Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógynövények a húgyúti fertőzések megelőzésében és kezelésében

Érdekességek2017. augusztus 02.

Újszülöttkorban inkább a fiúkat, míg felnőttkorban jellemzően a nőket érintik a húgyúti fertőzések. Sokan a tünetek megjelenésekor gyakran orvosi tanácsadás nélkül alkalmaznak növényi eredetű készítményeket, azonban a megfelelő terápia kiválasztásához érdemes szakember (orvos, gyógyszerész) véleményét kérni. Cikkünkben a húgyúti fertőzések kezelésében alkalmazható növényeket tekintjük át.

A húgyúti fertőzések okai és tünetei

A húgyúti fertőzések általában az alsó húgyutakat, leggyakrabban a húgyhólyagot érintik. A húgyhólyag gyulladását többnyire a húgycső és a hüvely környékén előforduló kórokozó baktériumok okozzák.

A betegség tünetei közé tartozik

A fertőzések felnőttkorban a nők körében közel ötvenszer gyakrabban fordulnak elő.

A betegség nemek közti arányának jelentős eltolódását elsősorban a húgyutak felépítésének különbségeivel lehet magyarázni. Nők esetén nagyobb eséllyel alakul ki a fertőzés, mivel a húgycső bemenetét körülvevő nyálkahártyán gyakran szaporodnak el a kórokozók. A húgyúti fertőzések előfordulását jelentősen megnövelik a vesekövek okozta sérülések. Az elégtelen vizeletürítés miatti pangó vizelet szintén hajlamosít a fertőzésekre, ezért férfiaknál a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás esetén gyakoribb ezek kialakulása.

A fertőzéseket okozó baktériumok ellen antibiotikumok mellett növényi eredetű készítmények is alkalmazhatók. A vizeletmennyiség fokozásával csökkenthető a kórokozók megtelepedésének és elszaporodásának esélye. Erre a célra a vizelethajtó hatású növények (pl. aranyvessző, csalán, jávai tea) használata mellett a fokozott folyadékbevitel is alkalmazható.


Aranyvessző

Az erdőkben díszelgő közönséges aranyvessző közel 800 éve ismert gyógynövény. A virágos hajtásból készült kivonat számos jótékony hatással rendelkezik. Fájdalom- és gyulladáscsökkentő, simaizom-görcsoldó és antioxidáns hatását több vizsgálat igazolta. Az aranyvessző-tartalmú készítmények elősegítik a húgyutak egészségének megőrzését. Baktériumellenes hatása miatt a növény előnyösen alkalmazható az alsó húgyúti fertőzések kiegészítő terápiájában. A kivonat fogyasztása mérsékli a gyakori vizeletürítéssel járó hiperaktívhólyag-szindróma tüneteit. Aranyvessző-tartalmú készítmények alkalmazása során fokozódik a vizeletkiválasztás, ezért a megfelelő mennyiségű (napi min. 2 liter) folyadékbevitelre figyelni kell. A növény használata biztonságos, de vesekő- és vesehomok esetén alkalmazása csak szakorvosi javaslatra, az orvos utasításainak megfelelően ajánlott. Az aranyvesszőt tartalmazó készítmények fogyasztása nem ajánlott szív- és veseeredetű ödéma esetén, valamint 12 éves kor alatt, terhesség, illetve szoptatás idején.

