Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lúgosítás - Divat vagy tudomány?

Érdekességek2017. július 17.

Szervezetünk sav-bázis viszonyai állandó mozgásban vannak, de mégis egyfajta egyensúlyi állapot megtartása a cél. A savak és bázisok abszolút mennyisége folyton változik a szervezetben, a különböző szervekben a pH-értéknek viszont megközelítően állandónak kell lenni.

pH-értékek

Bélnedvek pH = 8

Gyomornedv pH = 1,20–3,00

Vizelet pH = 4,50–7,50

Vérplazma pH = 7,35–7,45 

Az egészséges szervezetben a pH-érték csak szűk határok között mozoghat a vérben, függetlenül attól, hogy savas vagy bázisos jellegű ételt fogyasztunk.

Ebben segít többek között a tüdőben végbemenő légzési folyamat, a vese kiválasztási rendszere. Az egész szervezet „vegykonyhaként” üzemel, és ügyel az egyensúlyra. Vannak esetek, pl. a helytelen táplálkozás, a stressz, amelyek hatására viszont több sav keletkezik az anyagcsere folyamán, ezért a savasodás irányába billen az egyensúly. A táplálékkal felvett fehérjék, állati eredetű élelmiszerek és gabonatermékek fogyasztása is hozzájárul a szervezet savterheléséhez.

A szervezet ún. pufferrendszerének működése – ami felelős a sav-bázis egyensúly megtartásáért – azonban korlátozott. Ha a táplálékkal folyamatosan, hosszú időn át jelentős savterhelés éri a szervezetet, az egyensúly megbomlik. A böjtölés, a fogyókúra során a táplálékmegvonás, a csökkentett kalóriájú élelmiszerek is fokozott savképződéshez vezethetnek. A táplálkozás „bázisos” elemei a zöldségek, gyümölcsök. Aki ezekből kevesebbet eszik, annak nőhet a savasodásra való hajlama. A kor előrehaladtával általában csökken a vesemûködés, sőt sokkal kevesebb folyadékot isznak az idősek, mert nem érzik annyira a szomjúságot, a zöldség-gyümölcs evésről már nem is beszélve. Mivel a sav-bázis egyensúly kialakításában döntő szerepe van a veséknek, ezért az időseknek különösen fontos figyelni ezekre a kérdésekre. Hosszú távon létrejöhet a túlsavasodás. Az egyensúly megbomlásakor érdemes erre a célra szolgáló étrend-kiegészítő készítményt alkalmazni. 



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.

Jön a nátha

2025. december 09.

Egy év alatt minden felnőtt átlagosan háromszor-négyszer és minden gyermek hat vagy akár 12 alkalommal esik át náthán.

A nátha kockázata télen magasabb, mint nyáron, mert a levegő alacsony páratartalma miatt az orrnyálkahártya szárazabb, így könnyebb a bejutás a kórokozók számára. Ehhez hozzájárul még az, hogy a téli időszakban mindenki több időt tölt zárt térben, így szükségszerűen közelebb egymáshoz, és ezzel nagyobb a fertőzés veszélye. Ha a náthát okozó vírus az orrnyálkahártyán megtelepedett, ott szaporodni is kezd. A helyi kezelés legtöbbször orrspray-vel történik. A terápiás cél a szabad légzés fenntartása, valamint a váladékfelhalmozódás elkerülése.

Az orrspray helyes használata


Az adagolóspray-t első használat előtt hozza néhány alkalommal működésbe az orron kívül.
Az orrcseppes flakon cseppentőfeltétjét, illetve a gumiharangját összenyomva tartva húzza ki azt az orrnyílásból. Különben az orrváladék a pipettába vagy az adagolófejbe szívódik.
Alkalmazást követően a nyakat hajlítsa, a fejet forgassa, hogy megakadályozza az oldat garatba jutását.
Egyes permetezőrendszerek csak megfelelő testtartás esetén működnek, olvassa el a gyártói betegtájékoztatót.
A cseppentőfeltétet vagy az adagolófejet használat után tiszta kendővel törölje le.
Ügyeljen a lejárati időre.
Minden családtag külön üveget használjon.