Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kiviallergia gyerekeknél

Érdekességek2017. augusztus 25.

Tízóraira, uzsonnára is gyakran adunk gyümölcsöket a gyerekeknek, hiszen egészséges, vitaminokban, rostban gazdag alkotóelemei táplálkozásunknak. Azonban nem árt tudni, hogy a gyümölcsök allergiás reakciót is okozhatnak, az egyik legerősebb allergén pedig a kivi. Mire figyeljünk, milyen tüneteket okozhat?

Allergia bármilyen életkorban kialakulhat

A hozzátáplálás megkezdésekor a szülők a gyakori ételallergének – tej, tojás, gabonafélék – bevezetésével kapcsolatban szoktak inkább kérdéseket feltenni, ritkán találkozom csak a gyümölcsök miatti kételyekkel – meséli tapasztalatait dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus. A gyümölcsökről inkább az egészséges étkezés jut eszünkbe és ez így is van jól, ám azt is tudnunk kell, hogy a gyümölcsök is kiválthatnak allergiás reakciókat. Fontos még megjegyezni, annak ellenére, hogy gyermekeknél gyakrabban találkozhatunk vele, kivi allergia bármilyen életkorban kialakulhat, ezért nagyobbaknál is figyelni kell a gyümölcs fogyasztása után fellépő szokatlan tünetekre.

A kiviallergia tünetei

Gyermekeknél az allergia tünetei változatos formában jelentkezhetnek. Gyakoriak a különböző bőrkiütések, piros foltok, csalánkiütés. Előfordulhat nehézlégzés. A kicsi nyűgösebb, sírósabb, ingerlékenyebb lehet, ennek hátterében a gyomor- és bélrendszert érintő tünetek is állhatnak: hasfájás, puffadás, hányinger és hasmenés is jelentkezhet a kivi fogyasztását követően.

Keresztallergia jele is lehet
Különös figyelmet érdemel, ha a kivi fogyasztása után szájviszketés, torokkaparás, égő, bizsergető érzés jelentkezik a szájban, ez ugyanis az orális allergia szindróma jele is lehet. Ezt az anyagok szerkezeti hasonlósága okozza, vagyis ha két anyag fehérjéi csak nagyon kis mértékben térnek el, akkor a szervezet nehezen tudja megkülönböztetni őket és gyakran mindkettő tüneteket okoz. Keresztallergia pollen-étel és étel-étel között is létrejöhet. A kivi fogyasztása például gyakran okoz szájüregi tüneteket latex és nyírfa allergiásoknál, de a kivi mellett a banán, burgonya, paradicsom, alma és őszibarack is gyakran vált ki hasonló tüneteket.


A megoldás: kivizsgálás és diéta

Ha úgy gondoljuk, hogy gyermekünk panaszai az étkezéssel is összefügghetnek, vagy visszatérő panasz nála a hasfájás, hasmenés, kiütések, ekcéma, akkor javasolt szakembert felkeresni és allergia vizsgálatot végeztetni. Ennek segítségével pontosan meg lehet határozni, hogy mi okozza a gyermek tüneteit és az adott étel, vagy ételek elhagyásával a panaszai is megszűnnek.

Mindig vegye komolyan a tüneteket!

Az allergia bármilyen életkorban kialakulhat, először enyhébb, majd – ahogyan a szervezetet folyamatosan terheljük a rendszeresen fogyasztott allergénnel -, úgy idővel egyre erősebb tüneteket is okozhat. Az allergiás reakció legsúlyosabb formája az anafilaxia, mely súlyos légzési nehézséggel, vérnyomás eséssel, sápadtsággal, verejtékezéssel és ájulással járhat. Ez az állapot sürgősségi ellátást igényel, ilyen esetben ne habozzunk mentőt hívni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát

2025. június 08.



Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak. 

Allergiaszezon, érettségi, nyaralás – a bélflóránkat is fel kell készíteni a kihívásokra

2025. június 08.

Szimbiotikumokkal (probiotikum+prebiotikum) támogathatjuk immunrendszerünket, mentális állapotunkat és közérzetünket

Ahogy közeledik a nyár, szép lassan kezdetét veszi az allergiaszezon is. A diákoknak megkezdődött az egyik legnagyobb mentális megterhelést jelentő érettségi időszak, míg sokan már az év első nyaralását várják. Bár a kihívások sokfélék, a megoldás lehet közös: a bélflóra egyensúlyának megtartásával vehetjük fel a harcot a szervezetünket érő hatásokkal szemben.

Egyre többen szembesülnek az újra és újra jelentkező szezonális allergiával. Tavaszra a szervezet tartalékai is kimerülnek, sokan nehezebben viselik a stresszt. Az utazások idején pedig gyakran jelentkezik gyomor- és bélrendszeri kellemetlenség, panasz. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a tünetek mind összefüggésbe hozhatók a bélflóra egyensúlyának felborulásával. A bélflóra támogatása – például szimbiotikumok segítségével – ilyenkor különösen aktuális.

„Minden időszakban van ok arra, hogy erősítsük a bélflóránkat és probiotikumot, vagy ha lehet, szimbiotikumot fogyasszunk” – hangsúlyozza dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.

A szakértő kiemeli, hogy a bélflóra – vagyis a bélrendszerünkben élő több milliárdnyi jótékony mikroorganizmus – kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, az emésztésben, sőt, a mentális egészségünk fenntartásában is. A bél és az agy között fennálló úgynevezett „bél–agy tengely” révén a bélflóra állapota hatással van a hangulatunkra, a stressztűrő képességünkre, sőt az alvás minőségére is.

A tavasz a kihívások ideje

A tél végére legyengült immunrendszer nehezebben birkózik meg az allergénekkel, különösen, ha a bélflóra sincs rendben. Kutatások szerint, ha a bélrendszer mikrobiomja kiegyensúlyozott, az allergiás tünetek is enyhébbek lehetnek.

„Emellett a stresszes időszakok, mint például az érettségi és vizsgaidőszak, gyakran járnak együtt szorongással, alvászavarral – ezek hátterében is gyakran meghúzódhat a bélflóra rossz állapota” – tette hozzá dr. Budai Marianna.
Jönnek az utazások – és velük a hasmenéses betegségek