Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Láthatatlan tömeggyilkos a légkondicionálóban

Érdekességek2017. augusztus 13.

1976-ban – látszólag érthetetlen körülmények között – 260 ember, köztük 221 legionárius kapott végzetes tüdőgyulladást Philadelphiában egy ünnepi nagygyűlésen. Hogy mi okozta halálukat? McDade és Shepard doktorok eredtek útjába a különleges halálesetnek, s a rákövetkező évben sikerült megtalálniuk a kórokozó baktériumot, amit az áldozatokra utalva Legionella pneumophila-nak neveztek el. 
Hosszas epidemiológiai vizsgálataik során kiderítették, hogy a kórokozó észrevehetetlenül és kikerülhetetlenül támadt az ünnepelő veteránokra: a szálloda légkondicionálójának párásítója permetezte a levegőbe. Mindez azonban nem egy jól megtervezett vegyi támadás, hanem a szálloda légkondicionáló berendezésének nem megfelelő tisztításából és fertőtlenítéséből adódó, egyébként elkerülhető baleset volt.

Az épületek és a gépkocsik légkondicionáló berendezése jó szolgálatot tesz a nyári kánikulában, azonban egészségünkre ártalmas is lehet, ha azokat helytelenül használjuk, és nem fordítunk kellő figyelmet rendszeres tisztításukra.

Mint a történeti bevezetésből is kiderül, a légkondicionáló berendezésekből egészségre ártalmas kórokozók kerülhetnek a légtérbe. Az utóbbi évtized megfigyelései azonban azt bizonyítják, hogy a légkondicionáló berendezésekkel nemcsak kórokozók, hanem különféle vegyi anyagok is bekerülhetnek a lakás/iroda légterébe és a zárt térben keringve légúti irritációt, megbetegedést okozhatnak.

Ezt okozza a légkondi, ha rosszul használjuk

A már említett Legionella pneumophila az egyik olyan kórokozó, mely a légkondicionáló berendezésekben elszaporodhat. A baktériumnak két különböző típusa is ismert, amelyek közül az egyik súlyos tüdőgyulladást, a másik influenzaszerű tüneteket okoz. Szintén légkondicionáló berendezésben telepedhetnek meg és terjedhetnek az Aspergillus gombák különböző fajtái, melyek belégzése főként legyengült immunrendszerű egyéneknél vezetnek súlyos gombás tüdőbetegségek kialakulásához, de a gomba spóráinak belégzése allergiás kórképek (asztma, allergiás nátha, kötőhártya gyulladás) kialakulását is előidézhetik.


“Beteg épület” tünetek

A WHO több mint két évtizede tekinti betegségnek a „beteg épület tünetegyüttest“ (Sick Building Syndrome – SBS), melynek okozója a nem megfelelő beltéri levegőminőség. Az SBS tünetei igen változatosak lehetnek: fejfájás, kötőhártyagyulladás, illetve a légutak nyálkahártyájának irritációja, száraz köhögés, szédülés, hányinger, valamint általános gyengeség és levertség. Mindezek a tünetek persze más betegségeknél is felléphetnek, ezért a „beteg épület szindróma” diagnózisa csak kizárásos alapon állítható fel. Az SBS kialakulásában az épületekben helytelenül tárolt különféle vegyi és illékony szerves anyagok is szerepet játszhatnak, amelyek feldúsulva a belső légterekben, keringve a légkondícionáló berendezésekben, majd belélegezve, egészségkárosító hatásúak lehetnek. Hasonló hatást fejthetnek ki a különféle biológiai ágensek: a baktériumok, vírusok, penészgombák vagy növényi pollenek is. Ezek tipikusan vizet tartalmazó eszközökben: párologtatókban, légkondicionálókban telepednek meg, de akár nedves falon is tanyázhatnak. Különféle rovarok, például csótányok vagy poloskák ürüléke, váladéka szintén fontos tényező lehet a szindróma kialakulásában.

