Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Időben felfedezhető a vastagbélrák

Érdekességek2017. szeptember 02.

A legjobban szűrhető daganatos betegségek közé tartozik a vastagbélrák, a tüdőrákot követően mégis a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak itthon. Tünetei sokfélék lehetnek, melyeket egytől egyig érdemes komolyan venni, a szűrés fontosságára pedig nem lehet elégszer felhívni a figyelmet, pláne, ha a családban már előfordult a betegség – hangsúlyozza Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus.

A vastagbélrák gyakorisága az elmúlt években Magyarországon is növekedett, itthon jelenleg évente nagyjából 6000 új esettel, és 4000, a betegséghez vagy szövődményeihez tartozó halálesettel számolnak a szakorvosok.

Veszélyes tünetek

"Az esetek felében már távoli áttétet adó, lényegesen nehezebben kezelhető esettel találkozunk, pedig a betegségnek számos tünete már a kezdeti fázisban tapasztalható. A puffadás, az újkeletű hasi fájdalom, és a székletrend megváltozása - székrekedés és hasmenés is előfordulhat - már jelzi, ha valami gond van. Az étvágytalanság, fogyás, éjszakai izzadás, és a véres széklet is a betegségre utal, ha ezeket tapasztaljuk, azonnal orvoshoz kell fordulni" - mondja a gasztroenterológus.


Ezért fontos a tükrözés

A legfontosabb, hogy a statisztikai adatok alapján a 40 év feletti korosztályban 10 évenként egy vastagbéltükrözés megtörténjen, ha pedig polipot távolítunk el, annak a szövettani feldolgozása során kapott eredmény szerinti, nemzetközi iránymutatások alapján, a kontrollt időben végezzük el. Ha a családban előfordult a betegség, a szűrés fontossága még inkább hangsúlyozandó" - teszi hozzá Dr. Szőnyi Mihály.

A szűrés egy-, vagy kétlépcsős lehet: a kétlépcsős verzió esetében első körben a széklet vérvizsgálata történik, majd pozitivitás esetén vastagbéltükrözés; az egylépcsős esetben pedig kolonoszkópiát végeznek.

"Az országos szűrőprogram kidolgozása, melyben én személyesen is részt veszek, folyamatban van. Az országos szűrés nálunk jövő év elejétől indul, a környező országokban jól kidolgozott programok működnek már. Nagyon jók az eredmények, a megmentett életek száma évről évre nő. Egy megmentett élet ára számokban nem kifejezhető, a szűrésre pedig nem lehet elégszer felhívni a lakosság figyelmét. Ez a  népbetegség szűréssel 90%-ban megelőzhető. Úgy gondolom, nagy luxus nem megtenni mindent, hogy csökkentsük a számokat. Képesek vagyunk rá!” - mondja a szakember.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?