magabiztosabbak leszünk! Azonban ha nincs választási lehetőségünk, kisebb praktikus ötletekkel, akkor is növelhetjük komfortérzetünket a vezetés során. A kedvenc illatosítónk vagy zenénk bekészítése, egy praktikus rágógumi-tartódoboz elhelyezése a kezünk ügyébe, vagy épp a gyerek számára a hátsó ülésre tett papír zsebkendő mind azt szolgálhatja, hogy csak a vezetésre kelljen koncentrálnunk és amennyire lehet, érezzük jól magunkat vezetés közben!

3.    Csökkentsük a stresszt!
A forgalmi szituációkból adódó stressz hatásokat nem tudjuk elkerülni, de megtanulhatjuk gyorsan és hatékonyan oldania feszültséget: egyszerű légző gyakorlatokkal, vagy néhány izmunk tudatos, ritmusos megfeszítésével és elernyesztésével. Ehhez hasonló hatást érhetünk el például cukormentes rágógumi fogyasztásával is, hiszen testünk egyik legerősebb izma a rágóizom.  És mosolyogjunk magabiztosan, amennyit csak tudunk! Hiszen a mosoly pozitívan hat – nemcsak másokra, de a saját közérzetünkre is!

Molnár-Sefcsik Yvette
pszichológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.