Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hányszor lehet egymás után fogat fehéríteni? 5 módszer a hatékony fogfehérítésre

Érdekességek2017. május 29.

Az életkor előrehaladtával szinte törvényszerűen bekövetkező egészségi állapot hanyatlás fogainkon is megmutatkozik. A fog szerkezetét érintő elváltozásokon túl a laikus számára is szemmel látható fogzománc elszíneződéséről ejtsünk most pár szót.

Gyermekkorban a maradandó fogaink kibújása után elmondhatjuk, hogy fogsorunknak van egy természetes, egyéni színe, hófehér fogsorral senki nem születik. Ez az eredeti fogszín életmódtól függően kinél-kinél mikor színeződik el. A kávéfogyasztás, cigarettázás, a különböző ételfestékek több árnyalatot sötétíthetnek fogainkon. Ha ez az elszíneződés olyan mértéket ölt, ami már számunkra zavaró, vagy életkörülményeink, pl. munkakörünk megkívánja, hogy fogsorunk ápolt, fehér színű legyen, akkor szoktunk elgondolkodni a fogfehérítés lehetőségein.

A fogfehérítésnek több módszere ismert. A fogfehérítő hatóanyagot tartalmazó fogkrémektől sajnos nem várhatunk csodát, önmagukban nem állítják helyre egykönnyen az elsárgult fogak eredeti színét. Hosszú időn át tartó következetes alkalmazásukkal maximum egy árnyalatot tudunk világosítani fogfehérítős fogkrém használatával. Ha mindenféleképpen otthoni megoldást keresünk, ami eredményes is, az éjszaka használatos fogfehérítő sín jöhet szóba. Kissé kényelmetlen, de 100%-os hatékonyságú a végeredmény, s hatását is hosszabb ideig tartja meg. 4-6 színárnyalatot tudunk javítani fogainkon, s 1-3 évig fennálló hatást is elérhetünk, ha az előírásnak megfelelően alkalmazzuk. A lenyomatvétel után készített sín a fogív és fogak alakját követi, kényelmes, viselése nem jár fájdalommal. A sínbe helyezett speciális fogfehérítő anyagnak köszönhetően lesz fogunk újra tündöklő. Kúraszerűen kell hordani a sínt, a fogorvossal egyeztetett időintervallumnak megfelelően, egyénre szabottan.

 


Ha azonnali eredményre vágysz, a legjobb, ha fogorvosodra bízod maga. A rendelői fogfehérítésnek többféle módszere létezik, mint zselés, lézerfényes fogfehérítés, porcelánhéj alkalmazása stb. 8-10 színáranyalatnyi fehérítést garantál a géllel történő fogfehérítés, amikor a felkent zselét plazmaíves lámpával fixáljuk. Természetesen egyénre szabottan fogorvosunkkal beszéljük meg, esetünkben melyik technika ajánlott. Vannak, akik esetében a fogkő eltávolítása, majd a fogzománc polírozása elegendő ahhoz, hogy helyreálljon fogazatuk eredeti színe. Szintén más az eljárás, ha elhalt, gyökérkezelés miatt elszíneződött fogakról van szó, ez esetben un. belső fogfehérítés jöhet szóba. A kezelés során felnyitják az elhalt fogat, fehérítőszert helyeznek bele, majd ideiglenes töméssel lezárják. Ez egy többlépcsős folyamat, mely a végén végleges fedőtöméssel zárul. 

A fogfehérítés a választott módszer tartósságától függően ismétlendő, ám sok esetben nincs szükség újabb eljárásra, csupán szinten tartó kezelés válik szükségesség, akár csupán 1-2 évenkénti gyakorisággal. Az otthon használt fogfehérítő sín esetében azonban jó tudni, hogy mindig hallgassunk fogorvosunkra és csak addig használjuk kúraszerűen a szerkezetet, ameddig azt előírja. A túlzásba vitt használat a fogzománc sérüléséhez, elvékonyodásához, így a fogak csontállományának romlásához vezethet; tudvalevő, hogy az oxidálószer nemcsak a fogfelszínt marja fel, hanem a fogzománcot is elvékonyítja. 

Hatékony és szakszerű fogfehérítés csak a fogorvosunkkal való közreműködéssel valósítható meg. A fogfehérítés eredményének tartósságához azonban mi magunk is hozzájárulhatunk életmódunkkal. Tegyünk meg tehát minden tőlünk telhetőt! Rendelői fogfehérítés


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.