Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Limfóma – A szaktudás, a bizalom és az egyén felelőssége a javulás érdekében

Érdekességek2017. szeptember 03.

Limfóma mint láthatatlan. Limfóma mint lehetséges kezelhető kórkép. Limfóma mint leküzdhető? Igen, mert a limfómákat, a rosszindulatú nyirokrendszeri megbetegedéseket a hétköznapi tünetek miatt nehéz felismerni. Viszont ha mégis idejében észreveszik, a korszerű kezelési lehetőségek személyre szabott megvalósításával éveken át sikeresek lehetnek a megküzdési stratégiák.

A nyirokrendszer a szervezet keringési rendszerének kevésbé ismert része. A nyirok (szövetnedv) keresztüláramlik az egész testet átszövő nyirokérhálózaton, vissza a vérkeringésbe. A nyirokrendszer és az érrendszer tehát szoros összefüggésben van, iszonyatos tápláló- és méregtelenítőmunkát végezve. Például a szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt járja körül a testet a mintegy 100 000 km hosszú vérereken keresztül. Mint sok más szervünk, a vérképző és nyirokrendszernek is megvan a maga rosszindulatú betegsége (limfóma, leukémia, mielóma multiplex).

Tünetek

A limfómák, a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatok hétköznapi tüneteik miatt nehezen felismerhetők. Az erős éjszakai izzadás, köhögés, nehézlégzés, a látszólag ok nélküli láz hosszabb ideig való fennállása s az esetlegesen ezeket kísérő, hirtelen fogyás immunológiai kivizsgálást igényel.


Diagnózis

Az élettankönyvek leírják az emberi szervezet általános működését. De mi van, ha az én szervezetem nem olvasta az élettankönyveket? Ez a költői kérdés csak annak megvilágítására szolgál, hogy természetesen a szervezet általános elvek szerint működik, de mivel minden ember más, minden szervezet is más, és minden betegség is más. Kifejezetten ahhoz az adott személyhez tartozik, minden általános és egyedi jellemzőjével együtt. Ezen egyedi jellemzőknek ma már jelentőségük van a diagnosztizálásnál és a majdani terápiánál is.

Ma már a legújabb genetikai felfedezéseknek és az ún. molekuláris diagnosztikának köszönhetően sokkal árnyaltabb diagnózis felállítására van lehetőség. A patológus a krimikben mindig a holttest vizsgálatával foglalkozik. A mai modern medicina a patológusokra mint az élők megmentőjére gondol. A szervezetből kivett minta megvizsgálása után ők mondják meg a pontos diagnózist, ők adják a hematológus kezébe a lehetőséget a személyre szabott terápia kiválasztására.

Terápia

A hematológus így egy sokkal sikeresebb célzott terápiát tud alkalmazni a betegen, megkímélve azokat a nem kívánt mellékhatásoktól, akiknél az adott terápia nem járna sikerrel.

A személyre szabott terápia felel meg leginkább a beteg kezelésére, mivel a legjobban alkalmazkodik a szervezethez, az esetleges genetikai eltérésekhez, s célzottan irányítható azokra a sejt- és molekulacsoportokra, amelyeknél eredményesen kiváltható a gyógyszerre adott válaszreakció.

A terápia legfontosabb része tehát a szakember által meghatározott gyógyszeres kezelés, amely feltételezi a beteg bizalmát is az orvosában. De mindez nem teljes az egyén felelőssége nélkül, mert mint minden betegségnél, a limfómánál is különösen fontos az életmód – értve ez alatt a megfelelő táplálkozást és mozgást.
„Az egészséges életmód – amelybe beletartozik a rendszeres testmozgás és a helyes táplálkozás – kiemelkedően fontos annak érdekében, hogy sikerrel lehessen felvenni a harcot a betegséggel – nyilatkozta megkeresésünkre Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta. – Egy, a közelmúltban az Albertai Egyetemen elvégzett kutatás bebizonyította, hogy az aerob testmozgás jelentősen javítja a kemoterápiában részesülő limfómás betegek életminőségét, fizikai és lelki állapotát egyaránt. A mozgás rendkívül jó hatást gyakorol az emberi szervezetre, véd a stressz káros hatásaitól, és serkentően hat az immunrendszerre, azaz igencsak erősíti a szervezet öngyógyító képességét. Hogy milyen testmozgást érdemes választani, az függ az egyén adottságaitól, fizikai állapotától, sőt lelki beállítottságától is.” Tehát ez is egyénre szabott.