A klímaberendezések tisztításának és fertőtlenítésének elmaradása miatt atkák, penészgombák spóráinak milliói, por, és még számos allergén anyag kerülhet a helyiség levegőjébe, így a nem megfelelően karbantartott, használt és rendszeresen nem tisztított légkondicionáló berendezések szerepet játszhatnak a különféle kórokozók terjedésében, az SBS kialakulásában.

Hogyan előzhetők meg a légkondicionáló berendezések által terjesztett betegségek?

Az ajánlások szerint legalább évente egyszer javasolt a légkondicionálók fertőtlenítését elvégeztetni. Természetesen ez a légkondícionálók használatának módjától és a körülményektől is függ, hiszen olyan környezetben, ahol a légszennyező anyagok mennyisége vagy akár a páratartalom magasabb (például konyhában), gyakrabban szükséges a szakszerű és alapos tisztítás.

A tisztítás során a mikroorganizmusokat és az egyéb szennyeződéseket a szakemberek gyakorlatilag maradéktalanul eltávolítják. Fertőtlenítéskor olyan vegyületeket, módszereket (pl. ultrahang) használnak, amelyek sem a tisztítás művelete során, sem pedig a későbbi használatban nem károsak az emberi szervezetre, ugyanakkor mind a penészgombák, mind a baktériumok ellen hatásosak, az egyszerű szennyeződések (pl. por) eltávolítása mellett.

Záptojás szag a kocsiban

Az épületek légkondicionáló készülékeihez hasonlóan az autóklímát is rendszeresen kell tisztítani és fertőtleníteni. Az autó klíma elpárologtató részében gomba spórák szaporodnak el, pollenszemcsék rakódhatnak le. A meleg és nedves körülmények optimálisak a gombák elszaporodásához. Onnan lehet észrevenni, hogy probléma van az autó klímájával, hogy a berendezés használatakor az autóban záptojásszerű szag jelenik meg. A beáramló levegő a betegséget okozó anyagokat leválasztja az autóklíma berendezésről, az utastérbe juttatja, és ott keringeti.

Tisztítsd, cseréld rendszeresen

Összefoglalva, tavasszal feltétlenül javasolt a lakás, iroda valamint az autóklíma átvizsgálása, fertőtlenítő tisztítása annak érdekében, hogy a kórokozók, a pollenek és egyéb károsító anyagok okozta légúti betegségek kialakulását megelőzzük. A megelőző tisztítás elmaradása a felnőtt ember szervezetére egyértelműen káros, de fokozott kockázatot jelent az egészséges gyermekek számára is, nem beszélve a visszatérő légúti betegségekben szenvedő gyermekekről, akiknél a légúti fertőzések, allergia, asztma kialakulásának az esélye eleve nagyobb, mint egészséges kortársaiknál.

Dr. Bánfi Andrea Ph.D.
Svábhegyi Országos Allergológiai Immunológiai és Pulmonológiai Eü szolg. Közhasznú, Non-Profit Kft. Budapest.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A motorozás életet ment!

2025. június 09.

 

 

Idén is jól öltözött urak pattannak nyeregbe a prosztatarák megelőzéséért és korai felfedezéséért

Május 18-án ismét több száz elegáns motoros hívta fel a figyelmet Budapesten a férfiegészség megőrzésének fontosságára. A 105 országban egy időben megrendezett The Distinguished Gentleman’s Ride (DGR) célja az egészségtudatosság növelése és adományok gyűjtése a prosztatarák kutatását, megelőzését és a férfiak mentális egészségének megőrzését is támogató Movember Alapítvány számára. Az elmúlt 11 évben itthon több mint négyezren vettek részt a jótékonysági motorozáson, a szponzori felajánlások összege meghaladta a 75 ezer dollárt.

Idén immár tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze a vintage és klasszikus stílusú motorok szerelmesei a DGR hazai futamán, hogy felhívják a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, ezen belül is a világszerte minden nyolcadik férfit érintő prosztatarákra[1]. Ezzel csatlakoznak ahhoz a világ 105 országában megszervezett globális kezdeményezéshez, amelyben a jó hangulatú, elegáns közös motorozás mellett a résztvevők fontos célokra gyűjtenek adományokat.

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát

2025. június 08.



Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak.