Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hasznos tanácsok a tízórai készítéshez

Érdekességek2017. november 11.

Sok szülő gondba van azzal, hogy adjon-e a csemetének tízórait, és ha igen mi kerüljön az uzsonnás dobozba. A Bébik, kicsik és nagyok összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy gyermeke egészségesen táplálkozzon az otthonról hozott elemórzsiával is.

Az helyes táplálkozás a gyerekeknél az egészséges felnőtté válás egyik kulcsa. Fontos, hogy a lurkók megismerjék az ételfajtákat és megszokják az étkezések betartásának fontosságát. Sajnos, a kamaszok és a felnőttek nagy része rendszertelenül étkezik és ennek nagyon sokszor, az időhiányon kívül, az az oka, hogy kiskorban nem szokták meg, hogy enni kell. Márpedig étkezni kell, csak nem mindegy mikor, miből és mennyit adunk nekik. Ha ezt a néhány tippet betartjuk, akkor jó úton járunk a nevelésnek ezen a területén.

1.    Rendszeresség

A kisiskolások életében a rendszeresség nagyon jó „nevelő bácsi”. Megtanulja mit, mikor és miért eszünk és innentől nincs is több kérdése. Egyszerűen megszokja.

A legtöbb családban a rohanás miatt a reggeli kimarad a napból. Pedig ez az étkezés a legfontosabb a nap folyamán. Ahogy a mondás is tartja:reggelizz úgy mint egy király, ebédelj úgy mint egy polgár és vacsorázz úgy mint egy koldus. Legalább ilyen fontos a tízórai is, ami természetesen nem kell, hogy hasonlóan nagy adag legyen, inkább csak néhány „túlélő” falat ebédig. A közösségbe járó gyermekeknél a szülőnek nincs beleszólása az ebéd elkészítésébe, de ettől még nem kell vacsorára hatalmas lakomákat készíteni. Egyszerűen egy kis vitaminnal (zöldség, gyümölcs) kell csak kiegészíteni a közüzemi menüt.


2.    Változatosság

Az osztálytermek kukáinak tanúsága szerint a kor előrehaladtával egyre több szülő által készített tízórais csomag végzi bontatlanul vagy félig elfogyasztva a tároló mélyén. Ez általában nem azt jelenti, hogy a gyerekek nem éhesek és nem esik nekik jól szünetben enni ezt-azt. Általában egyszerűen unják az otthonról hozott egyhangú zsömle-felvágottal összeállítást, ezért inkább a büféből szerzik be a nasi falatokat. A csoki, chips, gumicukor, nyalóka kiütéssel győz a tízórai csomag ellen. Próbáljunk ezért gyermekünkkel egyeztetve minél változatosabb uzsonnákat összeállítani, a hagyományos szalámis vagy kolbászos szendvics mellett más variációkat is kipróbálni.

3.    Finom és egészséges hozzávalók

Gyerekkorban az ízlés még alakítható, formálható, mivel sok ízt még nem ismernek. Ezért érdemes egy kicsit kísérletezni. Természetesen nem extrém receptekre gondolunk csak egy-két új, különleges hozzávalóra, pl. padlizsán-, zöldfűszeres túró-, avokadókrém, csicseriborsó-, szárazbab pástétom, olajos magvak stb. Egy kis nasslnivalónak csomagoljunk karalábé és répa falatokat vagy joghurtot, esetleg valamilyen túrós desszertet. Igazán finom és frissítő tízórai lehet egy kis adag összevágott vegyes gyümölcs is. 

Mit ajánl a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a 3-12 éves gyerekek táplálkozásával kapcsolatban?

1. Gondoskodjunk gyermekünk kellő mennyiségű folyadék – elsősorban víz, ásványvíz – fogyasztásáról. (Szerepelhetnek az étrendben gyümölcs- és zöldséglevek, alkalomszerűen cukrozott üdítő, szörp is, de ne ezek alkossák a napi folyadékfelvétel alapját.)

2. Minden fő étkezés – azaz a reggeli, ebéd, vacsora – tartalmazzon a növényi mellett állati eredetű fehérjétis. (pl. reggelire a tea, margarinos kifli és paprika mellé legyen felvágott /sajt is.)

3.  Minden nap legyen levest is tartalmazó meleg ebéd.

4. Kisétkezésre általában gyümölcs szerepeljen, de időnként gyümölccsel, túróval, olajos magvakkal készített tésztaféle is beiktatható.

5. Rendszeresen kerüljön teljes kiőrlésű pékáru (rozskenyér, magos zsemle, stb.) és egyéb gabonaféle (gabonapehely, puffasztott gabonaszelet, stb.) az asztalra.

6. Naponta többször fogyasszon friss gyümölcsöt, zöldségfélét a gyermek.

7. Naponta szerepeljen az étrendben tej vagy tejes ital, és iktassunk az étrendbe valamilyen tejterméket(sajtot vagy túrót, vagy kefirt, vagy joghurtot),

8. A baromfi és a vörös húsok (sertéshús, marhahús) fele-fele arányban megtalálhatók legyenek az étrendben.

9. Hal (szálka nélkül) minden héten egyszer kapjon helyet a menüben.

10. Ételkészítéshez használjunk friss, vagy szárított zöld fűszernövényeket.

Mindezeken felül kerüljük a túlzott sózást, és a sóban bővelkedő ételféleségek fogyasztását, valamint a csípős fűszerek alkalmazását.

Bartos-Somkuti Dóra


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.