Medveszőlő

A medveszőlőt világszerte régóta alkalmazzák húgyúti fertőtlenítő hatása miatt. A növény népi gyógyászati felhasználását először Marco Polo írta le kínai tapasztalatai alapján. A medveszőlő piros bogyótermését élelmiszerként nemcsak a medvék és erdei madarak, hanem az emberek is gyakran fogyasztották. A gyógyászatban alsó húgyúti fertőzések kezelésére a növény összehúzó (adsztringens) hatású, keserű ízű, tavasszal begyűjtött levelét alkalmazzák. A levélből néhány órás hideg áztatással ajánlott teát készíteni, mivel magasabb hőmérsékleten a kioldódó cserzőanyagoktól a tea keserű ízű lesz, és fokozódik a gyomorirritáló hatása. A medveszőlő nagy előnye, hogy hatóanyagaival szemben nem alakul ki rezisztencia, a kezelés költsége alacsony, és szakszerűen alkalmazva biztonságos is.
A növény használata a megfelelő vizsgálatok hiánya miatt nem ajánlott terhesség és szoptatás idején, valamint 12 éves kor alatt. A hosszú távú adagolás lehetséges kockázatai miatt nem javasolt az egy hétnél hosszabb ideig tartó medveszőlő-kezelés, és évente nem végezhető ötnél több kúra a növénnyel. A rövid távú, megfelelő mennyiségű növénnyel végzett terápia biztonságosnak tekinthető.

Észak-amerikai nagytermésű áfonya

Az észak-amerikai nagytermésű áfonya nemcsak az észak-amerikai konyhaművészet népszerű alapanyaga, de az alsó húgyúti fertőzések kezelésében is kiemelkedő szerepet játszó gyógynövény. Gyógyászati célra az amerikai tőzegáfonyaként is gyakran említett észak-amerikai nagytermésű áfonyát, a Vaccinium macrocarpon érett bogyóterméseit vagy a belőlük előállított készítményeket alkalmazzák. Azonban az észak-amerikai nagytermésű áfonyát sokszor még a szakemberek is összetévesztik a tőzegáfonyával (Vaccinium oxycoccus).

Az áfonya gyógyhatásait az indián törzsek ismertették meg az Észak-Amerikába érkező telepesekkel, és így terjedt el a növény felhasználása világszerte. Az érett termést tradicionálisan elsősorban húgyúti fertőzések és C-vitamin-hiány (skorbut) kezelésére és megelőzésére alkalmazták. A növény húgyúti fertőzések kezelésében betöltött előnyös szerepét számos klinikai vizsgálat is bizonyítja. Ezek a vizsgálatok igazolták, hogy az áfonyalé több tartalomanyaga is gátolja a baktériumok húgyúti nyálkahártyához tapadását, így alkalmazásával csökken a fertőzés kialakulásának esélye és gyorsabban érhető el a gyógyulás. A nagytermésű áfonyának főleg a húgyúti fertőzések megelőzésében, az újrafertőződés megakadályozásában lehet szerepe. Az észak-amerikai nagytermésű áfonya már régóta az emberi étrend része. Hosszú távon is biztonságosan alkalmazható makacs, visszatérő húgyúti fertőzések kiegészítő kezelésére. Nagy mennyiségű gyümölcslé elfogyasztása esetén enyhe hasmenés jelentkezhet. Magas savtartalma miatt az áfonyalé fogyasztása fokozhatja a gyomorsavtúltengésben szenvedő betegek tüneteit. Cukorbetegeknek fokozottan ügyelni kell az áfonyalevek cukortartalmára.

Vérhígítót (warfarint) szedő betegeknek nem tanácsos nagy mennyiségű áfonyalevet vagy áfonyakészítményeket fogyasztaniuk. Terhesség és szoptatás során az átlagos mennyiséget nem ajánlott túllépni.

Kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét!

A növényi terápia eszközei elsősorban az alsó húgyutakat érintő fertőzések kiegészítő kezelésére alkalmazhatók. A nem komplikált, alsó húgyúti fertőzések általában könnyen gyógyíthatók. Mivel a súlyos következményekkel járó felső húgyúti (pl. vese) fertőzéseket gyakran a húgyhólyag gyulladása előzi meg, ezért fontos az alsó húgyúti fertőzések időben megkezdett megfelelő kezelése. Amennyiben a panaszok néhány napon belül nem szűnnek meg, orvoshoz kell fordulni a komolyabb problémák kialakulásának megelőzése érdekében. Kisgyermekek húgyúti fertőzésének kezelésére csak az orvos döntése alapján alkalmazhatók növényi szerek.

Panaszai kezelésében mindenképpen konzultáljon orvosával!


Dr. Tóth Barbara
gyógyszerész

Dr. Budai Marianna PHD
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bőrápolás belülről

2025. június 10.

