Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Használjunk hintőport vagy inkább ne?

Érdekességek2017. július 12.

Jó, ha használjuk a hintőport gyermekeink ellátásában vagy kerüljük inkább ezt a “divatjamúlt” gyógyszerformát? – Erre a kérdésre segít megtalálnunk a választ Dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.

Mi az a hintőpor, s miből van?

A nagyon finom, kis szemcseméretű, könnyen szálló, kellemes tapintású, gyógyszergyárakban vagy gyógyszertárakban készített hintőporok kisebb vagy nagyobb, speciális feltéttel ellátott hintőporos dobozban jutnak el a betegekhez. A csomagolásokon általában latinul is megtalálható a hintőpor elnevezés: „Sparsorium”. A hintőporok tömegének jelentős része talkum (kémiai nevén magnézium-szilikát; latinul Talcum, Talcum venetum), és ezzel van elkeverve az adott hatóanyag, ami fertőtlenítő hatású anyag, antibiotikum, vagy gombaellenes hatóanyag is lehet.

Idejétmúlt a hintőpor?

Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal népszerűbbek voltak a hintőporok, mint napjainkban. A hajdani fény megkopása azzal magyarázható, hogy a tudományos ismeretek gyarapodásával egyre korszerűbb gyógyszerkészítmények jelennek meg.
Régebben a gyerekek kisebb-nagyobb horzsolásos sebeit, hegeit fertőtlenítő hatású vagy antibiotikumot tartalmazó hintőporral szórták be. A hintőporos doboz akkoriban szinte minden elsősegélyládában jelen volt. Ma már ismert, hogy a sebgyógyulás folyamata abban az esetben gyorsabb, ha nem szórják tele a sebet talkumos porral. Néhány sebhintőpor ennek ellenére továbbra is elérhető a gyógyszertárakban.

„Divatjamúlt” kezd lenni a bárányhimlő esetén alkalmazott (mentolos) hintőporozás is, és a legkorszerűbbnek az tűnik, ha semmilyen gyógyszeres anyagot nem viszünk fel a himlőkre.

Hexaklorofént ne juttassunk a legkisebbek szervezetébe

A hexaklorofénes hintőporokat (Sparsorium hexachloropheni pro infante FoNo VII. néven; hintőpor, ami 0,5 % hexaklorofént tartalmaz talkumban eloszlatva) korábban általánosan alkalmazták az újszülöttek köldökcsonkjának fertőtlenítő célú beszórására. Még ma is sok szakember ragaszkodik hozzá – gyakran az alkoholos kezeléssel kombinációban (alkoholos letörlést követő hintőporos beszórás), miközben ismert, hogy az újszülöttek szervezetébe jutó hexaklorofén idegrendszeri mellékhatásokat is okozhat.


Felnőtteknél jó szolgálatot tesz a hintőpor?

A hintőpor a gyermekgyógyászatban alkalmazott gyógyszerformák között kezd háttérbe szorulni. Marad tehát a hintőpor a hagyományos gyógyszerekhez ragaszkodó felnőttek gyógyszerformája?

Felnőtteknél, néhány speciális esetben előnyös a hintőpor alkalmazása. Így például a láb gombásodásának a megelőzésére, kezelésére a gombaellenes hatóanyagot tartalmazó hintőporok eredményesen használhatók. Továbbá, az erős izzadás okozta kellemetlen panaszok mérséklésére az izzadásgátló hatóanyagot is tartalmazó hintőpor, vagy a különbözőképpen illatosított vagy natúr talkum egyaránt eredményesen alkalmazható. Többen, akik kipróbálták, ragaszkodnak a kellemes, selymes tapintású hintőporokhoz.

Mire kell ügyelni az újszülötteknél történő hintőpor-alkalmazásnál?

A hintőport mindig csak a kezelés szempontjából szükséges, legkisebb felületen kell alkalmazni. A finom eloszlású por ugyanis eltömíti a bőr pórusait.

Nem megfelelő alkalmazásnál, pl. túl magasról történő szórásnál, a hintőporos doboz intenzív rázásánál stb. belégzés is létrejöhet, ami – különösen újszülötteknél – súlyos következményekkel (irritáció, tüdőfibrózis) járhat. A belélegzett talkum nem vízoldékony, az a légutakban lerakódva a légúti nyálkahártyákat kiszárítja és a normál ciliáris funkciót gátolja (azt a védekező funkciót, ami az idegen anyagokat és nyákot távolítja el a légutakból). Ez a folyamat ahhoz vezethet, hogy a nyák kóros mértékben felhalmozódik a légutakban.

Hintőporok újszülötteknél való alkalmazásánál külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a tartóedényt a köldökcsonkhoz közel elhelyezve nyissák ki, és abból csak a köldökcsonk közelében szórják ki a port, hogy az ne kerülhessen az újszülött légútjaiba.

A hintőporokat minden esetben gyerekek által el nem érhető, száraz, sötét helyen kell tartani.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.