Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Horváth Évával beszélgettünk

Érdekességek2017. június 07.

Horváth Évával még akkor beszélgettünk, amikor órái voltak már csak hátra, hogy a kis Kristófot a karjaiban tartsa. Kristóf azóta megérkezett, ő is és csodálatos mamája is jól vannak.

Csak semmi fakszni, semmi nyafogás, minden a legtermészetesebben folyik Horváth Éva szépségkirálynő, közgazdász életében a várandósság ideje alatt is, s elhatározása szerint ezt a természetességet kívánja folytatni majd a pici megszületése után is.

– A legtöbb kislány gyerekkorában tündérkisasszony, királykisasszony szeretne lenni, és szép ruhákba öltözni. Neked ez bejött, erre gondoltál?

Igen, ez nagyon érdekes, mert az óvodában, amikor farsang volt, minden évben valami hercegnőszerepben pompáztam. Végül is kitaláltam magamnak már gyerekkoromban, hogy topmodell leszek, csak annak idején magasabb modellek voltak. Egy kirívó eset volt: Kate Moss. Így el is keseredtem, hogy nem lesz belőlem topmodell, mert nyilván ezen nem tudok változtatni. És akkor láttam, hogy a szépségkirálynő-választásokon viszont egyáltalán nem szükséges, hogy valaki olyan magas legyen. Mostantól kezdve szépségkirálynő leszek.

– És ez sikerült is!

Nyilván ezért tenni is kell nagyon sokat, és kell egy adottság. Sok csalódásom is volt, amikor rossz ügynökséghez mentem el, akik megszólítottak az utcán, és fűt-fát ígértek, de nem lett belőle semmi. Nem tudtam eldönteni, hogy most akkor én szép vagyok, vagy nem vagyok szép, vagy mi vagyok egyáltalán. Amikor 18 évesen elindultam, akkor már a szüleim neveztek be a szépségversenyre önbizalom-növelés céljából. Bármilyen hihetetlen, akkorra már sikerült teljesen lerombolni az önbizalmamat. Minden tinédzsernek, vagy nagyon soknak kell, hogy megfelelő önbizalma legyen.

– Tehát a szüleid is támogatták ezt?

Nagyon fontos, hisz a szülőnek támogatnia kell a gyerekét az élet minden területén. Ha nincs a háttérben megfelelő szülői támogatás, akár a sport, akár a szakmaválasztás esetén, akkor egyszerűen a gyerek ég és föld között lebeg, és azt se tudja, hogy mit akar, és ez nem segíti az önbizalmát, elbizonytalanodik. Sok fiatallal dolgozom együtt, s meg kell hogy mondjam, annyira tökéletesen lehet látni, hogy ki az, akinek ott van a biztos családi háttér. Ez hihetetlen nyomot hagy a gyerekekben. Ha nem is azt mondja meg a szülő, hogy mit csinálj, hanem a támogatást adja meg. Ott van melletted, és ha hibázol is, bízik benned, segíti a te álmaidat, hogy megvalósuljanak. Persze nyilván csak a realitások talaján.


– Mit jelent a szépség számodra?

A szépség teljesen szubjektív dolog. A szépségversenyeken sokszor mondják, ha a második helyezett vagy, akkor XY sokkal szebb volt. A szépség egy nagyon összetett fogalom. Önmagában az, hogy valaki szép, még nem elég. Kell az a plusz, amit nehéz megmondani. Egy belső kisugárzás, hogy nőként hogy kell viselkedni, hogy kell vonulni a színpadon. Ahogy gesztikulál, ahogy viselkedik, ahogy megnyilvánul, ahogy meg mer szólalni. Amilyen a belső kisugárzása, a kettő abszolút más, és ennek az egésznek kell harmóniában lenni.

– Hogyan változtatta meg az életedet a pici?

Még egyelőre nem, de bízom benne, hogy meg fogja változtatni az életemet. Az ember életében eljön egy olyan pont, amikor már üresnek érzi. Nem motivált már semmi, amit akartam, azt már elértem. Most viszont borzasztó boldog vagyok, és nagyon-nagyon várom, hogy kibújjon, és végre láthassam. Ez teljesen új szerep köré állít engem.

– Tudod már, hogy milyen nevelési stílust fogsz követni? A szüleidtől mit veszel át, mit nem veszel át?

Szerintem jól csinálták, amit csináltak, én úgy ítélem meg magamon. Mindig támogattak.
Én pl. szeretném vinni mindenhová magammal a picit. Most sem azt csinálom, mint általában a kismamák. Ilyenkor már otthon fekszenek, és nem csinálnak semmit. Sorozatokat néznek. És mindig kérdezik, hogy vagyok? Minden rendben? Miért ne lennék jól? A konyhafőnököt most forgattuk, és sokan azt mondták, hogy azt nem fogom bírni! S majdnem nem írtam alá a szerződést! Úgy voltam vele, hogy mindenki azt mondja, hogy ez borzasztó, hogy én már nem tudok ott állni! Nem fogom bírni… Otthon kell feküdni, pihenni. És megcsináltam, jól éreztem magam, kellemes volt. Én bízom benne, hogy sokkal lazább anyuka leszek.

– Gondolom arra vigyázol, hogy minden szűrővizsgálatot elvégezzél a gyerek és a saját érdekedben!

Igen, persze, ezek nagyon fontosak! A Czeizel Intézetben megnéztük a kisbabának az ultrahangképét is. Sajnos a kisfiam nem annyira szereplős, és nem sikerült róla egy képet sem csinálnunk, ahol normálisan látszik. Amikor odamegyek az intézetbe, akkor alszik, és nem engedi megmutatni magát. Ez már valamit elárul a jelleméről.

– Lesz segítséged? Legalábbis az első időben?

Igen, persze! De azért bízom benne, hogy én is megtettem mindent annak érdekében, hogy helytálljak. Egészségügyi tanfolyamon voltam, ami nagyon jó volt, mert én például előszeretettel dugdostam a számba mindenféle golyót. Ezt jó megtanulni, hogy hogyan távolítjuk el. Hogyha a gyerekem csak fele olyan lesz mint én, már akkor is nagy bajban vagyok.
Egyébként nagyon sok kismama írt nekem a Facebookon, épp ezért nyitottam egy blogot a saját nevemen, a www.horvatheva.hu-n, és ott egy csomó dolog van a várandósságomról, hogy hogyan készülök az anyaságra.

– Terveid a jövőre nézve? Vagy most mindent felülír a pici?

Most egyelőre igen! Én azt gondolom, hogy teljesen új élet kezdődik, új szakaszába lépett az életem, új lehetőségek, új kihívások. Úgyhogy én most nagyon fel vagyok pörögve. És érdeklődve várom, hogy mi fog majd történni.

Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.