Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hurrá nyaralunk! – Lehet így is, lehet úgy is

Érdekességek2017. július 23.

Már nem is örülünk a nyárnak, mert úgysincs pénzünk külföldön nyaralni? Miért gondoljuk, hogy a pihenés és a kikapcsolódás csak így lehetséges?

A nyár már javában tart, tervezgetjük a nyaralást, de örök nagy kérdés, hogy hol, hova, mennyiért. Azt azért érdemes látni, hogy az éves fáradalmakat nem lehet kipihenni egy „nagy” nyári szabadságolással. Sőt, el kell hogy keserítsek sok embert, miszerint attól sem lesz pozitív kimenete a nyaralásnak, ha messzire utazunk. Persze akkor joggal tesszük fel a kérdést, hogy mikor leszünk elégedettek, boldogok a nyaralástól…

A válasz egyszerű, személyiségünknek megfelelően kell választani úti célt, ami lehet akár biciklitúra vagy passzív időtöltés a saját otthonunkban. A passzív szó arra utal, hogy fizikailag nem távolodunk el a városbó/falubóll, nem pakoljuk meg a kocsit, és vágunk neki a nagyvilágnak. Tehát valóban, ebben az értelemben passzív, azonban egyben aktívvá is tudjuk varázsolni.

A nyári szabadságolás lélektana

Pszichológiai kutatások alátámasztják, a kikapcsolás minden embernek mást jelent. Azt gondolhatjuk, hogy a nyaralást nem kell tervezni, mert az jön magától, a lényeg, hogy ne dolgozzunk. Pszichológusként úgy gondolom, hogy ez a hozzáállás többet árt, mint használ. Pszichológiai értelemben a pihenés, a szabadságolás csökkenti a szervezet stressz-szintjét, és növeli az elégedettség érzését, de magukat az esetleges kedélybetegségből fakadó, negatív érzéseket nem tudja eltüntetni, maximum enyhíteni. Azok újra felerősödnek, ha visszatérünk a hétköznapi, megszokott életbe.

Hihetetlennek tűnik, de a nyaralás megtervezésének élménye sokszor nagyobb örömmel jár, mint a visszaemlékezés vagy magának az eseménynek az átélése.A nyaralás előtt a tervezés és a fantáziálás egy olyan örömforrás, amely pozitív módon képes befolyásolni elégedettségünket. Ez a felvetés olyannyira igaz, hogy az előbb említett fantáziatevékenység tud minket kiszakítani abból a gondolatvilágból, amely nem hagy minket kikapcsolni. Tehát a stresszforrásunk csökkenni fog.


Ciki vagy nem, de én itthon maradok

„Idén úgy alakult, hogy nálunk elmarad a nyári utazás, mivel más feladatok várnak ránk. Nem állítom, hogy egy végigdolgozott év után könnyű lemondani arról, hogy kicsit kiszakadjunk ebből az országból vagy legalább a városból, de igyekszünk úgy alakítani a napokat, hogy a »nyaralás-élmény« legalább hétvégente teljesüljön…”

Lényeges, hogy kiszakadjunk a mókuskerékből, de ennek módját se pszichológus, se más nem tudja meghatározni. Ebben jelenik meg az egyediség, és maga a lehetőség, ami ezáltal a mi kezünkben van. Ilyen értelemben nagy fejtörést tud okozni az a kérdés, hogy mit kezdjünk a nyári szabadság adta ajándékkal.

Sokszor luxusfantáziákkal szomorítjuk el magunkat, aminek az a veszélye, hogy magunk alá kerülünk, hiszen olyan elvárásokat fogalmazunk meg, amelyek teljesíthetetlenek. Akkor nem is lehetünk boldogok, és elégedettek a nyaralással, ha itthon maradunk? De! Abban az esetben, ha képesek vagyunk azonosulni ezzel a döntésünkkel, ha nem a fizikai passzivitás dominál a szabadságunk alatt, akkor igen, a nyaralás lehet belföldi, és igen, a nyaralás lehet nagy anyagi befektetés nélküli is. A legfontosabb, hogy a munka fonalát el tudjuk engedni, gondolati szinten is távol kell hogy kerüljünk a munkától: ne legyen olyan nap, hogy „drágám, kicsit dolgozom délelőtt, ránézek az e-mailekre, tudod, milyen káosz van most bent…”. Ha szabadságon vagyunk, akkor önző módon kell viselkednünk. Nem attól válunk jó munkaerővé, ha a főnöknek megmutatjuk, hogy még a szabadság alatt is elérhetők vagyunk. Nem gondolnánk, de a „fél” nyaralás többet árt, mint használ.
 

A nyaralás célja a töltekezés és a fantáziánk, dédelgetett vágyaink megvalósítása, amit egész évben halogattunk, mondván, majd nyáron, ha lesz rá időm.


Lehet így is?

Élményekben gazdag, tartalmas és egyben pihentető nyaralást kívánok!

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.

Jön a nátha

2025. december 09.

Egy év alatt minden felnőtt átlagosan háromszor-négyszer és minden gyermek hat vagy akár 12 alkalommal esik át náthán.

A nátha kockázata télen magasabb, mint nyáron, mert a levegő alacsony páratartalma miatt az orrnyálkahártya szárazabb, így könnyebb a bejutás a kórokozók számára. Ehhez hozzájárul még az, hogy a téli időszakban mindenki több időt tölt zárt térben, így szükségszerűen közelebb egymáshoz, és ezzel nagyobb a fertőzés veszélye. Ha a náthát okozó vírus az orrnyálkahártyán megtelepedett, ott szaporodni is kezd. A helyi kezelés legtöbbször orrspray-vel történik. A terápiás cél a szabad légzés fenntartása, valamint a váladékfelhalmozódás elkerülése.

Az orrspray helyes használata


Az adagolóspray-t első használat előtt hozza néhány alkalommal működésbe az orron kívül.
Az orrcseppes flakon cseppentőfeltétjét, illetve a gumiharangját összenyomva tartva húzza ki azt az orrnyílásból. Különben az orrváladék a pipettába vagy az adagolófejbe szívódik.
Alkalmazást követően a nyakat hajlítsa, a fejet forgassa, hogy megakadályozza az oldat garatba jutását.
Egyes permetezőrendszerek csak megfelelő testtartás esetén működnek, olvassa el a gyártói betegtájékoztatót.
A cseppentőfeltétet vagy az adagolófejet használat után tiszta kendővel törölje le.
Ügyeljen a lejárati időre.
Minden családtag külön üveget használjon.