Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hosszabb autóút trombózis után - Mi a teendő?

Érdekességek2017. július 10.

Trombózis után a betegnek több mindenre is szükséges odafigyelnie, hiszen ha egyszer már kialakultak vérrögök, úgy lényegesen nagyobb eséllyel következik be újra az állapot. Éppen ezért fokozott figyelmet kell ezentúl fordítani a prevencióra. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, mennyire veszélyes az, ha az illető hosszabb autóútra vállalkozik.

Nem csak a repülőút okozhat gondot

Sokan tisztában vannak azzal, hogy a hosszabb repülőút bizony megnöveli az életveszélyes mélyvénás trombózis és tüdőembólia kialakulásának kockázatát. Éppen ezért ekkor a betegek felkeresik orvosukat, és érdeklődnek a teendőkről. Azonban azt többen nem tudják, hogy nem csupán a repülőn ülve nő meg a vérrögök keletkezésének rizikója, hanem bizony több órás  - főleg autóbusz -, autóutakon –és vonaton - is. Ennek oka, hogy a tartósabb mozdulatlanság, immobilitás, a lábak lógatása miatt a vénákban a véráramlás lelassul, ami pedig elősegíti a vérrögök kialakulását. A rizikót csak tovább fokozza, hogy az emberek többsége az utazás alatt kevesebb folyadékot fogyaszt, mint máskor, és ez csak még tovább fokozza a vér pangását. Az autó és a vonat valamivel kevesebb rizikóval jár, mert a beteg saját akaratából fel tud kelni, járni, leáll a kocsival stb. Ez ezekben az utazási módokon megoldható, de a társas buszutazások ugyanakkora rizikóval járnak, mint a repülés.

Utazás trombózis után

Mivel trombózis után kiemelt figyelmet kell fordítani a prevencióra, ezért minden olyan szituációban ki kell kérni szakorvos véleményét, mely megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét. Ilyen például az, ha valaki 3 óránál több ideig tartó utazásra vállalkozik - legyen szó repülő/vonat/busz/autóútról.


Hogy kinél milyen megelőzési módszert kell választani, azt több tényező is befolyásolja. Figyelembe kell venni, hogy van-e genetikai hajlama a trombózisra az illetőnek, és ha van, akkor az milyen súlyosságú. Továbbá nem mindegy, hogy mikor történt a betegnél a trombózis, mennyire károsodtak a vénabillentyűk, van-e más betegsége, hogy hány éves stb. Ezek tudatában lehet meghatározni, hogy kell-e véralvadásgátlás vagy elég a kompressziós harisnya viselése, valamint a bőséges folyadékfogyasztás. Az alvadásgátló kezelés alatt lévő, trombózison átesett betegnek külön extra gyógyszerelésre nincs szüksége. Amennyiben fokozott a rizikó, úgy LMWH injekció adása szükséges az oda-és visszaút előtt- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy ha valakinek a családjában már előfordult trombózis, akkor érdemes trombofília vizsgálatot végeztetnie az út előtt, még akkor is, ha nem fordult elő nála trombózis. Ugyanis súlyosabb genetikai hajlam esetén a hosszú utazás nagy veszélyeket hordoz vérrögök szempontjából.

Tanácsok hosszabb utazás esetén


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.