Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kevés tejterméket fogyasztanak a kicsik

Érdekességek2017. szeptember 30.

A 10-12 éves korú gyermekek 42%-a mindössze hetente néhány alkalommal, 16%-uk csak hetente egyszer, 28%-uk pedig még ennél is ritkábban fogyaszt magas kalcium tartalmú tejtermékeket, például joghurtot…

Ezt mutatja a Danone Kft. megbízásából a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által, 860 gyermek megkérdezésével készített országos felmérés. A kutatás rávilágított arra is, hogy a gyermekek tejtermék fogyasztása annak ellenére ilyen alacsony, hogy 10-ből 4 gyermek már tudja, hogy naponta legalább 0,5 liter tejet vagy azzal egyenértékű tejterméket kellene fogyasztania, 76%-uk pedig azzal is tisztában van, hogy ez a csontokat erősítő kalciumbevitel miatt fontos.

Csak feleannyi tejterméket fogyasztanak a gyerekek, mint amennyi szükséges lenne

A nemzetközi és a hazai táplálkozási ajánlások egyaránt napi fél liter tej vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejtermék fogyasztását javasolják mind a felnőttek, mind a gyermekek számára. Ezzel szemben hazánkban a tényleges napi fogyasztás ennek az ajánlásnak kevesebb, mint a felét teszi ki. A rendszeres tejtermékfogyasztás gyermekkorban különösen fontos, hiszen a megfelelő mennyiségű kalcium bevitele a csonttömeg kialakulását segítheti – például napi egy pohár joghurt elfogyasztása is hozzájárulhat a megfelelő mennyiségű kalciumbevitelhez.

A felmérés legfontosabb megállapítása azonban az, hogy a 10-12 éves gyermekek 14%-a eszik naponta egy-egy pohár joghurtot, míg 42%-uk csak hetente 1-2 alkalommal, 16%-uk mindössze hetente egyszer, 28%-uk pedig még annál is ritkábban vagy egyáltalán nem fogyaszt élőflórás joghurtkészítményeket.


A gyerekek tudják, hogy a kalcium fontos

A felmérésben megkérdezett gyerekek nagy része, 76%-a tudja, hogy a tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása azért is fontos, mert azok kalciumtartalma erősíti a csontokat. A gyermekek körében az már kevésbé ismert, hogy a tejtermékek D-vitamin-tartalma segíti a kalcium felszívódását. Ezt mindössze 42%-uk tudja helyesen.

A gyerekek 45%-a azonban azzal pontosan tisztában van, hogy az ő életkorában 5 dl tejet vagy azzal egyenértékű kalciumtartalmú tejterméket ajánlott fogyasztania, míg 41%-uk mindössze 1-2 dl-re, 15%-uk pedig 1-2 literre teszi a szükséges mennyiséget.

A felmérés rávilágított arra is, hogy habár a gyerekek tudatában vannak a tejtermékek pozitív élettani hatásainak, mégsem ismerik azokat megfelelően; sokan nem tudják, hogy melyik élelmiszer készül tejből. A megkérdezett gyerekek mindössze 24%-a tudta, hogy a kefir, ugyancsak 24%-a, hogy a túró, és alig több mint 21%-a, hogy a gyümölcsjoghurt is tejtermék.

„A gyermekek fogékonyak az egészséggel kapcsolatos tudnivalókra, ezért lényeges, hogy minél fiatalabb korban megfelelő és folyamatos ismereteket kapjanak az egészséges életmódról, és a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságáról” – mondta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A napi ötszöri étkezés fitten tarthat

A kutatásból az is kiderül, hogy a gyerekek legnagyobb része naponta háromszor, négyszer étkezik. A megkérdezett gyermekek 77%-a reggelizik, 96%-uk megfelelően ebédel, 93%-uk pedig rendszeresen vacsorázik is. A főétkezések között a gyermekek 59%-a tízóraizik és 50%-uk, vagyis minden második gyermek uzsonnázik is.

„Míg a gyerekeknél nagyrészt az iskola és a szülő határozza meg az étkezések idejét, fontos az, hogy a rendszeresség felnőtt korban is megmaradjon, hiszen ez javíthatja a szellemi teljesítményt, megelőzheti a figyelem, a koncentráció csökkenését, valamint mérsékelheti az elhízás veszélyét is” – mondta Gyergyói Szabó Anita, a Danone külső kommunikációs menedzsere.

Örvendetes tény, hogy az iskolai és a szülői nevelés hatására egyre több gyermek tudatosan táplálkozik. Míg a felmérésben megkérdezett gyermekek 56%-a azért fogyaszt tejet és tejtermékeket, mert azok finomak, 40%-uk – egyre több gyermek – már azért, mert egészségesnek tartja azokat, míg 4%-uk a szülő közvetlen hatására fogyasztja ezeket a termékeket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.