Hogyan támogathatjuk a bőr tavaszi megújulását étrenddel és életmóddal?

Tavasszal a természet változása bennünket is változásra inspirál. A bőr állapota, amely testünk és egészségi állapotunk tükre, ilyenkor különösen érzékenyen reagál. A hideg hónapokat követően gyakori a bőrszárazság, -fakóság, -érzékenység, amit a fűtött terek, kevés napfény, alacsony vitaminbevitel és a téli nehéz ételek is felerősítenek. A bőrápolás tavasszal nem csupán külső kezeléseket jelent, hanem tudatos, célzott belső támogatást is.

A bőröregedés és a sejtkárosodás hátterében jelentős szerepet játszanak az ún. szabadgyökök – instabil molekulák, amelyek károsítják a sejtek szerkezetét. Az antioxidáns vegyületek képesek semlegesíteni ezeket a szabadgyököket, így kiemelten fontos szerepet játszanak a bőr védelmében és fiatalon tartásában. Bár szervezetünk hatékony enzimatikus, antioxidáns-rendszerrel rendelkezik, érdemes megtámogatni azt táplálkozási, illetve bőrápolási oldalról is. A tavaszi időszakban friss zöldségekben és gyümölcsökben különösen bővelkedik a piac, így a C-vitaminban gazdag paprika, brokkoli, spenót, a béta-karotin forrásaként szolgáló sárgarépa, valamint az E-vitaminban gazdag olajos magvak és hidegen sajtolt növényi olajok fogyasztása ajánlott. (6)

Emellett a bőrvédelem szempontjából kiemelt fontosságú a szelén, a cink és a koenzim Q10, melyek szerepet játszanak a bőr egészségének megőrzésében, különösen antioxidáns- és regeneráló tulajdonságaik révén.

Szelén

Erőteljes antioxidáns, amely védi a bőrsejteket a káros szabadgyökök ellen, lassítva az öregedési folyamatokat és csökkentve a gyulladásos bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Főként tojásban, dióban, tonhalban, tenger gyümölcseiben és teljes értékű gabonafélékben található.

Cink

Fontos a bőr regenerációjában, gyulladáscsökkentő hatású, elősegíti a sebgyógyulást, csökkenti az irritációt, és szabályozza a faggyútermelést, ami előnyös pattanásos bőr esetén. Ez az ásványi anyag főként húsokban, tökmagban, májban, lencsében, csicseriborsóban van nagyobb mennyiségben.

Koenzim Q10

Ami marhahúsban, csirkehúsban, halakban található, antioxidánsként védi a bőrt a környezeti ártalmaktól, serkenti a sejtek energiatermelését és a kollagénszintézist, javítva ezzel a bőr rugalmasságát és egyben csökkenti a ráncok megjelenését. (7)

A motorozás életet ment!

2025. június 09.

 

 

Idén is jól öltözött urak pattannak nyeregbe a prosztatarák megelőzéséért és korai felfedezéséért

Május 18-án ismét több száz elegáns motoros hívta fel a figyelmet Budapesten a férfiegészség megőrzésének fontosságára. A 105 országban egy időben megrendezett The Distinguished Gentleman’s Ride (DGR) célja az egészségtudatosság növelése és adományok gyűjtése a prosztatarák kutatását, megelőzését és a férfiak mentális egészségének megőrzését is támogató Movember Alapítvány számára. Az elmúlt 11 évben itthon több mint négyezren vettek részt a jótékonysági motorozáson, a szponzori felajánlások összege meghaladta a 75 ezer dollárt.

Idén immár tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze a vintage és klasszikus stílusú motorok szerelmesei a DGR hazai futamán, hogy felhívják a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, ezen belül is a világszerte minden nyolcadik férfit érintő prosztatarákra[1]. Ezzel csatlakoznak ahhoz a világ 105 országában megszervezett globális kezdeményezéshez, amelyben a jó hangulatú, elegáns közös motorozás mellett a résztvevők fontos célokra gyűjtenek adományokat.

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.