Hideg lábfej, fájdalmas lépések – ezek lehetnek az alsóvégtagi érszűkület első jelei
Érdekességek2025. május 14.
Sokan ártalmatlan problémának tartják, ha rendszeresen hideg a lábfejük, a kellemetlen tünet azonban a keringési zavar első figyelmezhető jele, amely akár súlyosabb baj előrejelzése is lehet. Dr. Regáli László érsebész arra hívja fel a figyelmet, hogy az alsóvégtagi érszűkület korai felismerésével súlyos szövődmények előzhetők meg.
Az alsóvégtagi érszűkület, orvosi nevén perifériás artériás betegség az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség, amely során a lábak vérellátását biztosító artériák belső átmérője beszűkül. Az állapot az erek falának megvastagodása következtében alakul ki, amelyet az artériák falaiban lerakódó zsírok plakkok, más néven érelmeszesedés okoz. Ennek következtében pedig a vérellátás romlik, így kevesebb oxigén és tápanyag jut a szövetekhez. A betegség viszonylag gyakori, mégis aluldiagnosztizált: Magyarországon körülbelül minden huszadik ember érintett lehet.
„Bár kezdetben csak apró kellemetlenségeket okozhat, az érszűkület hosszú távon komoly következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. Fontos, hogy a betegek ne hagyják figyelmen kívül az első tüneteket, és időben forduljanak orvoshoz” – figyelmeztet dr. Regáli László, a Budai Egészségközpont érsebész szakorvosa.
Mire figyeljünk oda?
Az alsóvégtagi érszűkület egyik korai és jellegzetes tünete a lábfejek hidegsége, még akkor is, ha a környezet kellemes hőmérsékletű, valamint a rendszeresen jelentkező lábikragörcsök. Fontos figyelmeztető jel lehet továbbá a járás közben fellépő, majd pihenésre enyhülő lábfájdalom. Ezt a jelenséget sokan csak átmeneti izomfáradtságnak hiszik, de tartós jelenléte érszűkületre utalhat. Gyakori, hogy az érintettek egyre rövidebb távolságokat tudnak fájdalom nélkül megtenni, amit szaknyelven „kirakatnézegető betegségnek” is neveznek, mivel kénytelenek gyakran megállni.
Az érszűkület kialakulásában jelentős szerepet játszik az életmód. Kiemelt rizikónak vannak kitéve a dohányosok, a cukorbetegek, a magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel élők, valamint az ülő életmódot folytatók. Ezek a tevékenységek, illetve állapotok károsítják az ereket, az érfalat, valamint rontják a keringést és elősegítik a plakkok képződését. Bizonyos genetikai tényezők – például a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek – is hajlamosíthatnak az érszűkület kialakulására. Emellett az életkorral nő a betegség kockázata, különösen az 50 év felettiek körében.
Milyen veszélyeket hordoz az érszűkület?
Az érszűkület nemcsak a lábak egészségére van negatív hatással, hanem a teljes érrendszer állapotára is figyelmeztet. Az előrehaladott állapot további tünetei lehetnek a zsibbadás, a lábfeji pulzus gyengülése, a bőr elszíneződése, fényessé válása, a szőrzetritkulás, valamint töredezett körmök és lassú körömnövekedés. Súlyos esetekben pihenés közbeni, nyugalmi fájdalom is felléphet, különösen éjszaka, valamint nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, végső esetben pedig szövetelhalás (gangréna) is kialakulhat. Kezelés nélkül ezek a szövődmények akár szívinfarktushoz, stroke-hoz vagy végtagi amputációhoz vezethetnek. „Az időben elkezdett, személyre szabott kezelési tervvel azonban ezek a szövődmények nagyrészt megelőzhetők, és jelentősen javítható a betegek életminősége” – hívja fel a figyelmet a specialista.
Az alsóvégtagi érszűkület könnyen diagnosztizálható például a boka-kar index (ABI) mérésével, amely egyszerű, gyors és fájdalommentes vizsgálat. Fekvő helyzetben, nyugalmi állapotban, vérnyomásmérő segítségével ellenőrzik a vérnyomást a karokon és a bokáknál. Emellett ultrahangvizsgálat segíthet pontosítani, hogy hol található az érszűkület és milyen mértékű a probléma. Súlyosabb esetekben részletesebb feltérképezésre lehet szükség CT-s, illetve MR-es vagy katéteres angiográfia (érfestés) segítségével.
Mit tehetünk, ha kiderül a betegség?
Az érszűkület kezelése elsősorban életmódváltással kezdődik, amelyben a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a túlsúly csökkentése mind fontos szerepet játszik. Mindezek mellett gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, többek között véralvadásgátlókkal, vérnyomáscsökkentőkkel vagy koleszterinszint-csökkentőkkel. Adott esetben kiegészítő eljárást, például sonoterápiát is alkalmaznak, amely az artériákban kialakult szűkületet vagy elzáródást alacsony frekvenciájú és energiájú hanghullámokkal kezeli. Súlyosabb esetekben pedig beavatkozás, például ballonos értágítás vagy a szűkület áthidalására akár bypass műtét is indokolt lehet. A kezelés minden esetben személyre szabott, amelyet a szakorvosok állítanak össze, figyelembe véve a beteg állapotát és életmódját.
A megelőzés a legjobb védekezés
A betegség kialakulásának megelőzésében szintén óriási szerepe van az életmódnak. A sok zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonafélék, egészséges zsírok (pl. olívaolaj, avokádó) fogyasztása, valamint a feldolgozott és magas sótartalmú ételek kerülése elsődleges. A heti négy-ötszöri mérsékelt intenzitású aerob és erősítő gyakorlatok szintén csökkentik a rizikót, akárcsak a dohányzás mellőzése. Emellett kiemelten fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, különösen azok számára, akik a rizikócsoportba tartoznak.
forrás: Patika Magazin