„Még egészséges emberek számára is azt javaslom, hogy kérjék gyógytornász/mozgásterapeuta segítségét a választáshoz, hisz számos – napjainkban rendkívül divatos – mozgásforma kifejezetten ártalmas, túlterheli a szív- és érrendszert, az izmokat, ízületeket, szalagokat. Mindez fokozottan igaz abban az esetben, ha betegséggel küzd valaki.

Bár kevesen tudják, de a helyes légzés szerepe szintén kulcsfontosságú egészségünk megtartása, illetve a gyógyulás szempontjából, hisz az egyik legfontosabb méregtelenítő szervünk a tüdő – tette hozzá a szakember. – Sajnos az európai emberek döntő többsége felületesen lélegzik. Bármilyen furcsán is hangzik, életünk során legtöbben elveszítjük a helyes légzés velünk született képességét. Érdemes tehát szakember segítségével újra elsajátítani, így nem csupán a fizikai fájdalmakat lehet kordában tartani, de az energia, az életerő is jelentősen megnő.

Összességében tehát fogalmazhatunk úgy is, hogy a gyógyulás nagy része valóban az orvosi kezelésen múlik, a maradék viszont az egyén hozzáállásának és erőfeszítéseinek függvénye.” 
A klinikai dietetikus döbbenetes adattal illusztrálta a megfelelő táplálkozás jelentőségét. „Átlagosan 5 daganatos betegségben szenvedő közül 1 (kb. 20%) nem a betegségbe, hanem annak – sok esetben megelőzhető – következményébe hal bele, azaz gyakorlatilag éhen hal.” Tehát előbb hal meg, mint az az állapotából adódna.

Mert

és szervezete annyira legyengül, hogy nem tudja tovább felvenni a harcot a betegségével.


Dr. Lelovics Zsuzsanna PhD klinikai dietetikus, táplálkozáskutató továbbá hozzátette: „A daganatos betegek kezelésének fontos része a dietoterápia (diéta), igaz ez a vérképző szervi rosszindulatú daganatos betegségben (leukémia, limfóma) szenvedőknél, valamint a nyirokszervi betegségben szenvedőknél is. Míg az utóbbiaknál a túlsúly és az elhízás okoz problémát, addig a vérképző szervi rosszindulatú daganatos betegségben szenvedőknél a kóros lesoványodás. Bármilyen paradoxonnak tűnik, mindkettő esetében alultápláltságról beszélünk – hangsúlyozza a szakember. – Ez olyan kóros állapot, amelyet az energia és/vagy legalább egy tápanyag (ideértve a folyadékot is) abszolút vagy relatív hiánya vagy többlete (vagy azok egyensúlyának hiánya) jellemez. Ez kóros hatással jár a szövet/test formájára/megjelenésére, funkciójára és a klinikai eredményekre nézve, s nem utolsósorban nagymértékben meghatározza a betegség kimenetelét is. Az alultápláltság minden esetben a (meglévő) egészségi állapotot súlyosbító tényező.

A vérképző szervi rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők több mint fele a diagnózis felállításakor alultáplált, illetve dehidratált. A betegség előrehaladtával az alultápláltság mértéke és előfordulási gyakorisága emelkedik: előrehaladott, illetve terminális állapotban átlagosan tíz betegből már hét-nyolc válik alultáplálttá. Az alultápláltság olyan hiányállapotot jelent, amikor egyensúlyzavar lép fel a tápanyagok (pl. fehérjék) felvételében és hasznosulásában, tehát adott tápanyagból egy nap többet használ fel a szervezet, mint amennyihez hozzájut.

A kezelések egy része (elsősorban a kemoterápia) számos, esetenként súlyos mellékhatással jár, amelyek a szervezet ellenálló képességét rontják. A megelőzés szintjén, ezek kivédése érdekében is lényeges a táplálkozás, a dietoterápia és a kielégítő folyadékbevitel.”

Mindezek szem előtt tartásával, a megfelelő orvos–beteg-kapcsolat megteremtésével, a kölcsönös bizalom kiépítésével, közös munkával, szakemberek bevonásával, kollektív felelősséggel és a beteg optimális betegségtudata mellett egy egészségtudatos magatartással sikerrel kitolható a lehető leghosszabbra a túlélési idő. 

Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő-gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?