Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Iskolás mosolyok - A fogváltás gondjai

Érdekességek2017. október 11.

A fogváltás minden gyermeknél más-más ütemben zajlik. Általánosságban elmondható, hogy hat éves kor körül kezdődik. Ekkor kb. 20 tejfoggal rendelkezik a gyermek. A fogváltás 13 éves korig lezajlik, 28 maradandó fog kialakulásával. A bölcsesség fogak csak később, fiatal felnőttkorban bújnak ki. A fogváltás van, akinél korábban, van akinél később indul meg, és van, akinél 1-2 év alatt lezajlik, mások elhúzódó évekig cserélik le tejfogaikat.  

 

Az első tejfog elvesztése és az új fog kitörése után célszerű fogorvoshoz vinni gyermekünket, aki figyelemmel kíséri a fogváltás folyamatát. Jó, ha a szülő tisztában van a fogváltás menetrendjével is, hogy maga is nyugodtabban tudja koordinálni gyermeke maradandó fogsorának kialakulását. Az első tejfogaink a két alsó és két felső metszőfog, ennek megfelelően fogváltáskor elsőként a két alsó metszőfogát veszti el a gyermek, majd a felső fogsor metszőfogai következnek. Ez a folyamat 6-7 éves életkorban szokott bekövetkezni. 8-9. életév környékén az oldalsó metszőfogak helyett nő ki a maradandó fog, majd 9-10 évesen a tejőrlők helyébe lépnek az első kis őrlőfogak, majd 1-2 éven belül a második kisőrlők. 10-11 éves korban a szemfogak váltása zajlik le. A tejfogsor leváltása után a meglévők mögé még kibújik két nagy őrlőfog. 

Ahogyan a tejfogak megjelenési sorrendje is gyermekenként eltérő lehet, a fogváltás sem mindenkinél ebben a sorrendben zajlik le. A fent vázolt fogváltási menetrend az általános fogváltási tapasztalatok alapján alakult ki.

Nem szabad kikerülni azt a kérdést sem, hogy tévhit, hogy a tejfogakat nem kell ápolni, mert úgyis kiesnek. Tévhit, hogy nem érdemelnek annyi odafigyelést, mint a maradandó fogak. A tejfogak helyfenntartó funkcióval bírnak a fogváltásig. Ha idő előtt elveszítjük tejfogainkat, akkor a maradandó fogsor rendellenességéhez vezethet, ugyanis az üres hely melletti két szomszédos fog kompenzálni törekszik a hézagot és részlegesen betölthetik a foghelyt. Cél, hogy a tejfog a helyén maradjon mindaddig, amíg gyökerei fel nem szívódnak és végül a gyökértelen tejfogat a kibújó maradandó fog lökje ki helyéről. 
 
Azt is tudni kell, hogy a szuvas, kezeletlen tejfog érzékeny lehet, a csontszövet begyulladhat körülötte, ez akár a maradandó fog csírájának sérüléséig is fokozódhat. A rendszeres fogászati kontrollok alkalmával a fogorvos a kezdődő szuvasodást meg tudja állítani. Enyhe csiszolással, fluoridos ecseteléssel megfékezhető a tejfog tovább romlása és esetleges elvesztése. Nagyobb fokú fogszuvasodás esetén lehetőség van a tejfog tömésére is. 
 
Ha a tejfog bele elpusztult, de gyökerei nem szívódtak fel, akkor nem tud a helyére az állandó fog kitörni, kócos, rendetlen fogsor jön létre. Előfordul ugyanis, hogy a maradandó fog nem tudja a helyét elfoglalni és nem a fogívben tör elő, mert nem esett még ki a tejfog. Vagy éppen azért, mert korán kihúztak egy tejfogat és a szomszédos fogak beterjeszkedtek a helyére. 
 
Ha a kiesett tejfog helyére fél-egy éven belül nem tör elő a maradandó fog, gondoljunk rá, hogy nincs meg a megfelelő számú fogcsíra. Ez egyszerű röntgenvizsgálattal könnyen kideríthető. Mint ahogy akkor is érdemes szakorvoshoz fordulni, ha a tejfog túl sokáig marad a helyén, nem cserélődik le maradandó foggal. 
 
Nagyon fontos tehát, hogy rendszeres fogorvosi ellenőrzés alatt történjen meg a fogváltás. A teljes fogváltás után pedig fogorvos feladata eldönteni, hogy szükség van e a fogsor fogszabályzó készülékkel való korrekciójára. Tejfog kezelés

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.